2016. november 30., szerda

Castro, „szeretett testvérünk”… a gyilkos



 Szűznek és kurvának lenni egyszerre elég nehéz, de ez a mai világban a politikusok és a Vatikán szerint ez elképzelhető, hiszen csak azon múlik, hogy megbocsájtunk-e a gyilkosoknak, s hőssé magasztaljuk-e őket… Mert Bergoglio szerint ez volna a keresztény ember kötelessége. Mondom, Bergoglio szerint… Jézus egészen mást tanít erről… 



Először azt terveztem el, hogy szentírási idézetekkel tűzdelten bebizonyítom, hogy Castro gyilkos volt. Aztán lejjebb adtam. Rájöttem, hogy fölösleges ebben a ma már menthetetlenül hülye és erkölcsileg a béka feneke alatt jóval lejjebb lévő világban a klasszikus erkölcsi normákról, Krisztus tanításáról, a becsületről, a hazafiságról, a hitről beszélni, mert eljutottunk ama ószövetségi szellemiségbe, amely szerint mindennek az ellenkezője is igaz…
Amikor meghalt Castro, azt hittem, hogy egy történet a magyarországi kommunisták tetteiről elegendő megemlékezés, figyelmeztetés lesz. Tévedtem. Önjelölt filozófusok kezdték felmenteni, védeni a kubai gyilkost, s telehazudták ártatlanságával a médiát. Majd jött a pápa gyásztávirata, amely után mindenkinek kötelező lett elismerni, hogy Castro egy hős volt, és ha valaha ölt is, vagy rendszerében öltek, az csak a véletlen műve, amit megbocsájtással a szőnyeg alá lehet söpörni, mert hát mi az a pár százezer a leninizmus érdekében? És ismét megundorodtam ettől a rohadt liberális szellemi szartömegtől, amit a mai európai és egyházi vezetők zúdítanak az amúgy is lepusztult erkölcsű nemzetekre, és amely szartömeg akkor indult el ránzúdulni, amikor a pápák úgy mentek Kubába egymás után, az egyházat és az embereket is pusztító leninistához, mintha ő lett volna a legnagyobb úr a világmindenségben. Ma pedig istenítik ezt a hitetlen gyilkost… aki nem volt jobb, mint a mi három hírhedt gyilkosunk: – Szálasi, Rákosi és Kádár… fűszerezve egy kis Décsi Gyulával és Péter Gáborral…
De az ószövetségi szellemiség tarol. Hiszen eközben elítélik a 95 éves könyvelőt, mert részese volt egy rendszernek. Nem másért, ezért! Egyetlen ujjal sem nyúlt egy zsidóhoz sem… Orbán Viktort diktátorozzák, a pápa csapkod és üvöltözik, ha a magyarokról esik szó a Vatikánban, s a magyarokról olyan aljas hazugságok jelennek meg a világsajtóban, amelyek ellen már nem is érdemes replikázni. Én pedig csak állok, és nem hiszem, hogy a világ ennyire elbolondult volna…
Castro tehát hős volt, szeretett testvérünk volt, akinek meg kell bocsájtani… és eszerint én vagyok a hülye, aki egészen mást tanultam az erkölcsről, a kommunistákról és az üdvözülésről, de mást tanultam Krisztus tanításáról is, amelyet ma úgy forgatnak ki a pápa-hű papok is, ahogy akarnak… mert az ószövetségi elv, a mindennek az ellenkezője is igaz… érvényesül.
Szomorúan gondolok a meghurcolt kubai papokra, a megölt emberek családtagjaira, a börtönbe zárta politikai foglyok szenvedéseire, s mindazokra, akik a kommunista terrorállamok áldozatai voltak. S mivel bocsánatkérés nem volt, megbocsájtani sem tudok saját megölt rokonaim haláláért, a meghurcoltatásért, saját vesszőfutásomért, és semmiért, amit a kommunista és liberális sátáni söpredék követett el az emberiség és a nemzetem ellen, valamint ellenem és a családom ellen. S azért sem tudok megbocsájtani, amit rövidesen Európával történik… s azoknak sem, akik ezt segítik Jézust kiforgatva, szenvedéseit és parancsait semmibe véve.
Mert számomra Hitler, Sztálin, Rákosi, Kádár, Ceausescu, Honecker, Castro egyforma ócska kommunista gyilkosok voltak, de épp ilyen bűnösöknek tartom mindazokat, akik ezeket az embernek aligha nevezhető egyház és emberiségellenes állatokat ma bűntelennek mondják, vagy a krisztusi megbocsájtást igyekeznek rájuk is kiterjeszteni, noha pontosan meghatározza Jézus, hogy az efféléknek még a köszönését sem szabad fogadni… de mit számít ez manapság?
Számomra Junker, Hollande, Schultz, Bergoglio és minden Castrót felmentő politikus és pap egyformán bűnpártoló, egyformán aljas és hasonlít azokra, akiket felmenteni próbálnak hatalmukkal és szavuk súlyával visszaélve, Isten ellen!
De nem bizonyítom az elmondottakat, hiszen azt fölösleges megtennem… süketek párbeszéde volna. Tényként igyekeztem közölni mindezt… tehetetlenül nézve a világ rettenetes és visszafordíthatatlan pusztulását…

„Nagy gyötrelem lesz a földön, és az ítélet haragja sújtja ezt a népet. Lesznek, akiket kardélre hánynak. Sokakat fogságba hurcolnak pogány népek közé.  Jeruzsálemet pogányok tiporják, amíg idejük be nem telik. Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés támad a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják, hogy mi történik a világgal.” (Lk. 21.)   

Stoffán György