Egy normális országban minden
természetesen folyik. Természetes, hogy valaki az adott ország őslakosa, ő
szabja meg a törvényeket és eldönti, hogy melyek legyenek az ünnepei, és kiket
tiszteljen a történelmi múltból. Természetes, hogy vannak politikai pártok, de
azoknak is természetes, hogy amennyiben a hazáról és a nemzetről van szó, úgy
nincs pártkülönbség, akkor össze kell tartani. Az is természetes egy normális
országban, hogy nincs a kampányidőszakban rágalomhadjárat, és az is természetes
egy normális országban, hogy vannak törvények, amelyek védik az országot, az
alkotmányosságot, az erkölcsöt. No, persze az is természetes, hogy ehhez
megvannak a bírák, az ügyészek, és még ráadásul az is természetes, hogy ezeket
az urakat és hölgyeket nem lehet befolyásolni, megvenni, politikailag
felhasználni.
Magyarország ennek a
természetességnek és normalitásnak az ellentéte. Itt minden fordítva történik,
és minden megengedett. Ódiumra csak az egyszerű szürke állampolgár számíthat,
vagy az, akit a politikai kivet magából, aki érdekekbe gázol igazmondásával.
Ezt bizonyítja több olyan eset, amikor bíróság ítélt el ártatlan és
tisztességes embereket, vagy a „természetes” halállal kellett meghalnia
olyanoknak, akik igyekeztek feltárni maffia összefonódásokat a politika és az
alvilág között… Elég, ha néhai Pallag Lászlóra, vagy a reggelije közben,
falattal a szájában magát meggyilkoló rendőrre, Zuschlagra, vagy a legutóbbi
érdekes eset alanyára, Welsz Tamás halálára gondolunk. Magyarország tehát nem
normális ország, és ellenkezik minden olyan klasszikus európai keresztény
erkölcsi követelménnyel és szellemiséggel, amely egy ország és egy nemzet
megmaradásához szükséges.
Az ok egyszerű. Horthy Miklós
volt az utolsó magyar politikus, aki felmerte vállalni a nemzet érdekeit,
céljait és ezekért meg is tett minden tőle telhetőt. Ezért hörögnek
Magyarország és a nemzet ellenségei, amikor Horthy szóba kerül. Mert a
magyarnak – ellenségeink szerint - nem kell példakép, erkölcsi norma… a magyart
állattá igyekezett alacsonyítani 1945-től minden kormány és minden hivatal
Budapesten és Brüsszelben egyaránt.
2010-ben viszont változott a
helyzet. A liberális fiatalokból tántoríthatatlan nemzetivé nemesedett Fidesz vezetője,
dr. Orbán Viktor ritka felhatalmazást kapott a választóktól, tőlünk, és e
felhatalmazással remekül élt a nemzet és a Kárpát-haza javára. Igaz, négy év
kevés volt ahhoz, hogy mindenben célt érjen és a szocialista-kapitalista (ez is
magyar jelenség) ámokfutás, rombolását kijavítsa. A munkát visz9nt elkezdte és
iszonyú harcok árán, de számos olyan tettet hajtott végre kormányával, amelyek
a liberális és zsidó befolyás alatt vergődő Európa vezetőnek nemtetszését
eredményezte. Orbán azonban kiállt a határon túli és belüli, azaz a külső-és
belső magyarországi magyarok érdekeiért. Bebizonyosodott, hogy amit tesz az
érték, nemzetmentés, előrelépés és építkezés. Vannak, mert lehetnek bírálók,
Voltak, mert lehettek hibás döntések, rosszul sikerült átszervezése, ám arra
senki sem gondol manapság, hogy ki a felelős Magyarország 2010-ig tartó súlyos
helyzetéért, ki és mikor engedte a most felszámolás alatt lévő, és a hatalom
legfelsőbb szintjéig érő maffia elhatalmasodását. Ma csak a kampány dühöng,
amolyan tébolydai stílusban… amin nem lehet csodálkozni, hiszen egy súlyos
mentális zavarokkal küzdő bukott ember és egy, a keresztény szemlélettől és
felfogástól távol álló magyargyűlölő zsidó tanácsadó tesz meg mindent azért,
hogy végleg eltűnjön a hatalomból a vörös maffia.
Ma az ország – a kampány miatt –
a feje tetején áll, és már nem is bosszantó, inkább szánalmas és megvetendő az,
amit az ellenzék művel. A hazudozás, a vádaskodás és az aljas állítások
megmutatták, hogy a magyar közélet miért lett olyan, amilyen. Hiszen, amikor a
balos és liberális kizsákmányoló maffia-politikusok hazájuk és a nép ellen
óbégatnak, rágalmakkal szórják tele a magyarság ellen Európát, hogy elnyerjék a
nép által fizetett adóból nekik „járó” „tisztelet”díjat, akkor mindenki
beláthatja, mert világosan láthatja, hogy egy velejéig romlott, pénzhajhász,
bűnöző söpredék kormányzott 2002. és 2010. között.
