2014. július 20., vasárnap

Megújulás-hazugságok


"Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan." (Tamási Áron)

A hatalom

Magyarországon minden megújul. Új irányt vesz a kormányzás, megújul az MSZP, ősszel pedig megújulnak az önkormányzatok… Felvetődik viszont a kérdés: lehet-e ez tényleges megújulás, vagy csak mondjuk, hogy megújul minden? Van-e mód egy velejéig korrupt, a liberális maffia irányította, a legalapvetőbb emberi, kulturális, társadalmi hagyományokat és kötelezettségeket immár nem ismerő országban megújulni? Minek alapján lehet megújulni és ez a megújulás hoz-e valamiféle fejlődést, erkölcsi megtisztulást, vagy csak pénzt azoknak, akik állandóan újulnak és modernizálnak?

A kormányzás és a strukturális átalakítás – megújulás – még csak-csak elképzelhető, hiszen a gazdasági követelmények, a gyarmati lét kötelezővé teszi ezt a felsőbb európai uniós hatalom követelésére, előírásai alapján. Igaz, ez sem jó az országnak, de mi magyarok már csak ilyenek vagyunk. Nem tudunk elnyomó nélkül élni, mert nincs egyetlen önálló gondolat sem a tarsolyunkban a gyűlöletet kivéve. Abból van elég. Mindenki-mindenki ellen tud gyűlölködni, spicliskedni. Építeni, hazát természetesen szeretni, együtt örülni, békét keresni, őszintének lenni… nos, ez nem megy évszázadok óta… vagy tán soha nem is ment. Ennél fogva tehát, nem lehet társadalmi megújulásról beszélni. Mert hazudozásra, történelemhamisításra, gyűlöletre nem lehet megújulást építeni, legalábbis pozitívat nem. Mert mit lát a társadalom?  Mást hall és mást lát, mást tapasztal. Kereszténység helyett cinizmust, alázat helyett nagyképűséget, igazságszolgáltatás helyett összejátszást, részrehajlást, s azt, hogy a bírói függetlenség nem más, mint nevetséges és ostoba átlátszó, kötelező mellébeszélés. A törvények pedig a szürke, az elit szemében senkiknek tartott állampolgárokra vonatkoznak, de nem vonatkoznak az elitre, a hatalomhoz közeli bűnözőkre, a valódi bűnösökre. Egyre szélesebbre nyílik a szakadék a szegény és gazdag között, s egyre jobban kirajzolódik egy olyan primitív, európaiatlan, alattomos politikai alapon való gazdasági összejátszás, amely Magyarországon csak a szánalmas liberális és szocialista kormányzások alatt volt szokás. (Persze azért sem büntettek senkit érdemei szerint.)

A kultúra lemaradt a foci „méltóságától és nagyságától”, s amíg sokmilliárdos stadionok épülnek, addig gyermekek százai éheznek, családok válnak koldussá, mert olyan féktelenné válhatott a kapzsiság, hogy a pénzek átszervezése okán már nem juthat el a munkavállalóhoz a tisztességes megélhetést biztosító pénz, munkabér… Mindez pedig a mai elit (mindkét oldal) embertelen és kapzsi, maffia magatartást tanúsító volta miatt lett ilyenné. Hiszen egy ország, amelyben a butaság az előny, a primitívség pedig gazdagság biztosítéka, ott az értelmes fiatal, aki bizony jól látja, hogy mi folyik a hazájában, inkább külföldre menekül. Az elit alkalmatlan beleélni magát az egyszerű polgár életébe, kínjaiba, szegénységébe…
A világ pedig forr, s Isten a tudója, mivé válik a ma Magyarországon is tapasztalható elit-cinizmus, uralkodás, hatalmi elnyomás. Mert amíg a milliárdos adóját elengedik, de a gyermekes családok az éhség szélén állnak, addig minden lehetséges. Csak a béke és a jólét, a szeretet és a társadalom nyugalma nem. Kivált, ha még kommunista besúgót is lát a nemzeti keresztény kormányban az állampolgár…

