2020. április 2., csütörtök

Digitális oktatás, és a liberális sértődöttek áskálódása a járvány idején…


Ha valaki ma Magyarországon liberális, akkor az azt is jelenti, hogy támadja a kormányt, semmivel sincs megelégedve és önmagával is ellenkező nyilatkozatokat tesz, mert számukra mindennek az ellenkezője is igaz, ha ők úgy akarják. És ők bizony úgy akarják! Ez a magatartás azonban olyan, mint az óvodáslázadás, vagy a tinédzserek állandó „mindenkinél okosabb vagyok” ostoba hisztériája. Az viszont már sokkal veszélyesebb – és mondhatjuk, hogy aljasabb – dolog, ha egy sértődött értelmiségi mond körmönfont egyéni véleményt, némi hazugsággal és félrevezetéssel fűszerezve, és hozzáadva vajmi kevés igazságot, hogy azzal támassza alá az amúgy is felkorbácsolt érzelmeket tovább bőszítő mondanivalóját. Ilyen cikkre akadtam a minap a G7 című internetes oldalon. A cikket Gyarmathy Éva vetette papírra, egy bizonyos Ládiné Szabó Tünde pedagógus mondata – „Nem a vírus, hanem a téboly szabadult el” az oktatásirányításban” – köré csavarva gondolatait, de véletlenül sem úgy, hogy tudását a jelen helyzet javításának oltárára tette volna, hanem igazi liberális kárörvendő- és bírálóként, a Nat-tól az online oktatásig mindent igyekezett mocskolni.

Gyarmathy Éva cikkével kapcsolatban kerestük fel, a – már oly sokszor bizonyított –, balatonfűzfői Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola vezetőjét, Bárdi Farkas Beátát, kérve őt, hogy mondja el véleményét a cikket illetően.

       A mai helyzetben a legnagyobb felelőtlenség efféle véleményeket hangoztatni és közreadni. Mi, akik együtt lélegzünk az oktatási államtitkársággal, és örömmel vettük a Nat megjelenését, jól tudjuk, hogy azok a szakemberek, akik ma a minisztériumban éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy a gyermekek és a felnőttek – a pedagógusok és a szülők – minél zökkenőmentesebben végezhessék a dolgukat, a legjobb tudásukat adják bele abba a munkába, amelynek nem csak azok a szegmensei érintettek, amelyeket Gyarmathy Éva emleget, hanem az egész magyar oktatást felöleli. Ha egy tanult ember idáig süllyed, arra nincs mit mondani. Hiszen a mi dolgunk ma az, hogy az oktatásügyet és az államtitkárságot minden lehetőség szerint támogassuk, segítsük. Mindannyiunk érdeke, de főleg a gyermekeké, hogy ebben az életveszélyes helyzetben is megkapják azt a tudást, amely a nemzet jövőjét, és az ő boldogulásukat biztosítja.
       Gyarmathy, Máté evangelistára hivatkozik: akinek több van, annak még több lesz, akinek kevesebb van, annak még kevesebb.
       Sajnos a Szentírást ma kiforgatva már politikai ostobaságokra is fel lehet használni és teszik is azok, akiknek semmi sem szent és semmit sem értenek. Az idézet pontosan így hangzik: „akinek van, annak még adnak, akinek nincsen, attól még azt is elveszik, amije van (Mt 25,29)”. Nem akarok biblikusnak tűnni, de ezt az idézetet ma, ebben az értelemben használni félelmetes butaság. Hiszen a példabeszéd egészen más mondanivalóval bír, mint ahogyan tanult kolléganőm ezt használja. És ezzel saját magát minősíti… de nem is szeretnék vele foglalkozni.
       Önöknek mi a fontos a tudásalapú oktatás vagy a képességfejlesztés, amely ma mintha teret hódítana…
       Ha nincs tudás, akkor nincs mire építeni a képességeket. A kettő egymás nélkül elképzelhetetlen. Maga a tanulás is egy képesség, amelyet fejleszteni kell, tehát a gyermeket tanulni is meg kell tanítani…
       A cikkben a gyermekek közötti különbségeket is említi a cikkíró pedagógus…
       Igen, ma nagy különbségek vannak gyermek és gyermek között, de ez mindig így volt és így lesz a későbbiekben is. A pedagógusnak nem az a feladata, hogy a gyengébb képességű gyermeket magára hagyja, hanem az, hogy felfejlessze arra a szintre, amely tőle elvárható. Aki erre nem képes, vagy teherként éli meg, az ne menjen pedagógusnak, vagy legalább tanácsokat ne adjon…
       Felveti azt is, hogy a mai oktatási kormányzatnak fogalma sincsen az iskoláról és a gyermekekről, mert csak ünnepségeken jelennek meg évente egy-két alkalommal…
       Nos, ez a sértettségből, a bársonyszék nélküli mellőzöttségből eredeztethető vélemény. Ha ismerné azokat a szakembereket, akik ma koordinálják a magyar oktatási rendszert, akik egyik napról a másikra át tudták állítani a tanítási módszereket és lehetőséget is teremtettek erre, azok nem valamelyik párt kinevezett oktatási „szakemberei”, hanem olyan képzettségű emberek, akiket ma bírálni nem csak ostobaság, hanem méltatlan is.
       Ön mintha kissé elfogult lenne a minisztérium irányában. Minden bizonnyal megkérdeznék e nyilatkozatot olvasva a Gyarmathy-féle kollégák, hogy vajon mit kaphatott ez az iskola az államtól, hogy ilyen jó véleményt fogalmaz meg igazgató asszony?
       Nézze! Mi nem mondhatjuk el, hogy az alapítás óta a szívén viseli iskolánkat a mai oktatási kormányzat, de annak nem most van az ideje, hogy ezt megvitassuk. Mi felajánlottuk a segítségünket és betartjuk az igen jónak mondható utasításokat. Örömmel fogadtuk a Nat-ot, mert – amúgy is – évek óta ebben a szellemben nevelünk és tanítunk. Az oktatási intézménynek nem dolga politizálni és mi nem is politizálunk. A gyermek és az iskola nem lehet a politika primitív játszmáinak az elszenvedője. A gyermek a jövő, és ezt azoknak kellene legjobban tudniuk, akik magas szinten foglalkoznak az oktatással. Nem politikai érvekkel és egyes politikai irányok szemellenzős követésével kellene szakmai véleményt alkotni, hanem a tudást a mai helyzetben arra kellene használni, hogy a természetesen problémákkal tűzdelt állapoton javítsunk.
       Lehet-e ma a hátrányos helyzetű gyermekekkel külön foglakozni, ha eddig sem minden esetben sikerült a felzárkóztatás?
       A pedagógus jól tudja mi a feladata az egyes tanulók esetében. Bízzuk ezt rá. A „hátrányos helyzet” minden liberális politikai szóhasználatban valamiféle hátsó, támadó gondolatot rejt. Itt is azt látjuk, hogy egy alapvető támadási pontot keres a cikkíró, de ez sem a mai drámai helyzet jellemző problémája. Ez állandó és maradandó probléma, amelyet pont a cikk szerzőjének szellemi harcostársa, Magyar Bálint tett olyanná amilyennek ma látjuk. Én erre, az ő helyében nem hivatkoznék.
       A cikk írója arról is gondolkodik, hogy fel kellene zárkóznunk más országok oktatási rendszeréhez…
       És melyik országokra gondolhat? Ahol csak úgy bezárták az iskolát, mert képtelenek kezelni a mai súlyos problémákat? Ezt a felvetést nem is értem…
       Összességében mi a véleménye a G7-ben megjelent cikkről?
       Ha Ön nem jön ide, és nem kérdez bele, akkor nem is foglalkoznék vele, hiszen van ezernyi más megoldandó és az oktatási kormányzattal egyeztetendő dolgunk, amelyek a gyermekek érdekeit szolgálják. Összességében? Sajnálom, hogy valaki a tudását és a hirdetett elkötelezettségét arra használja fel, hogy egy bizonyos párt, vagy szellemiség, ma már igazán nyikorgó kerekű és a társadalom ellenszenvét kiharcoló szekerét tolja és a gyermekek, az oktatási kormányzat valamint a kollégák és szülők küzdelmét igyekezzék lealacsonyítani egy igaztalan és tudománytalan írással… Szánalmasnak tartom.



