Asszonyom!
Mint
szavazópolgárnak, mint adófizetőnek, mint magyar és egyben európai állampolgárnak,
engedje meg nekem, hogy szemrehányást tegyek az Önök viselkedését illetően. A mai
akciójuk, amely festékszóró sprayvel való rongálással párosult, minden
aljasságnak a tetőpontja. Önök a parlamenti demokráciáról, amelyet oly nagy
vehemenciával védtek Gyurcsány alatt, tudomást sem vesznek, s a harmadik birodalom
kezdetének módszereit használják a magyarok, a tisztességes magyar választókkal,
állampolgárokkal, adófizetőkkel szemben. Hazudozásaik égbekiáltóak, s az a módszer,
amelyet az imént említettem, a magyar emberek szellemiségétől messze van.
Önök
büntetendő cselekményt hajtottak végre, amikor a közvagyont megrongálták, és a
magyar nemzet ellen, a bevándorlást támogató személyekről szóló plakátokat
lefújták. A közvagyon rongálása nem csupán politikai tevékenység, hanem súlyos
károkozás is, amelyre nagypofával azt mondta egyik képviselőtársa, hogy büszkén
kifizetik a büntetést, ha valaki megbünteti Önöket tettük miatt.
Igen,
Önök kifizetik a büntetést, mert tőlem és sok millió adófizető adójából kapják
a milliós nagyságrendű tiszteletdíjat, amit többek között arra használnak fel,
hogy az Önök által szándékosan okozott károk miatt kapott büntetést kifizessék
belőle. Nem tartja ezt Ön aljasságnak? Nem tarja pofátlanságnak azt, hogy az
egyszerű emberek pénzén Önök saját hasznukra rombolják értékeinket, a nép
vagyonát, ahelyett, hogy a nép érdekiért állnának ki az Unió magyarellenes
politikájával szemben? Nem szégyellik magukat, amikor a szegény emberek
támogatása helyett büntetésekre akarnak fizetni olyan összegeket, amelyekről az
átlag magyar polgár nem is álmodhat. Nem szégyelli magát az Ön képviselőtársa,
Szél Bernadett, amikor azt vágja a kamerákon keresztül a nép arcába, hogy Önök
a dolgozókért harcolnak?
Ugyanis
Önöknek a legkisebb problémájuk is nagyobb, mint a nép, és annak a sorsa. Önök
nem a magyar népért, nemzetért dolgoznak … mit dolgoznak … rombolnak, hanem
azért, mert így akarják bizonygatni a Magyarország ellenségeihez való töretlen
hűségüket, feltehetően sok-sok pénzért. Önök gyűlölik a népet, gyűlölik a
magyart, Önök törvényt szegnek, jogszabályokat taposnak a sárba, egyelőre
büntetlenül, s odadobnák az országot és a népet azoknak, akik Párizst, Berlint
és Brüsszelt… lerombolták már. Önök munka nélkül keresnek havonta annyit, amennyit
egy tisztességes magyar polgár fél-, egy év alatt keres meg, vagy meg sem keres.
És ezt a pénzt az ő zsebükből kapják.
Önök
nem politikusok, Önök nem tisztességes polgárok, hanem terroristák, mai cselekményüket tekintve pedig, köztörvényes bűnözők. Mert a
józan magyar állampolgárokat, a magyar nemzetet akarják megfélemlíteni viselkedésükkel a magyar adófizetők
tulajdonának rongálásával, hazudozásaikkal és vádjaikkal, amelyet már
kiterjesztettek ránk, magyar állam-, és választópolgárokra is, noha Önöket - sajnos - mi vagyunk kénytelenek megkérdezésünk nélkül fizetni. (És Önöknek is volt képük a kétszázezer forintos fizetésemelésüket, saját maguknak, a mi pénzünkből megszavazni... Ebben az egyben értettek egyet a kormánypártokkal. És ez mit bizonyít? Amit eddig leírtam!)
Súlyos
és elítélendő bűncselekmények ezek, amelyekért Önöknek felelniük kell, és
felelni is fognak, mert „egyetlen bűn sem kerüli el a büntetést”, s ezt már a rómaiak
is tudták, a történelem pedig ezerszer bizonyította.
Felszólítom
Önöket, hogy a társadalmi tulajdon rongálását fejezzék be, mert az az én
tulajdonom is, és az én adómból kapott, de messze meg nem érdemelt milliós
fizetésükért dolgozzanak a hazáért és a nemzetért. Ne idegen hatalmat
szolgáljanak, és ne árulják a hazát harminc ezüstért… naponta. Higgyék el Asszonyom,
jegyezzük a cselekedeteiket, s nem kellene bűnt bűnre halmozni, mert egyszer a
büntetés is büntetésre halmozódik majd… „Ki mint vet, úgy arat” – mondja a régi
magyar közmondás. És ezt jó lenne komolyan venniük. Mert az aratás bizony közeledik…
Stoffán
György