Hallgass ide Fico!
Bizonyára
nem érkezik el hozzád ez a levél, de azért csak megírom, mert ettől kissé talán
csillapodik az a haragom, amit érzek a tót politika iránt. Nem, gyűlöletről
nincsen szó, mert a buta embert nem szabad, és nem is lehet gyűlölni. A favágás
és a tutajkészítés is tudomány, tehát, neked is bizonyára a génjeidben vannak
ezek az ősi tót szakmák. Miért nem azokban csillogtatod meg az értékeidet? A
politikához azonban nem értesz még nyomokban sem. Hiszen aki gyűlöli azt a
nemzetet, amely ezer évig eltartotta, ruházta, etette és itatta, az alkalmatlan
a saját népe vezetésére is. Mert a saját népét viszi a szakadékba.
Ja,
hogy miért tegezlek, amikor te egy állam vezetője vagy? Egyrészt, mert nálunk a
birtokon a tótokat évszázadok óta tegezték. Így csak hagyományt őrzök. Másrészt
az állam, amelynek te a főnöke vagy – és mint ilyen megkeseríted úgy a tót mint
a magyar emberek életét –, számomra nem létezik a maga huszonéves történelmével.
Csak
nézz körül öcsém, és mindjárt rájössz, hogy valami nem stimmel a ti általatok
is lakott Észak-Magyarországon, amikor tótiáról, Slovenskóról vagy legújabban
Szlovákiáról beszéltek, mint tulajdon országotokról. A fennhatóságotok sajnos
megvan, mert többek között azt hazudtátok Trianonban a minket gyűlölő
nagyhatalmaknak, hogy az Ipoly egy hajózható folyó… stb. Ám, nem is ez a lényeg
te Ficó. Hanem az, hogy maga a trianoni döntés a felvidéket illetően egy
igazságtalan, törvénytelen és aljas döntés volt. Ugyanis a budapesti kormány
olyan autonómiát biztosított nektek 1920 februárjában, amilyen a világon nem még
volt. Emiatt pedig teljesen indokolatlan és aljas a Trianonban aláírt diktátum.
Igaz, te nem tanultál erről és itt Magyarországon is titkolják, de most
megmutatom neked, hogy átérzed a saját hülyeségedet, üldözési mániádat, azaz a
börtönnel fenyegetést arra az esetre, ha igazat szól valaki a te ostoba nemzetiségi
politikádat és a Felvidéken egyre inkább érezhető magyargyűlöletet bírálva,
vagy a hozzád hasonló, gyűlölködő és fenyegetőző elődöd, Beneš, embertelen és
aljas, de ma is érvényes dekrétumának megszüntetését követelve. Hiszen, egy
olyan dekrétumról beszélünk, amelynek alapján ma is elvehetitek a magyarok ingó
és ingatlan vagyonát, és amely rágalmaz, igaztalanul vádol egy népcsoportot, megbélyegezve
a magyarokat a kollektív bűnösség bőrünkbe égetett pecsétjével.
Pedig,
a bűnösök nem mi, magyarok vagyunk. Nem mi gyilkoltuk végig Felső-Magyarország
lakosságát 1920-ban, hanem ti. Nem mi öltük meg az esztergomi érsek testvérét a
Trianon utáni tót bosszúhadjárat idején, hanem ti. Nem mi végeztük ki szlovákok
százait Pozsony-Ligetfalu határában, hanem ti gyilkoltátok le az ártatlan
magyarok és németek százait. Nem mi öltük meg azt a magyar grófot, Esterházy
Jánost, aki egyedül szólalt fel Pozsonyban a zsidók védelmében, és sürgetett
kiegyezést a te néped és a mi népünk között, de amely kiegyezés, a ti primitív
gyűlölködésetek miatt lehetetlen volt. Nem mi vettük el a magyarországi tótok jogait,
iskoláit, hanem ti tiporjátok nap-nap után a magyarok jogait, s teszitek
keserűvé a mindennapjaikat „Szlovákiában”, azaz, Felső-Magyarországon. Nem mi
hazudjuk magyarnak azt a néhány híres tótot, akiknek a nevére büszkék lehettek,
hanem ti hazudjátok Liszt Ferenctől Jedlik Ányosig tótnak legjobb
magyarjainkat. Nem mi írunk hazug történelmet magunknak, de ti vonulgattok a
magyar koronázó városban, a Szent Korona másolatával, azt hirdetve a világnak,
hogy Szent Istvántól IV. Károlyig minden király tót volt… Igaz, Horthy Miklós
kormányzót szerencsére nem vállaljátok… És nem mi zavartuk el a budai ferencest, Cirill atyát - aki hétről-hétre azért ment önzetlenül Érsekújvárra, hogy ott misét celebráljon magyarul -, hanem ti...
