Az még hagyján, hogy manapság minden politikai párt a saját hatalomra éhes hülyeségét hirdeti… de ez mindig is így volt. Azonban az, hogy a jobboldal, mint egy megrögzött mazochista az egyik folyónkról elnevezett pártot promoválja, az már-már a fogyatékkal élők kategóriájába tarozó jelenség. A jelzett párt megjelenése óta úgy reklámozza a nemzeti média ezt a politikai közösséget és annak elnökét, mintha fizetnének érte.
Lépten-nyomon e párt elnökének képei, mondatai jönnek szembe velünk a digitális térben, és bár egykori felesége fenekéhez érintett hideg nadrágszíjcsatról már leszoktak neves újságíró kollégáink, de a másik kontraproduktív szlogen, miszerint „elárulta a családját” mantra még mindig megvan. Pedig hát, egy választási kampányban nem másról, hanem magunkról, terveinkről, a rendcsinálásról, a jobboldali társadalomnak sem szimpatikus közszereplők pálya szélére állításáról kellene írni, beszélni. Évek óta kifogásolok ezernyi, egyszerűen, kis logikával orvosolható hibát, de ez olyan mintha a vakok intézete előtt egy táblát tartanék valamilyen ráfestett felirattal…
A jobboldali média önjelölt, de képzetlen lelkeseit valakinek céltudatosan, és a sajtó méltóságát megtartva kellene irányítania, mert túl sok az ellenzékből, saját weboldalainkon, túl sok a róluk szóló és emiatt kontraproduktívvá váló hír, s szinte több adat és hír jelenik meg a jobboldalon az ellenzékről, mint a saját médiájukban. Ezen, áprilisig nincs már sok idő elgondolkodni, viszont villámgyorsan változtatni még érdemes – volna… Nem jó, ha naponta megyünk házhoz a pofonért…
sgy.