Miért fontos, hogy Orbán tovább
vihesse vállalt keresztjét? Nem a gazadási fellendülés az, amit a
legfontosabbnak tartok, hanem az erkölcsi változás. Ugyanis, a második ciklus
már hatással lehet a közélet tisztaságára, megtisztulására. Ha látja a bírói kar megvehető rétege (mert sajnos
van néhány ilyen) és az ügyészek közül
a pár balliberális felfogású, nem független, hogy az új, a tisztességes világ
immár nem csak egy négy évig tartó közjáték volt, hanem a magyar valóság, úgy
kénytelen lesz esküjéhez híven az igazságot szolgálni a továbbiakban - a pártok
helyett. Látnia kell majd a Mazsihisz
ádáz magyargyűlölettől remegő vezetése is, hogy itt a tiszteletnek
kölcsönösnek kell lennie, és megszűnt a Zoltai-féle hisztéria, a fasiszta
jelzőkkel tarkított hazaárulás lehetősége. Látni fogja a bűnöző cigányokat bátorító szocialista-liberális nemzetiségi vezetés,
hogy a törvény az törvény, amit a származás miatt nem lehet semmibe venni, mert
megszűnik a Kuncze Gábor által kitalált „megélhetési bűnöző” kifejezés… magával
a bűnözéssel egyetemben. A második ciklusban azok a lumpen prolik is belátják, hogy nem a kapitalista vörös férgek
jelentik számára a boldogulást, hanem a munka, a tisztesség, mert másképpen nem
lehet megélni Magyarországon…
És a sajtó…. igen, a liberális-kommunista-zsidó magyargyűlölettől
fröcsögő sajtó, amely a mai kapitalista-szocialista hazudozás talpköve…
nos, ők is be kell, hogy lássák: itt az ideje az objektivitásnak és büntetendő
a médiában leírt hazudozás. Tovább kell
erősödnie tehát a hazáját szerető és nemzetét mindenek fölé helyező
társadalomnak, erősödnie kell a hitnek, és el kell takarodnia végleg annak a
farizeus söpredéknek, amely magát szocialistának, baloldalinak nevezi, de amely
az általa vezetett cégek dolgozóit aljasul kirabolja, és a nemzet vagyonát már
régen zsebre tette… a büntetésnek nem szabad elmaradnia.
Végül Európának is be kell látnia valamit: A magyar ismét
felülemelkedett a hírhedten művelt földrész erkölcsi magaslatain. Illetve
átlépte azt csupán… Mert az európai erkölcs ma a legjobb esetben is a földdel
egyenlő… a hatosztályos Schulzoknak és a pedofil Chon banditáknak köszönhetően.
Be kell látnia Európának, hogy ismét – ezer év után is - tanulhat a puszták
„pogány” nemzetétől, a szabadság hírvivőitől, akik nem bántanak senkit, de
életkedvet, hitet, erőt és technikát adnak a halódó nemzeteknek úgy, hogy maguk
is a sírból tértek vissza az élők közé. Mert hitük, és elszántságuk van.
Istennek hála, a magyar – ha még
nem is látszik egészen világosan -, összetart. Egyet akar Mátyás óta most
először úgy, hogy nem a zsebében turkálás az igazi oka erre, hanem a lélek és a
hit ereje. A megelevenedett akarat, a közösség szentsége. A Kárpát-haza iránt
fellángoló olthatatlan szeretet.
Vannak hiányosságok, vannak
sürgető feladatok még, amelyeket meg kell oldani, amelyek nélkül nem volna tökéletes
az átalakulás, a nemzet normális kerékvágásba irányítása. Erről azonban nem
most, hanem a győzelem után fogok írni. Ma csak fohászkodom, hogy amit
elkezdtünk, az ne maradjon félbe, és az az erő, amelyet duzzadni látunk minden
nap, a szavazófülkékben is erő maradjon. Ezért szavaz - majd száz év után - ma
a Kárpát-medence egésze Orbán Viktorra és kormányára. (Csak megjegyzem: majdnem
olyan öröm ez a választás, mint 1940 szeptemberének eseményei… s ha így
haladunk a nemzet céljai felé, talán lesz olyan öröm egyszer unokáink számára
is, amit nagyanyáink akkor megéltek…)
„Ha megszűnik a kommunista és a
zsidó magyargyűlölete, amely ráadásul országot vezet ma szegény honunkban,
akkor majd mindenki hazájának tekintheti Magyarországot. A zsidó is és a
kommunista is. Mert ők a saját belső hon-és magyarnép-gyűlöletük miatt nem
lehetnek boldogok… ha viszont látják, hogy őket - bár megérdemelnék -, mégsem
gyűlölik viszont, akkor megnyugszik a lelkük és nem gyűlölködnek tovább ők
sem.” (Gróf Széchenyi János Péter, Scharnitz - 1991.)
Reméljük!
Stoffán György