Bede Zsolt rabosítva
Lassan nevetségessé válik az állítás, miszerint kettősmércét alkalmaz az Unió Magyarországgal szemben. Hiszen nekünk, országon belül is van speciális kettős mércénk. Volt is, hiszen a rendszerváltásnak nevezett népátverés óta folyamatos az uram-bátyám jogászkodás, nemzetiek, nemzetiek elleni feljelentgetése – mint genetikai sérülés – és a törvények, mintegy párhuzamos jogi és erkölcsi megítélése. Magam vagyok a tanú arra, hogy Antallék kezdték el azt a nemtelen feljelentgetősdit, amely a Szent Korona pernek nevezett, ostoba és aljas jogi procedúrával kezdődött, Horváth Balázs feljelentése alapján, amelyet egy bizonyos hitközség kérésére – parancsára? – tett meg a bizonyítási kényszerben szenvedő első „demokratikusan megválasztott kormány”. S bár, azóta parlamenti stílustalansággá és közbeszéddé váltak a Szent Korona per erőltetett és hamis vádpontjai, mégsem kért bocsánatot senki azért a perért… annak a pernek a vádlottjaitól. Többen vannak olyanok, akiktől már nem is lehet bocsánatot kérni. Hiszen például Bujdosó P. Gyula harminc esztendeje már nyolcvanon felüli újságíró volt, aki Erdélyből menekült Magyarországra az oláhok elől, s nyolcvan évesen a rendszerváltás hajnalán írt a székelységről… de jött Horváth Balázs feljelentése, és az öregember, aki egykor efféle ügyek elől menekült el Brassóból, efféle ügyekért állt bíróság elé. Én magam pedig a marosvásárhelyi fekete március szemtanújaként jelentettem meg egy vásárhelyről hozott, és azóta számtalan esetben bizonyságot nyert falragaszt az újságban… és e pocsék társaság románellenességért szintén odalökött a bírói pulpitus elé… ebben a perben.
Másik esetben – mint a magyar jogtudomány legnagyobb problémáját –, a Kúria tárgyalta, s kijelentette, hogy„hímivarsejtnek” csak Magyarország miniszterelnökét lehet nevezni… sem Karácsonyt, sem Vonát, sem senki mást. Igaz, a magyar jog szemlesütve ballag el a hazaárulás minősített esetei mellett, s ha kell, engedélyezi is azt, kijelentve, hogy egyik uniós parlamenti képviselő sem hazaáruló.
És itt a hócipőm kezd megtelni. Mindennel, amit jognak és igazságnak gúnyolnak! A joggyakorlattal, s azzal, hogy tisztelnemkell a fejemre bármit büntetlenül ráolvasókat, az emberi életekkel és a nyugalommal pénzért szórakozókat, akik saját politikai és pártállásbeli elkötelezettségük szerint használják hivatalukat… a jogot és az erkölcsöt félrehagyva.
És elegem van vénülő fejemre abból is, hogy egy önmagát magyarnak és nemzetinek nevező szervezet ostobaságáról írt véleményem miatt, a „véleményszabadság országában” ismét nem a kommunista vagy liberális oldal jelent fel, hanem egy szedett-vetett társaság, amelynek sem vezetői sem a tagsága nem élték meg, nem küszködték végig a hazai szocializmust. Egyikük sem itt küzdött. Csak vagy hazaköltözött a kényelmes Nyugatról, mert az ottani nyugdíjból jól élhet itthon, vagy az elcsatolt területekről „menekült” ide, otthagyva szülőföldjét, ilyen-olyan "furcsa" okok miatt. Magyarország és a nemzet asztalára viszont soha, semmit le nem tett egyikük sem. Csak a feljelentéshez értenek, csak abban élik ki súlyos genetikai sérültségüket.
S ma olvasom a legújabbat: a Vadhajtások munkatársát rabosították. Miért? Mert focizott, s véletlenül a DK aláírásgyűjtő asztalának ment a labda. Gyurcsány Ferencné, alias Apró-Dobrev Klára azonban feljelentette kollégánkat… És ezért ma Magyarországon rabosítás jár. Nem a hazaárulásért jár, vagy a 68 milliárdos sikkasztásért, s nem a horvátországi kastélyért… és sorolhatnám. Azért, mert egy ócska DK-s „asztal”majdnem felborult egy labdától. Hát ennyit a magyar jogállamiságáról, s arról, hogy érdemes-e egyáltalán egy bötűt is leírni Magyarország védelmében? Ám, kollégánkat legalább a ballib jelentette fel… és ez enyhítő körülmény… ám amikor nemzeti jelentget nemzetit, az hányingert keltő… és ebből is egyre több van.
Zrínyi Miklós, a költő mondását már többször leírtam, de ideillik ma is: – „Jó nép a magyar, ha van kinek engedelmeskednie”… És valóban: Kéne már valaki, akinek engedelmeskedik…. hogy végre jó néppé váljon. Mert a demokrácia a magyarnak sem való, pláne, ha a jog is hibádzik…
Éljen Rákosi! Védjük a keresztény értékeket… Jogállam vagyunk…