Ismét rosszul vizsgázott a „nemzeti” sajtó… Elhallgatott megemlékezés Petri Mórról a Fiumei úti sírkertben

 

Potápi Árpád megemlékező beszéde

A jobboldali sajtó ma már nem jobboldali sajtó, csupán inkább egy, erkölcsileg a megsemmisülés útjára lépett proli-média. A napi politika, a padfestés, az egyes politikusok magánélete, a sorozatos ilyen-olyan tüntetések és kordonbontások híranyagai azok, amelyekkel traktálják értékes hírek helyett az olvasót, akinek már – látva a rend hiányát –, amúgy is elege van a káoszból. Az értékmegőrzés, a kultúra, az örömteli hírek és példaképeink kimaradnak az olvasnivalóból, és sem a rádiók, sem a televíziós csatornák nem adnak tájékoztatást, beszámolót azokról az eseményekről, amelyek a nemzeti értékeket és a múltból eredő jövőépítést szolgálnák. Az évek óta tartó és egyre igénytelenebb jobboldali médiazüllési folyamat mára már nagyjaink halálhírét sem közlik, így csak szűk körben értesülhetett az olvasóközönség a rendszerváltás korának egyik kiemelkedő alakja, dr. Tallós Emil haláláról, de a legutóbbi nemzeti eseményt, kultúránk egykori szolgálója, Petri Mór születésének 160. évfordulójáról sem emlékezett meg a politikai cirkuszokból élő, nemzetinek nevezett öncélú és pénzcentrikus média. A Nemzeti Napló és a Nemzeti Internetfigyelő ennek a hiánynak a pótlására vállalkozik, amikor időről-időre közöl olyan cikkeket, amelyek a nemzet múltjának ápolását és ezzel a megmaradást szolgálják. Az alábbiakban is ezt tesszük, amikor beszámolunk a Petri Mór születésének 160. évfordulóján tartott megemlékezésről…     

***

2023. július 11-én, a Szilágyság nagy monográfusa, Petri Mór emlékére ünnepi rendezvényt tartottak a Fiumei úti sírkertben, Petri Mór felújított síremlékénél, születése 160-ik évfordulóján, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókszervezet szervezésében.

Petri Mór rövid életrajza: Született: 1863. júl. 11. Tasnádszarvadon, Közép-Szolnok vármegye, Szilágy tájegység Elhunyt: 1945. márc. 2. Budapesten, a város bombázásakor, légitámadás közben sérült meg. Tevékenység: író, költő, irodalomtörténész, szerkesztő, Szilágy vármegye monográfusa, Ady Endre tanára Zilahon segédtanár (1886–1894), majd ugyanott. a kollégium rendes. tanára, Szilágy vármegye tanfelügyelője (1894–1905), az erdélyi református egyházkerület képviselője (1889–1894). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tisztviselője (1905–1907 és 1922–1924), Pest vármegye tanfelügyelője (1907–1922). A Petőfi-ház igazgatója (1929–1934). A Petőfi Társaság tagja (r.: 1892). A zilahi Szilágy c. hetilap szerkesztője (1889–1894). Klasszikus formavilágú versekkel jelentkezett (1892). Szilágy vármegye történetére vonatkozó kutatásait hat kötetben tette közzé. Horatius, Tibullus és Heine műveinek fordítója. Számos olvasókönyvet és magyar nyelvtankönyvet állított össze. Verseit Lányi Ernő és Magyar Armand zenésítette meg. Petri Mór fő műve, a „Szilágy vármegye monográfiája” mérföldkő a szilágyságiaknak, mivel olyan dokumentumokat ment át az utókor számára, melyek nagy része minden bizonnyal elkallódott volna, vagy egyszerűen segítették volna elkallódni. Kovács Kuruc János, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke Fiókegyesületének elnöke, nyugalmazott történelem tanár, Szilágyság kortárs történelmének monográfusa, aki Petri Mór nyomdokain járva a tervezett 6 kötetből immár a negyediket szerkeszti és próbálja közkinccsé tenni. Ő egy olyan csapatot épített ki maga köré, melynek segítségével egy nagy álom valósulhatott meg: Petri Mór emlékét feleleveníteni, róla maradandó nyomot hagyni, hiszen a mára elfeledett nagy mű, a Hóman-Szegfű féle nyolckötetes Magyar történet című munka is Petri Mór kutatásait öleli fel. Méltó lenne a nagy tudós munkássága arra, hogy a Nat-ban is szerepeljen…