Stoffán György

2020. március 30., hétfő

Nyissátok ki a templomokat!


Nem tudom, a Kedves Olvasó, hogy van ezzel, de nekem templom, a liturgia, az istentisztelet nélkül elképzelhetetlen a Húsvét. Krisztust követő hitünk alapját, a Feltámadást nem lehet semmilyen körülmény miatt otthon megünneplendő, vagy ebben az évben nem létező dologként kezelni. A szent három nap és a Húsvét Vasárnapja nem lehet közös templomi ünneplés nélkül, nem lehet csupán az interneten, meccsként vagy téli olimpiaként nézendő műsor, még akkor sem, ha néhány pap és lelkész otthoni jámborkodásra hív fel, és szép szavakkal átélésre buzdít.

Mintha a patikus az Algopyrin vagy a Panangin dobozát mutogatná fő-műsoridőben. Vagy, mintha a pék a frissen sült bucival állna a sok éhező ember elé a képernyőn. Nonsens!  

Ha a boltba, a kocsmába és a patikába – meghatározott időben – elmehet öreg és fiatal, akkor a „lélekápolási szereket” miért nem kaphatja meg – meghatározott időben, azaz mise, istentiszteleti rendben! –, az azt óhajtó keresztény-keresztyén ember? Miért pont a templomokat kell hermetikusan elzárni a hívő keresztények elől? Miért tagadjátok meg Krisztust azoktól, akiket eddig is a hit és Krisztus gyógyított, éltetett és erősített? Nyissátok ki a templomokat!

Ha az eladó és a pénztáros ott van testközelben a vevők között, a pap miért retteg jobban szentmisét, istentiszteletet tartani az egymástól távol, de mégis a templom misztikus csendjében lévő híveknek? Miért pont Jézustól félünk ilyen eszeveszettül, így eltávolodva Tőle, Igéitől és ígéreteitől?

Miért hisszük, hogy csak a boltban és a patikában kerülhetjük ki a vírust, de a templomban nem?

Igen! Húsvét közeleg. A Nagyhét és a Feltámadás ünnepe következik… Nyissátok hát ki a templomokat! Hiszen nem azt olvassuk a passióban, hogy Jézus visszalépett a megváltástól, mert fájna az ostorcsapás, félt volna a hatalmas kovácsoltvas szegektől és szúrná a töviskoszorú… hanem vállalta a fájdalmat, a szenvedést, a megaláztatást, a halált – értünk, keresztény-keresztyén emberekért, a mi üdvösségünkért… Vagy ez már nem számít?

Nyissátok hát ki a templomokat, tartsatok istentiszteletet, misét, szent liturgiát, hogy akinek szüksége van Jézus közelségére, az ott lehessen! Hiszen, „nem csak kenyérrel él az ember”! És aki bízik és hisz, az ne legyen kevesebb, mint az alkoholista, akinek módjában áll megvenni az italt, vagy a kutyasétáltató, aki leviheti házi kedvencét az utcára megpisiltetni… És sportolni is lehet. Nem kellene a „lélek edzését” is szem előtt tartani?  Az ép test és az ép lélek fogalma minden időben elválaszthatatlan!

Nyissátok ki a templomokat! Nekünk, keresztény-keresztyén embereknek Jézusra van szükségünk, a templomba vágyunk és ünnepelni akarjuk Őt, a Megváltót, Aki számtalanszor mondta: „Hited meggyógyított téged!” Ne csak higgyük, hanem tudjuk biztosan: Hitünk ma is gyógyít és erőt ad!

Nyissátok ki a templomot és legyen közös a húsvéti bűnbánat, kísérjük együtt az Urat a Golgotára, s azzal, hogy ott lehetünk, mi is segítsük hordozni a keresztet, és ujjongjunk mindannyian a Feltámadás csodálatos ténye felett… Legalább erre a négy napra nyissátok ki a templomokat és rettegés nélkül menjünk együtt az Úrhoz!

Mert a mi hitünk nem egy üres római téren elmondott, zordan hangzó, esőverte, szürke Miatyánk” szomorúságából áll! A mi hitünk mértéke nem a rettegés és az emberi balgaságból, hitetlenségből eredő ön-, és hitfeladás! A mi hitünk, a reménnyel teli őszinte bűnbánat és a feltámadás isteni öröme, az örök élet ígérete, a gyógyulás és a rossz legyőzésének reménye és ténye – Krisztusban!

Nyissátok hát ki a templomokat!

Zúgjanak a harangok és együtt ünnepeljük a Feltámadást! Legyen közös keresztény-keresztyén húsvét végre, Jézusban egyesülve és közösen imádva a Megváltót! Hirdessük mi keresztények-keresztyének – ki-ki földi egyházának előírásait megtartva és a másikét épp úgy tisztelve, mint a magáét –, azon a szent éjszakán együtt, közösen, Istenbe vetett mélységes bizalommal, és a Tőle kapott, hitünk által megélt erővel hogy:

„Krisztus feltámadott, valóban feltámadott!”

Nyissátok hát ki a templomokat! A mi keresztény-keresztyén templomainkat!