Mondd Fico! Nem
volna-e jobb békében, és egykori politikusaitok elképzelése szerint a Magyar
Szent Korona alatt, egy országban élni? Nem volna-e erősebb a mai világban az a
politika, amit te is és Orbán Viktor is képviseltek? Bár te, olykor ebben is megbízhatatlan
vagy.
Ma,
sajnos ott tartunk, hogy ismét életre keltetted a hamu alatt izzó
gyűlöletparazsat, és börtönnel fenyegetőzöl, ha a magyar kimondja az általatok
okozott fájdalmát, elmondja óhaját, amely nem jelentene veszélyt sem rád nézve,
sem „Szlovenszlóra” nézve. Noha, turdhatnád, hogy gyűlölködés, amelyet felszínre
hoztál, a te népedre száll vissza a maga idejében, és ezt a történelem ezerszer
bizonyította már. Mert nem lehet büntetlenül gyűlölködni, kivált a mai zavaros
világban, amelyben egy pillanat alatt tűnhetnek el városok, országok, népek…
Térj
észhez Robert Fico és ne fenyegess, ne vedd el a megmaradt kolostorokat, és
dolgozz azon, hogy a tót és a magyar nép békében, egymást segítve élhessen. Ne
éljünk úgy, mint két bolha, amelyek azon vitatkoznak, hogy kié az a kutya, aminek
a bundájában élnek. Gondolj arra, hogy hány magyart öltetek meg az elmúlt 105
évben, hány magyarnak az életét keserítettétek meg kezdve a Prágába
deportálástól, a lakosságcserén át az illovai börtönig.
Mi
aggódtunk az életedért, amikor tót honfitársad fegyvert fogott rád. És ez az
aggódás őszinte volt. A börtönnel való fenyegetőzésed és a magyarok elleni
gyűlöletkeltésed azonban ezt az aggódást ma erősen mérsékelné…
Itt
van tehát alább az a döntés, amelyet mi magyarok és a ti tárgyalóitok hoztak
tető alá 1920-ban, a béketeremtés szándékával, de Trianon miatt ez a terv és
döntés soha nem valósulhatott meg… azonban tükrözi a mi, azóta is változatlan jóindulatunkat
és megértésünket a tót nép irányába. Vond vissza tehát a fenyegető, gyűlölködő
törvényedet, tiltsd meg a gyűlölködést és hagyd a magyart a szülőföldjén
boldogan élni és békésen meghalni. És ha egyszer valamelyik utódod felnő az
emberiesség magaslataihoz, akkor két dolgot tegyen meg: Köszönje meg az elmúlt
ezer évet, és kérjen bocsánatot az elmúlt 105 évért…
Most
pedig olvasd el a Magyar Minisztertanács által 1920 februárjában, egyhangúlag
elfogadott, és korábban a tót tárgyalók által aláírt autonómia-egyezményt. Ha
lehet, tanulj is belőle!
***
A tót autonómia tervezetének
alapelvei az alábbi formában kerültek a magyar minisztertanács elé:
"A magyar állam a szlovák
nemzettel egyetértésben FelsőMagyarország számára oly széleskörű
önkormányzatot létesít, mely egyrészt korlátlan lehetőséget nyújt a tót nemzet
kulturális fejlődésének, másrészt minden, nem közvetlen országos érdekű
közügynek intézését mind személyi, mind tárgyi tekintetben az illetékes
országrész lakosságának biztosítja, végül amely gazdasági vonatkozásban is
megfelelő tért enged a különleges érdekek érvényesítésének. Ezen felül
gondoskodik a magyar állam arról, hogy az autonómia körébe nem eső ügyeknél is
kellőképp figyelembe vétessék Felső-Magyarország különállása és lakosságának
túlnyomóan szlovák nemzetisége.