1995-ben határozták el, hogy Petri Mór nyomdokaiba lépve 6 kötettel bizonyságot tesznek magyarságukról a XX. század végén és a XXI. század elején. 1999-ben jelent a sorozatuk első kötete, Szilágysági magyarok címmel. 2000-ben Mayer Elemér igazgató kezdeményezésére a Szilágynagyfalu-i iskola Petri Mór nevét vette fel. 2011-ben a tasnádszarvadi templom falára – oda, ahol Petri Mórt megkeresztelték – vitéz Bikfalvi György által került egy emlékplakett. 2018. szeptember 2-án, születésének 155. évfordulójának tiszteletére, László László történész, vetítéssel egybekötött megemlékező előadást tartott és ugyanakkor határoztuk el, hogy sírkövet és új síremléket állítunk fel neki, halála 75. évfordulóján. 2022. július 10-én egy szürke márvány emlékoszlopot avattunk a templom udvarán. Nagy vágyuk az volt, hogy a vitéz Bikfalvi György által megtalált sírhelyet, amelynek hollétéről már senkinek nem volt tudomása, felújítsák, valamint egy emlékoszlopot állítsanak a fejfája mellé, és ezt ünnepélyes keretek között felavassák, de a világjárvány többször is áthúzta számításaikat. Nem tudták eredeti tervünket megvalósítani, hogy Petri Mór halálának 75. évfordulójára készüljenek el a munkával, Covid-járvány miatt többször is halasztani kellett, ezért úgy határoztak, hogy születésének 160. évfordulóján történjen meg az avató ünnepség, amit ezúttal meg is valósítottak. Történelmi pillanatnak tekintik a sokévi munka és viszontagságos készülődés eredményét.

A megemlékezésen barátok, rokonok, támogatók, budapesti és szilágysági elöljáróságok jelentek meg. Az egyházi ünnepi beszédet Kádár György Tamás, a Zilahi Református Egyházmegye esperese mutatta be. Egyházi énekeket énekelt a Halásztelki Református Egyházközség kórusa, Kéryné Mészáros Mária és Kéry Mihály karmesterek vezényletével. Beszédet mondott: · Seres Dénes, a Román Parlament képviselője, Potápi Árpád János, a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Kovács Kuruc János, az Erdélyi Múzeum Egyesület Zilah és Vidéke fiókegyesületének elnöke, Vitéz Bikfalvi György, Petri Mór budapesti sírjának felkutatója. A meghívott vendégek között ott láthattuk Szőke Krisztiánt, Magyarország Kolozsvári Konzulátusának konzulját, Széman Pétert, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület elnökét, Püsök Sándor Csaba, zilahi református lelkészt, Dénes Bélát, a Tasnádszarvadi Református Egyházközség lelkipásztorát, Török Ádámot és Török Bélát, Petri Mór nővérének leszármazottjait, Kovács Miklós, volt zilahi történelemtanárt. Az emlékmű megálmodói és kivitelezői: Erdélyi Múzeum–Egyesület Zilah és Vidéke Fiókegyesülete. A kezdeményezők: Dr. Bajusz István, Kovács Kuruc János elnök, vitéz Bikfalvi György. Segítőik: Kürti Barna, Csóka László, Máté József alelnökök, László László történész, Szabó Attila muzeológus, Gáspár Attila zenetanár, népdalgyűjtő, Erdélyi Múzeum–Egyesület Szilágysomlyói Fiókszervezete részséről dr. Széman Péter elnök, a Tasnádszarvadi Református Egyházközség Dénes Béla lelkipásztorral az élen és Fóris László gondnok. Zilahi Református Belvárosi Egyházközség, Püsök Sándor Csaba lelkipásztor, Szénási György főgondnok. Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szilágy Megyei Szervezete, Seres Dénes képviselő-elnök, Szoboszlai Attila- MKT (Megyei Küldöttek Tanácsának) elnöke. Communitas Alapítvány, Dimény Granit Kft. – Dimény Miklós, Kraszna, Szilágy megye, valamint magánszemélyek és adakozók, akik közül sokan jelen voltak a nemzeti sítkertben e felemelő és méltó ünnepségen.

 

Kürti Barna, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókegyesületének alelnöke, az esemény egyik szervezője és moderátora ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik e nagy magyar tudós születésének 160. évfordulóján megjelentek a Kerepesi Temetőben…

Stoffán György