Az MSZP

Az MSZP, azaz a baloldal is megújult – mondják. Hiszen új elnökük lett. A személy ez esetben nem is fontos. Mert itt az elv, a történelmi háttér és a tettek fontosak. A magyar baloldal megújulása lehetetlen dolog, hiszen mg mindig ott vannak a kádári rendszert is kiszolgált káderek, akik a guruló dollárok idején is demokratának, szocialistának és munkásmozgalmi múltjuk büszke utódának, elveik követőjének tartotta magát. Magyarán, a hazaárulást, az ország kifosztását, a brutális kínzásokat, az idegen hatalom abszolút kiszolgálását, a magyar nemzet elnyomását, börtönbe zárását, Gulágra küldését, a magyarság értékeinek teljes megszüntetését, nemzeti hagyományi kiirtását, történelmének hazug megváltoztatását. A baloldaliság ebből állt Magyarországon. Mit lehet ebből megújítani? Mivé lehet válni ilyen aljas, gyilkos szadista múlttal? Mitől lenne ma jobb ez a gyűlölködő, és hazaáruló, primitívségében semmit meg nem értő párt és annak szellemileg még behatároltabb tagsága?  Nem jobb és nem értelmesebb, de ragaszkodó… de nem a nemzethez a magyarsághoz ragaszkodik, hanem a hatvan-egynéhány éve élvezett hatalomhoz, amely biztosította számára a megélhetést, a pénzt, a szabadrablás biztonságát.

Baloldali megújulás tehát, Magyarországon nem lehetséges, hiszen máig hat az a rombolás, amelyet 1945-től hatalmi pozícióból elkövettek a nemzet ellen. Azaz, ma hat igazán, hiszen ma már a tanárok is képtelenek megszabadulni a hazudozástól, amelyből diplomázni kell a katedrához. Magyarország legnagyobb ellenségei voltak az utóbbi száz évben a kommunisták, a szocialisták, karöltve a liberálisokkal és a melléjük szegődött hitközségi rongyos-zsidókkal.  Ez a folyamat pedig ma is élő folyamat, amely az erkölcsileg gyenge lábakon álló mindenkori kormány működése révén maffiahálózattá nőhette ki magát.  

Magyarország akkor változhat, akkor nemesedhet, akkor válhat olyan európai állammá, mint volt a két háború között, ha egyszer és mindenkorra szakít a szocialista beidegződésekkel, szocialista-liberális-zsidó a történelemhamisítással, ha értékrendjéből kitaszítja az embertelenség legkisebb szikráját is,  ha betiltja a – többek között a népszaporulat elősegítése érdekében – az abortuszt, ha nem enged sem jobb sem bal oldalon  gyűlöletet, és valóban függetlenné teszi az igazságszolgáltatást a mai bírói kar teljes lecserélésével, új  szabályok és az ellenőrizhetőség és visszahívhatóság lehetősége mellett.


Amíg azonban a szocialista-liberális és magyarellenes zsidó mentalitás folytatódik, addig csak némán szemlélhetjük hazánk teljes összeomlását. Hiszen az erkölcsi összeomlásnak már ma is tanúi vagyunk, s a gazdasági összeomlás szelét is egyre erősebben érezhetjük, s ez a szél a helyi vezetők primitívségének, pénzsóvárságának, kapzsiságának „szagát” hordja szét az országban.

Meg kellene újulni tehát, Hölgyeim és Uraim, de végre ez egyszer őszintén, hittel és kíméletlen elszántsággal. Mert nem elég, ha egy ember – a miniszterelnök – szép szavakkal ecseteli a jövőt, miközben – és ezt számtalanszor leírtam!  - a környezete nem csak önmaga ellen, de a haza és a nemzet ellen is munkálkodik… mert kapzsi és cinikus, primitív és érzéketlen. Meg kell újulni lélekben, hitben, mert ha nem tesszük, másodpercek alatt Palesztínává válhatunk. Mert az elv és az elnyomó ugyanaz, az elnyomás mértéke és a szegénység pedig már efelé halad Magyarországon (is). Ugyanis nincs gazdasági válság, csak gazdasági válságot okozók, azt színlelő politikusok vannak. Mit nekik 300 halott egy lelőtt repülőgépen? S mit nekik, ha úgy adódnék, tízmilliónál is kevesebb, számukra fölösleges magyarországi polgár?

Próbáljuk meg összeszedni magunkat, és próbáljunk meg egyenként lélekben is megújulni. Mert végleg elveszünk, ha nem! A kormány pedig legyen az, amelyre szavaztam… kellő alázattal!


Stoffán György

Európai Idő