Stoffán György         

2020. március 24., kedd

Modern világ: páncélvonat helyett parlamenti leszavazás


Nincs okunk bármiféle jót feltételezni arról a söpredékről, amely magát ellenzéki pártok összességének nevezi. Egy dologban azért kitartóak és következetesek. Mindenben a magyar nemzet megsemmisítése, és ma már a magyar emberek kiirtása a céljuk.  Száz év óta, egyfolytában. Hiszen eleik, dr. Cohen (Kun) Béla tanácsára még páncélvonaton járták körbe az országot és minden állomáson és megállóhelyen otthagytak néhány ártatlan magyart, illetve azok hulláját, míg ma egy másik politikai hitsorsosuk parancsára, a kormányintézkedések megakadályozásának kísérletével igyekeznek ölni úgy, hogy közben előttük van a törvénymódosítás, amelyben fehéren-feketén olvasható az, aminek az ellenkezőjére hivatkoznak.

Mit lehet erre mondani? Semmit. Igaz, van egy ok, amelyért nem csak ők, de minden eszement okolható. A tegnapi parlamenti szavazás sem ok nélkül való. Az ok pedig egyszerű. A demokrácia, illetve a demokráciára való állandó és beteges hivatkozás. Ugyanis a demokrácia az, amely felhatalmazza a csökkent értelmi képességűeket, a hazaárulókat, a hazugokat, a gyűlölködőket és a gyilkosokat arra, hogy beleszólhassanak a nemzet életébe, a józanság ellen felléphessenek, és adott esetben, ha nem volnának más lehetőségek, akár emberéletekkel is játszhassanak politikai jókedvükben és a hatalomszerzés édes álomkórjában. És a mai ellenzéknek nevezett társadalmi seprű (azaz, a hordó fenekén maradt szemét), most végleg eljátszotta azok előtt is az utolsó lehetőségét, akik eddig bíztak a gyurcsányi hazudozás és félrevezetés sokat ígérő politikájában.

Miről is volt szó?   

A törvénymódosításban arról mindössze, hogy amíg a járvány tart, addig a kormány a járvánnyal kapcsolatos minden ügyben azonnal, a parlament összehívása nélkül is dönthessen, és maradjanak azok az intézkedések, amelyeket a járványt illetően már eddig meghoztak. Ez világosan olvasható a törvénymódosításban is. Ezzel szemben a gyilkosok kis csoportja Orbán tej… vagy teljhatalmáról polemizált, hazudoztak a napirend előtt valamint hazudozott minden frakcióvezető a hozzászólásokban. A valóság ellenében beszéltek, nekik nem elég a leírt, és az Alkotmánybíróság által ellenőrzött törvény, nem elég nekik Orbán Miniszterelnök szava, miszerint bármelyik pillanatban visszavonható a „tejhatalom”… nem! Nekik a magyar emberek élete kell, a magyar ember pusztulása, a késedelmes intézkedés, de azt sem értette meg ez a söpredék, hogy három hónap után, lehet, hogy sem Fideszes, sem ellenzéki képviselő nem lesz olyan számban már, hogy a parlament döntést hozhasson. A józan ész és az emberség, a magyar nemzet ellen tett az a söpredék, amely a magyar emberekre hivatkozik, de amely nem lát tovább saját zsebénél és a parlamentből kivasvillázható fizetésnél. Jellemtelen politikai senkik ülnek a magyar emberek fizetéséből díjazottan a magyar nemzet, a magyar társadalom ellen támadva a magyar parlamentben, mert a magyar emberek egy elenyésző része beszavazta őket, vagy listás alapon bekerültek jó káderként pénzt keresni, bomlasztani és a keresztény magyarság ellen szúként rágni a biztonságot, a nemzetépítést… Ma pedig? A magyar emberek életére törtek, a járvány kezére játszva az országot… Legalábbis megpróbálták ezt és ezzel levizsgáztak ország és világ előtt. Cohen Béla óta semmi nem változott, csak a páncélvonat szükségessége.   
A demokrácia eredménye tehát az, amit láttunk március 23-án. F. Schillernek van igaza, aki a demokráciát szó szerint(!) a hülyeség diktatúrájának (Demokratie ist die Diktatur der Dummen) nevezte. Jó lenne tehát megszabadulni kormányszinten is ettől a szótól, amely mára értelmét vesztette – illetve igazolta.  

A kormány pedig teszi a dolgát továbbra is, a gyűlölködők, a szövegértési nehézségekkel küszködők, a magyar gyűlölők és az ostoba, potenciális gyilkosok nélkül… Jó volna viszont, ha kormányunk két dolgot megfontolna:
A demokráciára való hivatkozás abszolút értelmetlenségét és az uniós tagságunk újraértékelést… Mert ez a két vírus immár száz illetve tizenhat éve fertőz… és ez ellen nincs védőfelszerelés, csak a normális, józan gondolkodás… (lenne!)


Stoffán György

2020. március 22., vasárnap

Káosz és tanácstalanság avagy – van jó megoldás a távoktatásra!

