Olyan
idők következnek, amikor pásztoraitok fognak elárulni titeket. A Sátán ereje a
mi kísértéseinkben és a bennünk lakozó rosszban áll. Min ment keresztül a mai,
idősebb korosztály!.... de min fogtok ti keresztülmenni!
Azok az
idők már elkezdődtek. Az eltelt időktől eltérően a kísértés inkább pszichológiai
lesz, az ellenség a lelkeket érinti meg, és nem tudtok ez elől elrejtőzni még a
föld repedéseibe sem. Nem egyszerű, nagyon nehéz idők lesznek ezek. A világ forrong egy katlanban… egyik rosszból a másikba esve. Mostanában
megsokasodtak a pszichikai betegségek, a testi panaszok, a démoni megszállások.
Aztán, nem volt ennyi építkezés, ennyi vagyon, ekkora népesség. Mindemellett
ott vannak még a szuper-technika kísértései, ezek a rendkívül modern rendszerek,
amelyek lassan odajutnak, hogy a gondolataidat is kitalálják. És amikor
rájönnek a gondolataidra, akkor megismerik a lelked legmélyebb bugyrait is. Amikor
a Sátán is közrejátszik ebben, az már a vég. Ez harc a lélek ellen. Nem látod,
most mit csinálnak? Ha azt akarod, hogy jobb állásod legyen, be kell lépned a
szabadkőműves rendbe, hogy megtagadd Krisztust. És nézd: ezek mind próbák és
kísértések, nehézségek, amelyek ellopják tőled az élet eredeti, keresztény
céljait. Ezek okozzák az istenes élet hiányát.
A papok mindeddig
azt mondták, hogy a Szentírás legyen az útmutató… azonban eljön az idő, amikor
ez is hiányozni fog, amikor ezt a hivatalos egyház tiltja és megváltoztatja
majd. - mondja Iustin Parvu szerzetes és lelki vezető egy vele készült interjúban.
Sok
imádságra van szükség! Az imádság fenntartja a hitet, és erőt ad az egység
megtartásához. Most azonban többet aggódunk az anyagi, mint a lelki javakért.
Ezelőtt a gonosz erőket gúzsba kötötte a nagy elődök imádsága, az ő imáiknak
nagy ereje volt. És még mindig nem engedte szabadon Isten a Sátán minden
erejét, mert a világ felkészületlen. Ismerjük
a próféciákból, hogy ha a keresztények türelemmel viselik a megpróbáltatásokat,
nagyobbak lesznek, mint az első keresztények. A jámbor Paisie Aghioritul, az Athos-hegyen
élt szerzetes és lelki tanító azt mondja: – „Sok szent szeretne a mi korunkban
élni”…
Az egész pogány világ
a mi keresztény életünk ellen van. Ez nagy dráma, mert a világ pogánnyá vált. A
kereszténység nagy méreg a számukra. Olyan ez, mintha nyúlnak kellene a tevét
lenyelnie… körülbelül úgy viselnek el minket. Kevesen vagyunk, mégis ők félnek.
Az ellenség mindig retteg az alázatosságtól. Az ördögök is azt mondták Szent
Antalnak: „Mi is böjtölünk és virrasztunk”. Erre Ő azt válaszolta: „Igen, de
nem tudtok alázatossá válni.” A keresztényi alázat igazi célja, hogy a
tolvajból vértanút, az ördögből angyalt csináljon. Eljön az idő, vagy már
itt is van, amikor a pásztorok adják el a nyájat… látják, hogyan tép szét minket
a fenevad az akolban, de nem védenek meg! Ezek az idők apokaliptikusak és
elviselni csak igaz hittel tudjuk…
A hitnek azonban nem
szabad megfogyatkoznia akkor sem, ha az oltár előtt sem azt halljuk, amit
korábban hallottunk. A Sátán lépésről-lépésre szerzi meg a világot, ezért még
van időnk felkészülni, de elkerülni nem fogjuk! Ugyanis megkapjuk az elektronikus
chip-et, amely a Sátán nyilvántartása lesz… egyes országokban már kötelező… célja
pedig, hogy a Sátán rabszolgájává tegye a népeket, nemzeteket.
A világ vége azonban
még nem érkezett el, Salamon temploma még nem épült fel, a népek
evangelizációja még nem történt meg, a háború ideje még nincs itt. Ám, az erre
utaló történések nap-mint nap láthatók a médiában. Ez az egész kor, és az e
korban történő szörnyűségek Isten közvetett ítélete az emberi cselekedetek, az
emberi oktalanság és a bűn fölött… és ezt az ítéletet nem Isten, hanem az ember
mondta ki önmaga fölött, mert elhagyta Istent, hátat fordított hitének, felcserélte
az erkölcsöt a jólét földi örömeire.
Ma Nagypéntek van.
Krisztus szenvedésére emlékezünk, átéljük a keresztút iszonyatát, a korbács
véres kampóinak sebeit, a töviskoszorú által kifröccsenő vért, halljuk a kalapács
monoton koppanásait, a Krisztus kezét és lábát átlyukasztó szegek fején… s
halljuk Jézust is, amikor szenvedéseiben a csalódott, reményvesztett, kínoktól
gyötrődő ember hangja hagyja el ajkát… „Miért hagytál el engem?”… De látjuk
majd a Feltámadást, a halálon és a Sátán mesterkedésein való győzelmet is.
Ma Nagypéntek van!
Imával, és együttérzéssel legyünk Krisztus szenvedésében résztvevők, mert a Feltámadás
csak a szenvedés után következik. És a szenvedéshez, a szenvedésben hitünk megtartásához,
egyedül a ma, értünk kereszthalált halt Jézus adhat erőt, hitet.
Jeruzsálem
asszonyaihoz így szólt Jézus: 28„Jeruzsálem
leányai, ne én rajtam sírjatok, hanem sírjatok magatokon, és magzataitokon. 29Mert jönnek napok, amelyeken ezt mondják: Boldogok a meddők,
és az anyaméhek akik nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak! 30Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek ránk; és a
halmoknak: Borítsatok el minket! 31Mert ha a zöldellő fán ezt művelik, mi esik a száraz fán?”(Lk.22)
A politikusok, a világ önjelölt vezetői, a
papság egy része, de még egyes vatikáni elöljárók sem a kereszténység védelmét,
az evangelizációt szolgálják, hanem gúnyos mosollyal vagy tévhitük
komolyságával, elégedetten nézik végig, miként tépi szét a fenevad a nyájat…
Nekünk azonban Jézusra, a keresztre és az üres sírra kell néznünk, s ezekben kell
megtalálnunk az Isten által nekünk szánt erőt, a világot egyre támadó Sátán
eltaposásához. Ma még a szenvedés, és a halál idejét éljük… mert a világot a
Sátán uralja. Viszont bennünk, keresztényekben van az új, a békés és krisztusi új világ isteni ígérete…
A kereszt… amelyre megfeszíttetünk, de mellette az üres sír is, amelyből
Jézussal támadunk fel, egy Sátánt legyőzött világba!
Ez a Húsvét isteni üzenete ma, 2019
Nagypéntekén…
Stoffán György