A nagyváradi önkormányzat 2026. május 14-én lehetetlenné fogja tenni a római katolikus liturgia végzését egy közel háromszáz éves, országosan védett barokk műemléktemplomban, ha nem szólaltok fel ellene, ha nem beszéltek róla, ha csendben maradtok a közösségi médiában.
Azoknak, akik nem
tudnák, Nagyvárad (románul: Oradea) Románia északnyugati részén fekszik, tíz
kilométerre a magyar határtól. Lakosságszáma a 2021-es népszámlálási adatok
alapján 183 105, ebből 33
340 fő vallotta magát magyarnak. Románia 2007 óta az Európai Unió tagja. A
Premontrei Kanonokrend temploma a történelmi belvárosban található, és a 18.
század eleje óta folyamatosan működő szerzetesi közösség otthonául szolgál.
2026. május 14-én fegyveres csendőri kísérettel fog érkezni a román bírósági végrehajtó a nagyváradi Premontrei Kanonokrend templomába és rendházába, hogy elvigye a sekrestye teljes tartalmát és berendezését. Le fogja zárni a templomhoz tartozó kápolnákat, folyosókat és a vizesblokkot. A premontrei templomba ezután csak az utcai bejárattól az oltárig lehet majd belépni, minden más rész zárva lesz.
Ha ez megtörténik, attól a naptól fogva abban a római katolikus premontrei templomban nem lehet misézni, mivel sekrestye nélkül nem mutatható be a szentmiseáldozat. Mindez megtörténik, ha nem érdekel benneteket, ha azt mondjátok, messze van, nem a mi dolgunk, oldják meg maguk.
Miért nem lehet misét tartani a sekrestye nélkül?
A sekrestye a római katolikus liturgia előszobája. A római katolikus pap itt öltözik fel, itt készítik elő a kelyhet, a miseruhákat, az oltárterítőket, a füstölőt, mindazt, ami az eucharisztia megünnepléséhez szükséges. Ha a sekrestyét kiürítik és lezárják, a mise egyszerűen nem kezdődhet el.
De ez még nem minden. A román tűzvédelmi előírások szerint egy nyilvános istentiszteleti helynek biztosítania kell a menekülési útvonalakat, a mellékhelyiségeket és a vizet a hívek és a pap számára. Ha a folyosókat és a vizesblokkot lezárják és az ellentétes kijáratot elviszik, akkor a nagyváradi premontrei templom nem fog megfelelni ezeknek az előírásoknak, ezért hatósági úton is bezárható lesz majd. A liturgia ellehetetlenítése tehát nem egyetlen közvetlen tiltással történik, hanem azzal, hogy ellehetetlenítenek minden fizikai feltételt a római katolikus mise megtartásához. Az eucharisztiához ugyanúgy szükség van a sekrestyére, mint egy sebészeti beavatkozáshoz a műtőre.
Három tény, amiért törvényellenes a kilakoltatás:
1. A per rossz
személy ellen indult. A nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm apát, mint
Feies Rudolf magánszemély ellen indított kiürítési pert, holott ő
örökfogadalmas prépost-prelátus, akinek kánoni kinevezéséhez és
felszenteléséhez a román állam 1999-ben maga járult hozzá, és akinek egyházi
státuszát a román állam 1999 óta közpénzből finanszírozza. Világi bíróság nem
semmisíthet meg egyházi státuszt. A Nagyváradhegyfoki Premontrei Prépostság,
mint jogi személy ellen, amely a templomot és a liturgikus vagyont törvényesen
tulajdonolja, soha semmiféle végrehajtási eljárás nem indult, és nem is
indulhatott volna, mert a román vallásügyi törvény ezt kifejezetten tiltja. Az
érintett egyházi vagyonokat a kommunizmus alatt sem vették el, viszont most egy
uniós jogállamban mégis megkísérlik.
2. A 489/2006. számú
román vallásügyi törvény 27. § (2) bekezdése kimondja, hogy a kultusznak
rendelt javak lefoglalhatatlanok és elbirtokolhatatlanok. A román állam
vallásügyi államtitkársága ezt háromszor, írásban megerősítette, és
kifejezetten figyelmeztette a nagyváradi önkormányzatot az érintett tárgyakra
és épületekre vonatkozóan. A végrehajtó és a nagyváradi önkormányzat mindezt
figyelmen kívül hagyja.
3. Románia nem élt a jogfelfüggesztés lehetőségével. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikke alapján egy állam csak rendkívüli állapot (háború vagy más közveszély) esetén függesztheti fel egyes jogok védelmét, és erről köteles értesíteni az Európa Tanácsot. Románia ilyen értesítést nem tett. Ez azt jelenti, hogy a vallásszabadság, mint az egyezmény által védett alapjog, teljeskörűen és korlátozás nélkül védi a Nagyváradhegyfoki Premontrei Prépostságot.
A szabad
vallásgyakorlásához való jog, beleértve a nyilvános istentiszteletet, alapvető
polgári jog, amelyet a román alkotmány, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és
az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egyaránt véd. Nekünk, római
katolikusoknak ugyanolyan jogunk van a hitünk templomban való gyakorlásához,
mint a világ bármely más emberének.
Mit kérünk a világ keresztényeitől és jóakaratú embereitől?
· Kérdezzétek meg saját képviselőiteket, szenátoraitokat,
kongresszusi képviselőiteket: hogyan lehetséges mindez egy EU-tagállamban?