A tanfelület... 
Ki-ki, bírálja, mások elégedettek azzal, amit az oktatási kormányzat tesz a távoktatás ügyében. Az bizonyos, hogy nem tökéletes – mert nem is lehet az –, amit ma látunk, tapasztalunk az otthon tanuló diákok és szülők körében. Feltettük a kérdést Zsebe Szabolcsnak, a Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola informatikus rendszergazdájának, aki a távoktatásban Magyarországon egyedül és elsőként saját rendszert dolgozott ki és állított fel:
       Van-e egyáltalán tökéletes és zökkenőmentes megoldás ebben a ránk szakadt drámai helyzetben?
       Zökkenőmentesen – sem a mai helyzetet tekintve, sem más időkben –, nem lehet egyik pillanatról a másikra kiépíteni a távoktatást országosan. Ennek egyik oka, hogy az állami szektorban dolgozó tanárok nagyobbik részének fogalma sincsen, hogyan kellene oktatni digitálisan. A legtöbb pedagógus úgy gondolja, hogy megvan neki az elmúlt évekből minden tanterv, amit szépen valamilyen formában átküldi a szülőnek, és a szülő, mint kollégává vált pedagógus majd megtanítja az anyagot. Ez pedig nem megy, hiszen a szülő nem pedagógus. Ezen kívül a tanárokat nem érdekli, hogy hány gyerek van otthon, van-e megfelelő mennyiségű gép, ezért rengeteg tanulnivalót ad fel. A másik probléma, hogy a pedagógus nem kap megfelelő eligazítást a digitális tanításhoz. „Használd ezt vagy azt, adj fel ennyi, ilyen vagy olyan feladatot, ebben a formában és ebben a rendszerben… Ma ahány tanár, annyiféle elgondolás, annyiféle feladat és annyiféle oktatási irányvonal és annyiféle szoftver. Ebből adódik a káosz mindenütt. Emellett meg kell említeni, hogy sem a Facebook (ami nem egy esetben tiltja le az osztályoldalakat vagy azokból egyes tanulókat, mert esetleg az anyuka Google-jében csináltak neki tanuló Facebook oldalt – és ez sérti a közösségi irányelveiket… tehát letiltják a gyerek oldalát, amire a pedagógustól jönne a feladat. Hogy lehet így tanulni?  
       Ezzel szemben mit tud az a rendszer, amit az Ön kidolgozott és az iskola hosszú évek óta eredményesen használ, kivívva magvának az „ország egyik legjobb iskolája” címet, amellyel sok szülő tüntette ki a tanintézményt?  
       Nos, ez a rendszer sem egyik pillanatról a másikra vált tökéletessé, használhatóvá, hanem az évek során a tapasztalatok és a kínlódások árán született meg. Hosszú időbe telt, amíg tesztelni tudtuk a diákok és a szülők felé is mind a kezelés elsajátítását, mind a hibalehetőségek kiszűrését. Így lett óriási tapasztalatunk és rengeteg ebbéli információnk. És így vált az iskola ebben országosan a legjobb, és az egyetlen tanintézménnyé, ahol egy kialakult és stabil rendszerben „távoktatunk” a világ minden táján magyar gyermekeket.
Az Oktatási Államtitkárságnak nincs ebbéli tapasztalata. Ők kigondolnak valamit, és az vagy működik, vagy nem.  Mi kidolgoztunk egy központi rendszert, amely megfelel a kommunikációnak, az oktatásnak, pedagógusnak, szülőnek és gyermeknek egyaránt. Ennek a magja egy bárki által telepíthető, beállítható tartalomkezelő rendszer.  Ebbe építettük bele azokat az elemeket, amelyekre egy iskolánál szükség van. Ezt ki lehetne építeni igen gyorsan országos szinten, ahogyan az önkormányzati, közigazgatási és államigazgatási rendszerek működnek. Ma össze kellene hívni egy százfős tanári teamet, amely egy hónap alatt a Nat szerint kidolgozná a tantervet, és ezt nem napokra lebontva adnák ezen a rendszeren keresztül a diáknak, hanem például heti vagy kétheti bontásban. Addig volna idő az országos hálózat kiépítésére. Mi ezt ajánlottuk fel az államtitkárságnak, de azt a választ kaptuk, hogy” erre semmi szükség”… ha nincs hát nincs… Mi megtettük azt, amit kötelességünknek tartottunk.
       Mennyi idő alatt tudja elsajátítani a szülő és a pedagógus az Önök rendszerének a kezelését, technikáját?  
       Végtelenül egyszerű és értelemszerű.  Szerintem fél óra elég az egyedi belépési kóddal való megnyitás után arra, hogy használják a rendszert. Hiszen áttekinthető és világos az egész. Mindenkit lehet azonosítani és úgy átadni a tanulóknak a feladatokat, de egyénileg értékelhetők is a produktumok. Leegyszerűsödne a pedagógus feladata is, hiszen a kerettanterv szerint sokkal könnyebb osztályonként és akár egy hónapra előre kiosztani a munkát a gyermekeknek.
       Alkalmas például egy online óra megtartására?
       Ebben még segítségünkre van a Skype csoportos tevékenység, de dolgozunk azon, hogy a rendszer képes legyen ilyen feladatokra is. Mindazonáltal a lényeget abban látnám, hogy a Nat alapján legyen egy egységes tanterv, amellyel, és amelynek alapján a pedagógusok nem önhatalmúlag tanítanak úgy és azt, ahogyan és ami eszükbe jut, hanem letisztult iránymutatást, kerettantervet kapjanak a munkájukhoz.
       Lehetséges-e például online érettségizni ebben a rendszerben?
       Csak ellenőrizhető élőkép- és hang lehetőségekkel. Úgy megoldható… Ez technológia kérdése.
       Hogyan sikerült a mai súlyos helyzetben a nappali hallgatókat integrálni a távoktatási rendszerükbe?
       Egészen egyszerűen. Generáltunk számukra személyes belépési kódot és már használják is a rendszert. Semmilyen megkeresés nem érkezett azon kívül, hogy a szülő esetleg rossz jelszót írt be, és azt kellett korrigálni. A mi rendszerünk lényegesen egyszerűbb, letisztultabb és persze hatékonyabb is, mint a Kréta… amit nem a távoktatásra találtak ki.
       Ma az oktatás a Messengeren, a Facebookon, a ki tudja milyen közösségi és levelező felületeken folyik… a szolgáltató, illetve az e felületek tulajdonosainak a kénye-kedve, vagy a hálózat teherbírása, a Wi-Fi erőssége szerint, ám ez így nem biztonságos. Volt-e fennakadás az Ön által felállított és hét éve sikerrel működtetett rendszerben?
       Nem, nem volt. Ez egyféle rendszer, egyféle szabályokkal és egyféle kezelési móddal. Ez megvalósítható országosan is, a kidolgozott Nat alapján, országos rendszerben, ahol megjelenne hetenként, tantárgyanként és évfolyamonként, hogy „ez a feladat a következő hétre”… a tanár pedig ebben a rendszerben a saját elképzelése szerint kiadná a heti feladatot a hallgatóknak. Így jutna elég idő az értékelésre és a következő hét előkészítésére… Új rendszert nem lehet a nulláról felépíteni, tesztelni, kijavítani úgy, hogy az használható legyen. Vannak azonban élő és működő központi rendszerek, amelyekre, vagy azok mintájára ki lehetne terjeszteni országosan mindazt, amiről most beszéltünk… tehát, egy központi rendszerben minden iskola kapna egy önálló weboldalt, amellyel a fentiek szerint nem csak ilyen drámai időszakban, de általánosan is működhetne a távoktatás, az értékelés és – csak a mai helyzetre vonatkoztatva mondom – az érettségi is.  Hiszen azt érettségi elmaradása mind a diákoknak, mind a felsőoktatási intézményeknek megoldhatatlan problémákat okozna… de ez már egy másik téma, és nem az informatikus dolga…   

       Köszönöm a beszélgetést… 

Nemzeti Napló - S. Gy. 


2020. március 18., szerda

Isten Veled Ali!


A március 11-én elhunyt mester, Chrudinák Alajos halálhíre bejárta az országot, ám ki tudja milyen boszorkánykonyhából megmérgezték a gyász és a kegyelet érzését... cáfolatok jelentek meg, és akkor megírt nekrológom a legkülönbözőbb  mocskolódások kereszttüzében sok tízezer olvasót ért el. Most, hogy a hivatalos média, köztük a Duna TV is méltóztatott végre közzétenni, a Magyar Nemzet pedig megírni a valóságot, most ismét közreadom búcsúszavaimat... Isten Veled Ali! 