I. Területi elhatárolás
Felső-Magyarországnak szlovákok
által lakott része Szlouenszko elnevezés alatt önkormányzati jogterületté
alakítattatik. Szlovenszkohoz az összes túlnyomóan szlovák nyelvű megyék
tartoznak. A magyarsággal határos megyék az ethnografiai határ szerint fognak
kikerekíttetni. Szlovenszko pontos határait a békekötés után a magyar és a tót
nemzet képviselőiből alakuló bizottság fogja kijelölni.
II. Az autonómia tárgyai: Szlovenszko autonómiája a következő ügyekre
fog kiterjedni:
1./ A közoktatás és közművelés
ügye - ideértve a kultúrális célú alapítványok és egyesületek ügyeit is -
Szlovenszko belügyének tekintetnek és ehhez képest az említett ügyekben
Szlovenszko jogszabályokat alkothat, s azok végrehajtásáról maga gondoskodik.
A közoktatás nyelve Szlovenszko
területén szlovák lesz, köteles azonban gondoskodni Szlovenszko arról, hogy a
területén esetleg nagyobb tömegekben együtt élő más nemzetiségű polgárok, az
általuk lakott vidék közelében, Szlovenszko intézeteiben, saját anyanyelvükön
nyerhessenek kiképzést, kötelesek azonban Szlovenszko hivatalos nyelvét is tanulni.
Szlovenszko minden középfokú iskolájában a magyar nyelv kötelező tantárgy lesz
és a magyar nyelv, s irodalom, valamint a magyar történelem magyar nyelven fog
taníttatni. Azok az országos törvények, melyek az elemi oktatás színvonalának
biztosítása végett az elemi népiskolák dologi berendezése és a tanítószemélyzet
javadalmazása tekintetében bizonyos minimumot állapítanak meg, továbbá azok az
országos törvények, amelyek az elemi népiskolákra az oktatási minimumot
előírják, Szlovenszko területére is kiterjednek, az oktatási minimumra
vonatkozó rendelkezések azonban nem érinthetik Szlovenszko népiskoláinak
szlovák nemzeti jellegét. Szlovenszko középfokú tanintézeteire nézve a
kiállított iskolai bizonyítvanyoknak képesítő ereje az ország egyéb részeiben attól
tehető függővé, hogy Szlovenszko középfokú tanintézetei megfelelnek a minimális
tananyag tekintetében az ország egyéb részein működő hasonló fokú
tanintézetekre nézve előírt követelményeknek.
2./ Ugyancsak belügye lesz
Szlovenszkonak a vallásügy.
Az, esztergomi főegyházmegye
Szlovenszko területi elhatárolásának megfelelően magyar-esztergomi és
szlovák-nagyszombati egyházmegyére osztatik szét. Az, ilykép alakuló hat,
Szlovenszko területére eső püspökség (nyitrai, besztercebányai, szepesi,
rozsnyói, kassai és nagyszombati) élén egy érsek áll.
Az, esztergomi főkáptalan
fokozatosan s arányosan tagoltatik szét Esztergom és Nagyszombat között.
Feltéve, hogy az apostoli
szentszék beleegyezése megnyerhető lesz püspökök a szlovenszkói püspöki székek
betöltésénél, Magyarország apostoli királyát megillető főkegyúri jog olykép fog gyakoroltatni, hogy a
püspökségre alkalmas egyének listájából, melyet a püspöki kar nyújt be minden
évben a római Curiához, a minister ellenjegyzésével egy jelöltet fog kinevezni.
(Azok a püspökök kik a tót nyelvet szóban és írásban, miként azt a kánonjog
előírja, tökéletesen nem bírják, a szlovenszkói egyházmegyék élén nem
maradhatnak.)
3./ Belügye tovább Szlovenszkonak
a népjóléti ügy, amennyiben Szlovenszko az autonóm költségvetés keretein belül
népjóléti intézményeket létesít és tart fenn.