·
Értesítsétek az újságírókat és az emberi jogi
szervezeteket!
Osszátok meg ezt a felhívást, minden egyházi közösségben,
minden platformon!
· Ha teheted, gyere el május 14-én Nagyváradra, tíz
kilométerre a román–magyar határtól. A jelenléted védelmet jelent!
Imádkozzatok Anzelm apátért és a nagyváradi hívőkért!
Mondjatok nemet arra a szép új világra, ahol egy önkormányzat fegyveres csendőrökkel teheti lehetetlenné egy államilag elismert egyház istentiszteletét, miközben saját állama törvényei tiltják a sekrestyefoglalást, és saját állami intézménye is tiltakozik ellene.
Aldous Huxley 1932-ben azt kérdezte, hogyan néz ki egy olyan világ, ahol az embereket fokozatosan fosztják meg mindentől, ami emberi, csendben, törvényesen, intézményesen. Mi most megéljük. Ha ez megtörténhet Nagyváradon, a román–magyar határtól tíz kilométerre, május 14. után megtörténhet bárhol Romániában.
***
A román M iiszterelnöki Kancellária állaásfoglalása:
Tisztelt Címzett!
A „A nagyváradi premontrei rend
apátjának kilakoltatása” tárgyában küldött nyílt levelükre – amelyet az ugar.gesta.ro advocacy
csoport továbbított, és amelyet 2026. március 2-án fogadott a Miniszterelnöki
Kancellária Sajtó- és Kommunikációs Igazgatósága – az alábbiakban továbbítjuk a
Vallásügyi Államtitkárság (Secretariatul de Stat pentru Culte) álláspontját:
„A 2026. március 2-i e-mailjükre válaszul, amelyet a Vallásügyi Államtitkárság SSC-R-554/02.03.2026 számon iktatott, és amelyben az UGAR.GESTA.RO nyílt levelével kapcsolatban kértek állásfoglalást, az alábbiakról tájékoztatjuk Önöket:
1.
A Vallásügyi
Államtitkárság továbbította – a hatáskörét meghatározó 725/2024-es
kormányhatározat rendelkezéseinek keretei között – a szükséges információkat
Nagyváradi Polgármesteri Hivatal felé annak érdekében, hogy tisztázzák a Szent
István első vértanúról elnevezett premontrei kanonokrend nagyváradi
prépostságának jogi státuszát, amelynek székhelye Nagyváradon, a Roman
Ciorogariu utca 16. szám alatt található.
2.
A Szent
István első vértanúról elnevezett működő premontrei kanonokrend nagyváradi
prépostsága a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség részét képezi, és a
vallásszabadságról és a felekezetek általános jogállásáról szóló törvény
489/2006-os 8. cikk (2) bekezdése értelmében magánjogi és közhasznú jogi
személynek minősül.
3.
A püspökség a
Római Katolikus Egyház részét képezi, amely elismert vallási felekezet, és a
489/2006-os törvény 1. számú mellékletében a 3. sorszám alatt szerepel.
4.
A 489/2006-os
törvény 27. cikkének (2) bekezdése szerint a szakrális javak – vagyis azok a
javak, amelyek közvetlenül és kizárólag a vallási kultusz szolgálata alá
rendelve, és amelyeket az egyes felekezetek saját statútumaik, hagyományaik és
gyakorlataik szerint határoznak meg, és jogcímmel szereztek meg –
lefoglalhatatlanok és elbirtokolhatatlanok; kizárólag az adott felekezet saját
statútumában meghatározott feltételek mellett idegeníthetők el.”
5Tisztelettel,
KKommunikációs és Sajtókapcsolati Igazgatóság
Miniszterelnöki Kancellária
***
Eddig a válasz. A harmadik pont
kevésbé közérthető, mivel több jogi szakszót tartalmaz.
- jogcímmel szerzett javak (dobândite cu titlu): olyan
vagyontárgyak, amelyek megszerzése valamilyen érvényes jogalappal
(titulus) történt, például megvásárolták, adományba vagy végrendelet,
öröklés útján, kiváltságlevéllel kapták, saját költségen építették, vagy
más vagyontárgyért cserélték
- lefoglalhatatlanok: azaz végrehajtás alól is mentesek. Vagyis
nem lehet rájuk végrehajtást vezetni, nem foglalhatók le, a hitelezők nem
nyúlhatnak hozzájuk, az állam nem kobozhatja el őket.
- elbirtokolhatatlanok: azaz, a tulajdonjog felettük soha nem évül el, vagyis más személy nem szerezheti meg őket elbirtoklással (uzucapiune), bármennyi idő is teljen el.
A fenti jogintézmények (elbirtokolhatóság, lefoglalhatóság) évszázadok óta a polgári jog integráns részei. Az, hogy a törvény ezek alól mentesíti a szakrális javakat, sokat elmond arról, hogy milyen erős törvényi védelem illeti meg az egyházakat Romániában.
A törvényszöveg nem hagy kiskaput. Ha jogcímmel szerezték a tulajdonjogot (és a premontreiek esetében ez okiratokkal igazolható), a törvény oltalma teljes.
Megállapítható tehát, hogy
nagyváradi önkormányzat azzal, hogy egy eleve jogtalan eljárás keretében
elkövetett elbirtoklás után még ki is szándékozik lakoltatni egy több
évszázados jogfolytonossággal rendelkező szerzetesrendet, hallatlan és
példátlan hatalmi visszaélés.
Ilyen nem történhet meg Romániában!