Mint az életed, úgy a halálod is hihetetlen és titokzatos. Hihetetlen, mert Te amolyan örökéletűnek tűntél ott, a Szabadság téren és titokzatos, mint azoknak a forgatásoknak a története, amelyekre senki nem volt képes, mert vagy félt vagy, mert nem jutott be az ismeretlen távoli világok interjúalanyaihoz… Te egy csapattal dolgoztál, akiket szalmai és emberi kiképzésben is részesítettél a legszigorúbb és ezért a leghatásosabb, de a legemberibb módon.
Március 11-e után, amikor két lap is hozta halálhíredet megfogadtam, hogy csak akkor búcsúzom Tőled, ha megerősíti valaki olyan ezt a hírt, aki Hozzád közel állt, aki tudhatja élsz-e még, vagy valóban itt hagytad ezt a siralomvölgyet. Ma március 18-án azonban megtudtam, hogy a hír igaz… Fiad mondta el… aki szintén csak tegnap tudta meg, mint azt is, hogy nem lesz nyilvános búcsúztatás, nem lesz ott az a sok ezer ember a Farkasréti temetőben, mert nem is odakerülnek a hamvaid….
Így hát most, itt, gondolatban a ravatalod mellett állok és emlékezem. Emlékezem mindarra, amit Tőled tanultam, amiben szakmai és újságírói pályámon példaképem vagy. A pontosságod, a tiszta, leplezetlen igazság kimondása, a szakmai precízség, az fölösleges mondatok kerülésére, a film csinálás apró és elengedhetetlen fogásai… az emberséged, a magyarság szolgálatának mindenekfeletti kötelezettsége és a következetes, fáradhatatlan munkabírásod. Ennyi elég is volna egy életre, de Te többet adtál. Egy országnak, egy nemzetnek tudtál hírekkel szolgálni, reményt adni és figyelmeztetni is a bajra, a túlzott remények táplálásának veszélyeire.
Nem köszönted meg a bevállalásokat, mert természetesnek tartottad, hogy az újságíró, a szerkesztő, a forgatócsoport, ha jól dolgozik az a természetes, mert azt vállalta, tehát nem jár érte köszönet és elismerés. Nos, egy élet munkája az, amit ma nem említ senki. Nem lesznek gyászbeszédek, egekig magasztalás, amitől egyébként is viszolyogtál, s nem lesz ezernyi koszorú olyanoktól is, akik nem szerettek, keresztbe raktak Neked, de ma divatból megjelennének a temetéseden. Nem hangoznak el ostoba nagy szavak, s talán nem is kellenek a méltató gondolatok, hiszen a mai TV-s, a mai újságíró semmit nem ért a Te lelkedből, a munkádból, a tisztességedből és az újságírói etika alapvetéseiből, amelyeknek egész sorát adtad át a Panoráma munkatársainak.
Nem mondom, hogy jól van ez így… de ez van! Halálhíredet itt-ott cáfolták, mások hitetlenkedve álltak előtte, de ma már bizonyos, hogy elmentél. Csendben, szerényen, s meghagytad az embereknek azt, amire tanítottad munkatársaidat: „ha a lelkedben nem érzed, amit teszel, hozzá se fogj!” Most aki szeretett és tisztelt, aki felnézett Rád, aki emlékszik életművedre, az a lelkében búcsúzik Tőled. És így van jól… Menj hát Ali abba a másik világba, s adjon a teremtő Isten végre nyugalmat Neked. Hiszen jó harcot harcoltál, s minden utat, amelyet kijelölt Neked, befutottál. És értékek megszámlálhatatlan tárházát hagytad magad után. Igaz, ezeket ma még – ma már? – nem tanítják, de eljön az idő, amikor még szükség lesz rájuk… Én is köszönettel őrzök néhányat!

Isten veled Ali! 

2020. március 17., kedd

Sem mise, sem Keresztút, sem Szentségimádás… - „Roma locuta, causa finita”


A szenteltvíztartók kiszáradtak, a püspöktől megtudtuk, hogy a szenteltvíz csak smafu, semmi hatása nincs, a szentmiseáldozatot pedig, mint egy permetezőszert, központilag betiltották.  Mindezt persze azért, hogy a hívek ne fertőződjenek meg. Világméretű ez a hitetlenség és jobban fertőz, mint a vírus, hiszen Rómából indult a templombezárásokkal, de a rómaiak tettek róla, hogy a templomok mégis nyitva lehessenek. Bergoglio vatikáni „bunkeréből” visszavonta az intézkedést.

Itt-ott a világból azért hallunk olyan híreket is, hogy a papok, püspökök monstranciával a kezükben mennek az utcára áldást osztani, tehát Jézussal vigasztalják az embereket, Jézussal adnak reményt, gyógyulást és hitet… éltetve az imádatot azokban, akik hisznek…

Azonban… Az Eucharisztiát elvenni, megtiltani a hívő keresztény ember számára egyszerűen érthetetlen, még ha jó szándékú, de balga emberi logika alapján teszik is. Nem hiszik talán a rendeletet kiadók, hogy az a lista, amelyen a túlélők és a halottak szerepelnek, a születésünk óta ott van Istennél? Nem hiszik, hogy otthon, a fotelban is meghal fertőzés nélkül is az, akinek Isten ezt a sorsot szánta? Nem hisznek a hit által megtörtént krisztusi csodákban? Miért nem bízza a hierarchia az egyházra, azaz a hívő nép összességére, hogy retteg-e misére menni vagy sem? A pap úgyis misézik minden nap… távol van a hívektől, s ha az Oltáriszentséget kiszolgáltatja, akkor bizonyos lehet abban, hogy sem ő sem az áldozó nem fertőződik meg, hiszen a jelenlévő Krisztustól nem lehet betegséget kapni…

Ma csak az emberi tényezők, az emberi logika, az egészségügy, az állami intézkedések mérvadók, s az isteni logikába vetett hit, az egyházi hagyományok, Jézus mit sem érnek. Döbbenetes ez, és sehová sem vezet. Illetve vezet, de nem a Mennyek országába.
Bigott lennék, fundamentalista katolikus? Nem! Mert Krisztus követéséhez nem kell katolikusnak lenni… Protestáns testvéreinket is saját vezetőik tiltják el a templomtól, az istentisztelettől, mert ők sem hiszik el, hogy a hit gyógyít… ők sem hiszen Jézusnak… s talán ez azért van, mert Krisztus hozzáteszi – „Menj, de többé ne vétkezzél!” És ez a nehéz. Inkább nem Krisztus által akarunk védekezni, nem a hit által akarunk gyógyulást, mert Krisztus csak „cserébe” adja azt az igaz hitért, s úgy már inkább nem kell, hiszen az nincs! Nem tudunk „fizetni”, még saját érdekünkben sem!

Kit érdekel e szigorítások meghozatalánál, hogy a szupermarketek tele vannak, hogy öregek és családok – gyermekekkel – járják a boltokat, hogy senki nem veszi komolyan azt, amit bizony nagyon komolyan kellene vennünk…de nem a templomban.

