2019. április 1., hétfő

Kibújik a szög a zsákból... avagy magyar mise, román parancs


Mindenki ostobán örvendezett annak, hogy Bákóban végre magyar mise van havonta egyszer. Néhányunknak kétségei voltak e nagylelkű oláh püspöki engedményt illetően, s még néhány erdélyi paptól is megkaptuk az eligazítást, amikor cikkekben fejtettük ki álláspontunkat arról, hogy ez az úgynevezett engedmény Krisztus ellen való nyílt szembeszállás, hiszen Jézus nem nemzetiségekhez, elnyomott kisebbségeknek adott lilaöves engedélyekhez kötötte tanításainak megismerését, a „szent és tiszta áldozat” bemutatását. Gergely Péter, alias Petru Gherghel azonban magát Jézusnál is nagyobbra tartva kegyesen engedett a sok évtizedes kérésnek, s így lett havonta egy alkalommal miséje a moldvai csángóknak – magyarul. Ám, a pápalátogatás kérdése sem egyszerű. Újabb és újabb problémákat okoz az egyházi vakság, amely az oláhokat jellemzi, s a magyar papokat is nagyban befolyásolja e megszenvedett és ma is nyomor szélén élő csángó testvérek ellen, s mindenki ellen, aki meri bírálni a helytelen, s olykor istentelen egyházi intézkedéseket.

A szeg azonban kibújt a zsákból március 31-én, Bákóban a magyar mise alatt. Ismét elárulták a csángó magyarokat, ismét pap árulta el őket, s ismét azért, hogy egyházi hivatala, előmenetele megmaradhasson. S nem állt oda hívei mellé a miséző pap, hogy elkísérje Csíksomlyóba Isten árva csángó népét.

Kérdezem a pápalátogatást oly nagy vehemenciával előkészítő erdélyi papságot, mi is a véleménye ma erről az egyre jobban forrongó helyzetről, azokról a csángókról, akiket eltiltanak a szentmiseáldozattól, hiszen Jászvásáron nem lesz mise… Van-e egyházi diplomácia a hívek érdekében, vagy fontosabb a bársonyszék, a püspöki palota, a csendes kolostor? Van-e joga eltiltani egy papot a püspöknek attól, hogy elkísérje népét pápalátni, de van e joga egyetlen papnak is ahhoz, hogy a hívő sereg részt vegyen a somlyói pápai misén… ha már… Micsoda ördögi és egyben megmagyarázhatatlan cselekedet ez ismét a hívő emberekkel, a hívő magyarsággal szemben?

Olvassuk el Nyisztor Tinka most írt levelecskéjét, s döntsük el: érdemes-e részt venni a pápai misén a Szentlélek eljövetelének pünkösdi miséje előtt egy héttel, s egyben, ahelyett… amikor e látogatással megaláznak, s e látogatást illetően parancsolnak a nacionalista katolikus jászvásáriak azoknak, akik nemzetük legfőbb kegyhelyére mennének papjukkal?

Tinka Nyisztor „Valóban a Szentlélek a fontos, a csíksomlyói Szűzanya! A tegnap, márc 31-én , Bákóban voltunk magyar nyelvű misén és ott adta át a celebráló pap, az üzenetet (parancs) Jászvásárról, hogy oda kell menni, a Pápát ott kell fogadni!. Mi nem fogunk oda menni , mert már bejelentkeztünk Csíksomlyóra. Meg akartuk kérni a miséző papot Varga Andrást, hogy jöjjön el velünk Somlyóra a búcsúra, a Pápalátogatásra!! Gondoltuk, hogy végre van pásztorunk, aki velünk van, lesz! Hát nincs, vagy nem lehet velünk, mert Ő is parancsot teljesít! Az üzenet sokatmondó! A moldvai magyar mise mögött nem tudjuk, mi lehet, de nincs szeretet azt már érezzük! Kifürkészhetetlenek Isten útjai! Imádkozunk.”

Őszinte-e tehát a pápalátogatás szlogenje: „Menjünk együtt Máriához”…. Vagy egyáltalán katolikus-e a szemfényvesztő Petru Gherghel?


Stoffán György