4./Az általános közigazgatást
Szlovenszko saját területén
autonóm hatáskörben látja el. Az önkormányzati alapon szervezett általános
igazgatási szervek, nevezetesen a községek (városok) és megyék felettes
hatóságaként Szlovenszkonak önkormányzati alapon szervezett kormányzósága jár
el, az illetékes szakminisztériumok pedig csupán mint legfelsőbb irányító és
ellenőrző szervek szerepelnek, amelyekhez az ügyek Szlovenszko területéről
intézkedés végett csupán kivételesen, nevezetesen a törvényalkalmazás
egységességének szempontja, az ügy országos fontossága, vagy egyébként való
nagy jelentősége által indokolt, és minden egyes igazgatási ágra nézve
szabatosan körül írandó esetekben kerülnek fel. Az, általános közigazgatás
nyelve Szlovenszko területén szlovák, azok a jogok azonban, amelyek a nemzeti
kisebbségek javára a helyi (községi, városi), esetleg a járási hatóságok
nyelvének megállapítása valamint általában a nyelvhasználat tekintetében az
ország egyéb részében biztosíttatni fognak, Szlovenszko területén is
érvényesülni fognak. A járások és a megyék elhatárolása a lakosság nemzeti
megoszlásának alapulvétele mellett Szlovenszko területére revisio alá fog
vétetni.
5./ Szlovenszko autonóm
hatáskörében állapítja meg az igazságszolgáltatás nyelvét, a nemzeti
kisebbségek jogai azonban itt is figyelembe fognak vétetni. Szlovenszko
területén működés igazságügy személyzete lehetőleg Szlovenszko területén
illetékes, s a szlovák nyelvet bíró egyének közül fog kineveztetni. A
kinevezéshez a szlovák miniszter hozzájárulása is szükséges. Az. igazságügyi
szervezet oly módon fog átalakíttatni, hogy Szlovenszko területe egy, esetleg
két külön ítélőtáblát alkosson. A Legfelsőbb Bíróságoknál a Szlovenszko
területén működő bírák számára megfelelő számban fognak bírói állások
biztosíttatni.
6./ Szlovenszko belügyeinek az
autonóm szervezetének költségeit autonóm hatáskörében állapítja meg. A
Szlovenszko területén levő, azok az állami javak, amelyek Szlovenszko
belügyének minősített, valamely célt (pl. közoktatási, kulturális vagy
népjóléti célt) szolgálnak és alapítvány jellegével bírnak, Szlovenszko
tulajdonába mennek át. Ugyan ez áll általában az említett célokat szolgáló
állami intézetekre. Kivéve a selmecbányai erdészeti és bányászati főiskolát,
valamint esetleg még némely más ily országos jellegű intézetet. Ezekben az
intézetekben a szlovák nyelv is megfelelő módon érvényesül.
7./ Végül Szlovenszko autonóm
hatáskörébe tartozik minden oly ügy, amelyet országos törvény a felsoroltakon
kívül autonóm hatáskörbe utal.
III. Az autonóm szervek.
Szlovenszko jogalkotó szerve, a
szlovák autonóm nemzetgyűlés, olymódon fog választatni, hogy abban a nemzeti
kisebbségek képviselete biztosítassék. Az alkotott jogszabályok ellen azonban
az országos kormány csak azon az alapon tehet kifogást, ha azok valamely
országos törvénybe ütköznek. Ily esetben az autonóm jogszabály érvénye bírói
döntés tárgya lesz. Szlovenszko jogalkotó testülete az autonómia körén kívül
eső közügyekkel is foglalkozik és ily ügyekben az országos kormányhoz és
törvényhozáshoz előterjesztést tehet.
Szlovenszko belügyeiben a
legfelsőbb végrehajtó és igazgatási szerv Szlovenszko kormányzósága, amely
egyúttal Szlovenszko területén az általános közigazgatásnak is szerve. A
kormányzóság élén a kormányzó áll, akit korlátolt időtartamra Szlovenszko
jogalkotó testülete választ. A kormányzóság egészében mint önkormányzati szerv
alakul.
Miként az alábbiak szerint
Szlovenszko autonómiájának és a szlovák nemzeti jogoknak biztosítására az
országos szlovák minister fog kineveztetni, ennek megfelelően Szlovenszko
kormányzósága mellé az állami főtisztviselők kinevezésére hivatott szerv egy
állami közeget fog kinevezni, akinek feladata lesz az autonómia kereteinek
betartását ellenőrizni, továbbá az önkormányzat és az állami igazgatás
együttműködését előmozdítani. Ezen állami közegnek, amellyel szemben az
önkormányzati szervek nem lesznek alárendeltségi viszonyban, Szlovenszko
területére közvetlen intézkedési joga lesz.
A kormányzóság hivatalos és belső
ügyviteli nyelve a szlovák lesz.