Úgy érzem, hogy ez a világ, amelyben élünk megérett arra, amit magának teremtett. S mint a társadalom, úgy az egyházi vezetés is vizsgázik ezekben a súlyos időkben: „Roma locuta, causa finita”…

Eszembe jut sok néhai öreg barátom, akik Szibériában vagy a kommunista börtönökben egy szem becsempészett szőlővel és egy darabka kenyérrel, szabadságukat és életüket is olykor kockáztatva miséztek, gyóntattak, áldoztattak… és nem féltek, mert hittek Krisztusban, hittek az Ő ígéretében. És nem csalatkoztak! Eszembe jut Ravasz László és Ordass Lajos, Tamás Alajos ofm, vagy Márton Áron, Boros Fortunát, Kiss Szaléz ofm, Mindszenty József és Bogdánffy Szilárdde hosszú a névsor… ha csak a 20. század protestáns és katolikus példaképeit vesszük sorra… a Keresztény-keresztyén főpapokat, akik életüket, szabadságukat áldozták hitben és bizalommal Jézusban.

Úgy tűnik, nekünk ők maradnak… az ő hitük, az ő példájuk, az ő nagyszerűségük… és a bezárt, mise és istentisztelet nélküli templomok, a kiszáradt szenteltvíztartókkal.

A Sátán látszólag csodát művelt tehát… elvette az Eucharisztiát a hívő katolikusoktól, az istentiszteletet, az Úrvacsorát a protestánsoktól… azaz elvette a templomot a keresztényektől… és cserébe ezernyi kérdést, kételyt és bizonytalanságot adott. A nyáj szétszéledőben... a Nagyböjt idején, Húsvét szent ünnepe előtt. Újra megostorozva, megalázva és megfeszítve a Megváltót…  Ám, csak egyetlen dologról feledkezett meg: A Feltámadást nem akadályozhatja meg!


Stoffán György  

2020. március 15., vasárnap

A Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola sajtóközleménye

K ö z l e m é n y



Kedves Szülők!

A koronavírus miatti iskolabezárással és távoktatással összefüggő miniszterelnöki bejelentést követően, komoly érdeklődés nyilvánult meg iskolánk iránt. Ezért, alább közöljük a balatonfűzfői
Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola
elérhetőségeit.

A 12 évfolyamos, távoktatási program szerint működő intézménybe - belföldről, a határon túlról és külföldről - évközben történő beiratkozás lehetőségéről, és a hét éve sikeresen működő magántanulói és távoktatási programunkról (ami nem azonos az online oktatással!) részletes felvilágosítást kaphatnak az alábbi telefonszámokon, valamint kérdéseiket e-mailben is feltehetik.

Tisztelt Kollégák, Intézményvezetők!

Iskolánkban 7 éve működik a távoktatási program, amely lehetőséget ad a diákoknak az intézmény által közzétett tananyag követésére, feladatok megoldására, visszacsatolásra, egyéni konzultációra a szaktanárokkal, igény esetén internetes tanórába való bekapcsolódásra.

Iskolánk e programot a miniszterelnöki bejelentés után azonnal felajánlotta a szakminisztérium államtitkárságának, segítségül az átmeneti veszélyhelyzet orvoslására, a szaktárca azonban erre nem tartott igényt. Ezzel szemben, segítséget szeretnénk adni minden érdeklődő intézménynek, amely a jelenlegi vészhelyzetben, kipróbált, egyszerűen alkalmazható távoktatási megoldást keres.

Ezért felajánljuk az általunk kidolgozott, és csaknem egy évtizede alkalmazott távoktatási program megismertetését, az Önök igényei szerint, és a gyermekek érdekében, hogy azt, hasonló esetekben, de általában a 21. századi követelményeknek megfelelően alkalmazhassák saját oktatási intézményeikben.


Elérhetőségeink
Telefonszámok: +36306066176; +363060902057
E-mailcímek:info@balatonfelvideki-iskola.com
Honlapunk címe: https://balatonfelvideki-iskola.com/


Bárdi-Farkas Beáta

intézményvezető sk.

2020. március 13., péntek

Koronavírus – A távoktatás a megoldás az oktatásban!


Az utóbbi napokban lélegzetvisszafojtva figyeli hazánk lakossága a járvánnyal kapcsolatos híreket. Rengeteg álhírrel igyekeznek pánikot kelteni. A profi álhír gyártók többek között azt is híresztelni kezdték, hogy bezárják az iskolákat, ami elsőre akár jó ötletnek is tűnhet, ám olyan komoly következményekkel járna, mint a tanév felfüggesztése vagy évismétlés. Szülők és diákok tömege találgatta napokig, mi történhet, ha ez bekövetkezik, és mennyi ideig szünetel majd a tanítás, hiszen senki sem szeretne nyáron iskolába járni, vizsgákat halasztani, esetleg évet ismételni…
Erre a mindenkit foglalkoztató kérdésre megnyugtató választ kaptunk a kormánytól. Gulyás Gergely kijelentette, hogy amíg az egyetemi oktatás csak távoktatásban folytatódik, az iskolai tanítás addig nem szünetel, amíg a kormány másként nem dönt.
„mi történik, ha…” kérdés azonban ott motoszkál az iskoláskorú gyermekek szüleinek fejében, mert erre a rendkívüli helyzetre senki sem készülhetett fel, ilyenre a mai ember számára még nem volt példa. 
Az egyetemi oktatásban megoldható a távoktatás bevezetése, de az általános és középiskolákban a túlzottan merev oktatási törvény miatt ez, ebben a pillanatban kivitelezhetetlen – gondolhatnánk, ám, amint azt Bárdi Farkas Beátától, a Balatonfűzfőn működő Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetőjétől megtudtuk, ez koránt sincs így. 
Bárdi Farkas Beáta elmondta: – 2011 óta különböző korlátozásokat vezettek be a magántanulói státusz megszüntetése, radikális csökkentése érdekében (Köznev. tv. 2011. évi CXC. tv.) majd 2012-ben specifikálták a törvényt, miszerint az osztályzás csak osztályozó vizsga keretén belül történhet, az érettségi vizsgarendszer mintájára. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy az első osztályos tanuló is tételt húz és 15 percen keresztül összefüggően kell beszélnie az adott témáról, attól függetlenül, hogy éppen ekkor sajátítja el az írás-olvasást. Ez a rendhagyó, de törvény által előírt osztályozási rendszer rengeteg pluszfeladatot és még több adminisztratív terhet ró az iskolára. Emellett a távoktatásban tanulók létszámát is minimalizálták. Ennek ellenére iskolánkban ez a rendszer immár 7 éve működik – sikeresen.
Bárdi Farkas Beáta segítségével bepillanthattunk az országos szinten egyedülálló, az innovatív ötleteket sikeresen megvalósító intézmény mindennapi életébe: 
  • Jelenleg 220 tanulónk van, akik három különböző oktatási formában képezhetik magukat. A magántanulók mellett vannak diákjaink, akik „bejárósok”, illetve olyan tanulók is, akik a „NAPOK” rendszer keretén belül havonta egy hetet töltenek az iskolában. Ők a hónap többi hetében távoktatásban sajátítják el a tananyagot. Iskolánk a távoktatás rendszerét a kezdetekkor kidolgozta, és mint a 21. század nélkülözhetetlen követelményét, alkalmazzuk is. Tanáraink és tanulóink, egyedi azonosítójuk segítségével lépnek be a tanügyi felületre.
  • Hogyan jött a távoktatás bevezetésének gondolata?
  • Az iskola alapításakor nagyon fontosnak tartottuk a jövő kihívásainak való megfelelést. Sok olyan család él külföldön, ahol a szülők diplomataként, esetleg nemzetközi cégek megbízottjaként éveket töltenek ott, majd hazatérnek. Nehéz feladat a gyermekek oktatásának megoldása ebben a helyzetben, hiszen a gyereknek átlagosan két évre van szüksége ahhoz, hogy megszokja és beilleszkedhessen a helyi iskolai rendszerbe. Ezután a hazatérés egy újabb próbatétel. Ez nálunk nincs, hiszen a gyermek folyamatosan a magyar oktatási rendszerben vesz részt a távoktatás által. Magántanulói rendszerünk ezt a helyzetet oldja meg. Ugyanez a megoldás a világ bármely táján, diaszpórában élő magyar gyermekek anyanyelven történő oktatására is. Több tanulónk Erdélyből jelentkezett hozzánk. Ők ugyancsak magántanulók, de akad, akinek a NAPOK rendszerünk megfelelőbb, akárcsak azoknak a tanulóinknak, akik például versenyszerűen sportolnak, művészeti képzésben részesülnek stb…
  • Milyen megoldást tudnának önök erre a vírus okozta vészhelyzetre javasolni?
  • A mi intézményünk pillanatok alatt megoldhatja ezt a súlyos problémát, hiszen nappali tanulóinkat csatlakoztatjuk távoktatási rendszerünkhöz, a már említett egyedi azonosítójuk segítségével. Ennek óriási előnye, hogy tanulóinkat naprakészen felkészíthetjük, így nincs szükség sem a nyári szünetben való oktatásra, sem évismétlésre, és nem kell bezárni az iskolát, ugyanis a vírus – mint tudjuk – online nem terjed… Így a szülők is biztonságban tudhatják gyermekeiket, hiszen nem kell naponta kitenniük őket fertőzésveszélynek.
  • Ha szülőként ezt tartanám gyermekem számára az optimális megoldásnak, hogyan lehetséges beiratkozni önökhöz, hiszen, ha jól tudom, az országban két iskola létezik, ahol megoldott ez a távoktatási rendszer?
  • Roppant egyszerű, hiszen az iskola honlapján – https://balatonfelvideki-iskola.com/ – bárki megtalálja a szükséges tudnivalókat. Bár nem számítottunk efféle helyzetre, amit ez a világméretű járvány teremt, de a 21. század követelményei szerint mi már 7 éve sikeresen dolgozunk ezzel az oktatási módszerrel, amelyet szívesen adunk át az EMMI Oktatási Államtitkárságának használatra, ha van rá igény. Így tehát, sem a gyermekek, sem a szülők nem szenvednek kárt e téren. Nem veszítenek évet, és nem kell esetlegesen nyáron is iskolába járniuk. Ezzel, a kormány oktatási kormányzatának sem kell egyéb komplikált megoldásokon törnie a fejét… Csak egy módosítás kellene és minden mehetne gördülékenyen a maga útján.
Nemzeti Napló

Statáriumot kellene bevezetni ma is... mert indokolt volna...


Irigykedve nézem a réges-régi, megbarnult, töredező dokumentumokat, amelyek a demokráciától meg nem fertőzött egészséges, rend-centrikus világból maradtak ránk… hosszú évszázadokig porosodva levéltárak és padlások rejtekén. S miért vagyok irigy, az ezekben az iratokban megbúvó információk korára? Mert 1400-as évektől kezdve, plusz négy évszázadot átfutva azt tapasztalom, hogy normális élhető világ volt Európában, még a nagy járványok idején is. Persze voltak azokban az időkben is olyanok, akik mások szenvedéséből busás hasznot próbáltak húzni, ám az efféle ögyeskedők feje a pallosnak köszönhetően, gyorsan beleesett egy fonott kosárba…etc.

Ma pedig? Törvények vannak ugyan, de sem törvénytisztelet, sem törvényalkalmazás, sem erre képes bíróságok nincsenek. A mai világjárvány idején is aljasabbnál aljasabb politikai cselvetések, rágalmak, vádaskodások – hazudozások láthatnak napvilágot a médiában. Közben a patikákból elfogyott a maszk, nincs kézfertőtlenítő… de ennek a hiánynak az okozóit még nem sikerült lefülelni, pedig az a bizonyos pallos ma sem ártana.Nem azok vették meg, a hiánycikkekként nyilvántartott eszközöket, akik rászorultak, hanem azok, akik mások bajából igyekeznek nagy pénzt csinálni.Ezt pedig szankcionálni kell! Hiszen emberek életéről van szó ezekben a napokban. Ám, van más is, ami törvénybe ütközne, egy független országban: Idegenek tombolnak a magyar kórházban, s a magyarországi idegenek sajtója ezeket a jogcím nélkül hazánkban tartózkodókat védi, miközben ócsárolja a magyar kormányt, s rémhíreket terjeszt a vírusról, pánikot keltve a lakosság körében. Persze a kommunista is kommunista maradt, akinek az emberi élet semmit nem számít… Nyugdíjas emberek halálával viccelődni nem kiművelt emberek szórakozása, hanem a legocsmányabb büdös proliké. Nos, az egyik ellenzéki párt korábban műveltnek látszó TV-műsorvezetője bebizonyította, hogy a sok éven át ismert televíziós arc, csupán álarc volt. Most megmutatta az igazit, kijött belőle a nyálkás féreg, mint Niedermüllerből és a templomokat bezárni akaró nyilas-kommunista kevert szellemiségű pártvezéréből. Az Orvosi Kamara elnöke is odaturházott egy jókorát a kormány cipőjére. A védelmi intézkedésekről is számos kommunista-liberális hazugság borzolja az alulműveltebb társadalmi réteget.