IV. Szlovenszko különállása nem autonóm ügyekben.
1./ Az országos törvényhozás
tagjainak választására vonatkozó jogszabályok oly módon fognak megállapíttatni,
hogy Szlovenszko népességének és területének megfelelő képviseletet nyerjen az
országos törvényhozásban.
2./ A Szlovenszko területéről
sorozott szlovák ezredek és nemzetiségű katonai legénység külön szlovák
ezredekbe foglaltatik, amely ezredekhez az ezrednyelv a szlovák lesz s a
szlovák nemzeti színek használata meg lesz engedve.
3./ A karhatalom (csendőrség,
rendőrség) országos szervezésénél gondoskodás fog történi Szlovenszko
területére külön szlovák osztagok alakításáról.
4./ A vasút, továbbá a posta és
távirda igazgatás keretében Sdovenszko területére külön középfokú hatóságok
(igazgatóságok) fognak felállíttatni azonban a központ hatásköre alá helyezve.
5./ Az itt külön nem említett
állami szakigazgatási ágakon belül is az egyes hatóságok területi beosztása általában
úgy fog megállapíttatni, hogy Szlovenszko területére külön ily hatóságok
szerveztetnek.
6./ A Szlovenszko területén
működő állami hatóságok személyzete, úgyszintén az ottani vasúti és postai
személyzet az e területeken lakó nemzetekből lehetőleg arányosan fog vétetni.
V. Garanciális rendelkezések. Szlovenszko területi autonómiájának,
továbbá a nemzeti kisebbségek és az állampolgárok részére biztosított nemzeti
jogoknak védelmére a következők fognak szolgálni:
1./ Az országos kormánynak tagja
lesz egy szlovák minister. A szlovák minister feladata Szlovenszko területi
autonómiájának és ezenkívül a Szlovenszko határain túl levő szlovák nemzeti
kisebbségek és a szlovák nemzetiségű állampolgárok részére biztosított nemzeti
jogoknak védelme. Ennek folytán a szlovák minister Szlovenszko autonómiájának
és a szlovák nemzeti jogokat érintő törvényes rendelkezéseknek végrehajtását
ellenőrizné és az ő hozzájárulása érvényességi kellék lesz minden oly
kormányzati intézkedésnél, amely Szlovenszko autonómiáját vagy valamely szlovák
nemzeti jogot közvetlenül érint. Egyebek közt a szlovák minister
hozzájárulásához lesz kötve a szlovák nemzet által lakott területeken működő
állami tisztviselők kinevezése, továbbá ily területekre nézve a legfőbb kegyúri
jog gyakorlása.
2./ A Szlovenszko részére
biztosított területi autonómia, valamint a nemzeti jogok bírói védelem alá
helyez tetnek. A bíróságok hatáskörét, nemzetiségtől független, egyenlő rangú
bíróság fogja ellátni, amelynek összeállításánál a nemzeti szempontból való
pártatlanság a legmesszebbmenő módon biztosíttatni fog. A panaszjog a bíróság
előtt a közvetlen sértett félen kívül az autonómia védelmében meg fogja illetni
úgy a szlovák ministert, mint Szlovenszko kormányzóságát, a nemzeti jogok
védelmében pedig a közvetlenül sértett félen kívül a szlovák ministert is.
3./ Szlovenszko területi
autonómiáját és a nemzeti jogokat szabályozó törvények alaptörvény jellegével
ruháztatnak fel.
4./ Szlovenszko területi épsége és autonómiája a
koronázó oklevelében biztosíttatni fognak.
Ezen autonómia tervezet az 1920.
január 9-én megtartott minisztertanácsban egyhangúlag elfogadtatott, melyről
hiányzott Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter, de jelen volt
Horthy Miklós a nemzeti hadsereg fővezére.
A jogkiterjesztés mértékét
mindenki őszintén és hátsógondolat nélkül fogadta el, csupán a formára nézve
nem volt mindenki részéről fenntartás nélküli hozzájárulás.
Báró Korányi Frigyes
pénzügyministernek a jegyzőkönyvbe diktált közlése: „Kénytelen vagyok kikötni,
hogy a szóban forgó ellenvélemény autonómia az államháztartás és pénzügyi
igazgatás egységét sértetlenül tartsa fenn, úgy mint azt az állam suverén
pénzügyi jogai megkívánják.”
Írta
és a dokumentumot közreadja:
Stoffán
György
(Forrás:
a szerkesztőségben)