E felborult világnak azonban mindössze kétféle baja van. A rend hiánya és a nem létező demokrácia immár betegessé vált emlegetése. Nem akarom itt a demokráciáról idézni Schillert … van elég bajunk…  

Egy 1345-ös francia, valamint egy 1415-ös német feljegyzés arról ír, hogy Marseille-ben négy kereskedőt és családjaikat kivégezték, mert hatásosnak mondott szereket árultak, hatalmas áron, másokat az élelmiszerek árát növelték, és a közfelháborodás vetett véget az életüknek. Németországban azokat is kivégezték, akik rémhírekkel félemlítették meg a lakosságot, vagy megszegték azokat a királyi törvényeket, amelyeket a feketehalál miatt vezettek be. Volt tehát rend, és nem engedte a józan gondolkodás, hogy a többség életét bárki veszélyeztesse, mint ma teszi egy primitív, ostoba, gyilkos szellemiségű, hazafiatlan, középkori pallosra érett söpredéknek.

Javaslataim:

1./ Be kellene tiltani azokat a médiumokat, amelyek a koronavírussal kapcsolatban rémhíreket terjesztenek, a kormány és az operatív törzs rendelkezéseit bírálják, és igaztalan vádakkal illetik a járvány ellen küzdőket. Ezeket az újságírókat egyénileg is felelősségre kellene vonni. 
2./ Súlyos büntetéssel kellene sújtani azokat, akik felvásárolták az egészségügyi védekező eszközöket (maszk, fertőtlenítőszerek), és ezeket sokszoros áron adják tovább.
3./ A vírus ideje alatt minden indokolatlan áremelést – tekintve hogy a magukat mentő kommunisták a halálbüntetést harmincegy éve eltörölték – súlyos börtönbüntetéssel kellene büntetni.
4./ A világjárvány alatt, a világjárvánnyal kapcsolatba hozható, mindennemű visszaélést, hazaárulást, kormány ellenes megnyilvánulást, hazugságokat és vádaskodó nyilatkozatokat, egy külön erre kijelölt statáriális bíráság mérlegelje és hozza meg az ítéletet, amely ellen fellebbezésnek nem volna helye.

Igaz ezek a pontok csak a régi iratok alapján jutottak eszembe, de megfontolandók lennének, mert ami ma történik a világon, az nem a vicc kategóriájába tartozik. Igaz, a választ ismerem: „Demokrácia van… belefér…” – na, de meddig még?

Nemzeti Napló

Stoffán György   

2020. március 12., csütörtök

BWM seregszemle Balatonfűzfőn, az új Nat szellemében


Kevés iskola büszkélkedhet olyan komoly programmal, mint a balatonfűzfői Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola, ahol március 11-én a kultúra, a történelem, a politika és a tudomány seregszemléjét tartották. A kormány részéről dr. Ferencz Orsolya miniszteri biztos, valamint Prof. dr. Horváth Pál tábornok úr  tartottak előadást az iskola tanulóinak és tanárainak, valamint azoknak a vendégeknek, akik mind az iskola, mind a város fejlődésében, mind a jövőt, a nemzetet szolgálni akaró gyermekek, az országban egyedülálló tanításában, nevelésében érdekeltek. Balatonfűzfő alapítványi iskolája korábban is a nemzeti-keresztény nevelést tartotta iránytűjének, s talán ezért is olyan nagy az érdeklődés az intézmény iránt, s ezért is éri számos nemtelen támadás az iskolát. Mára azonban az új Nat célkitűzései, a kormány oktatáspolitikája megegyezik az alapító elképzeléseivel, miszerint: „A magyar jövő, a nemzettudat, a keresztény értékek megismerése és védelme nélkül nem képzelhető el.”
Az iskolában a művészeti képzés, a katonai alapismeretek, és a keresztény értékek mentén folyik a tanítás-nevelés, és ez szívmelengetően érzékelhető volt a vendégek számára már a kapunál, ahol gyakorlóruhás fiatalok fogadták az érkezőket.

Horvát tábornok úr az Arab Tavasz drámai hatásairól és a migráció okairól tartott előadást, mint az egyik legautentikusabb szakértő, hiszen az ENSZ misszió magyar parancsnokaként többször állomásozott a térségben. A gyermekek érdeklődése csodával határos volt, hiszen komoly nemzetközi kérdéseket említett a tábornok, de előadását végig nagy figyelem kísérte. A videofelvételekkel és képekkel színesített negyvenöt percben történelemről, politikáról, katonai ismeretekről és hazaszeretetről tanulhattak a miniszterelnök tanácsadójától, Prof. dr. Horváth Pál dandártábornok úrtól a Báró Wesselényi Miklósról nevezett alapítványi iskola diákjai. A tábornok úr minden támogatást megad az iskola terveinek megvalósításához, és nagyszerűnek nevezte azt, amit Fűzfőn látott, tapasztalt.


Dr. Ferencz Orsolya miniszteri biztos, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet űrkutató csoportja tudományos főmunkatársának lehengerlő előadásában, a diákok az 1200-as évektől kezdve követhették végig az emberi tudás históriáját, egészen az űrkutatás mindennapi életre kiható pozitív hatásainak bemutatásával napjainkig. A briliáns előadás és annak lendülete szinte pillanatokra zsugorította össze a rendelkezésre álló háromnegyed órát, amelyben a klímaváltozás okairól és súlyos következményeiről is szó volt. Ferencz Orsolya előadását számos, eddig nem látott képpel és videóval illusztrálta, amelyek lenyűgöző hatást váltottak ki: a gyermekek kérték, hogy az előadás alatt megemlített videót is láthassák. A jelenlévő vendégek, azaz a felnőtt hallgatóság is bámulatosnak tartotta a miniszteri biztos előadását, hiszen megtudhattuk, hogy az űrkutatás minden szegmensében, évtizedek óta, nélkülözhetetlenül van jelen a magyar tudomány, szaktudás, elkötelezettség és alkotóerő.   Az előadás végén az iskola vezetője végigkalauzolta az intézményben a vendégeket, akik csodálattal tekintették meg a Dr. Bejczy Antalról, Gróf Wass Albertről nevezett kabinetet, és a minden tekintetben magas színvonalon berendezett osztálytermeket, szak-, nyelvi-, és művészeti kabineteket.


Az alapító bemutatta azokat a terveket is, amelyeket a napokban kapott meg, s amelyek biztosítják a későbbiekben, az határon túlról, és a világon szórványban élő közösségekből érkező magyar diákok kényelmét, és az anyaországban való tanulás feltételeit… 

de a lelki fejlődést is biztosítja az iskola. A városka plébánosa, Laposa Norbert atya (képünkön középen) is megtisztelte jelenlétével a rendkívül tartalmas iskolai – és mondhatjuk – kiemelkedő városi rendezvényt. A plébános atya, a Szent Lászlóról elnevezendő iskola-kápolna liturgikus terének kialakításáról tárgyalt az iskolaalapítóval.  

A két kiváló előadó-vendég, támogatásáról biztosította a ma még komoly nehézségekkel küzdő és támadások kereszttüzében működő nemzeti oktatási objektumot, amely közös reményeik szerint, rövid időn belül az ország és a Kárpát-medence egyik büszkeségévé válik…


Kép és szöveg: Nemzeti Napló