A
nyári – korántsem – uborkaszezonban egyre érdekesebb dolgokat tud meg az ember
a magyar politikai és civil életről. Szembetűnő a folyamatos feljelentgetősdi,
amit immár nem csak a baloldal a jobb ellen, de a jobboldaliak egymás ellen is
előszeretettel gyakorolnak. A feljelentgetés azonban ma nem az igazságkeresésről
szól, hanem a pénzszerzésről. A sérelemdíjakért a feljelentő még a bíróságot is
félrevezeti, s van olyan „nemzeti” civilszervezet, amely Rákosival és
Ceausescuval vetekszik, amikor tagságát Bécstől Nyíregyházáig beszervezi kirakatpereinek
megrendezéséhez… Igaz, e civilszervezet ellenőrizhetetlen múltú, a rendszerváltás
idején, a határon túlról idetelepült vezetőt tudhat magáénak… olyat, aki feltételezhetően
kitanulta Kolozsvárott a feljelentések, és a koncepciós perek minden csínját-bínját.
Ma, a magyarországi nemzeti oldalt rombolja, mintha csak Bukarestnek tenne hatalmas
szívességet…
Az
ellenzék is kitesz magáért az idei nyári szezonban, ám nem tud már mélyebbre
süllyedni, mint a fentnevezett, feljelentgető „nemzeti” világszövetség. Csupán
ismétli önmagát. A nemzeti oldal szavazótáborát, diplomás kocsis módjára
ócsárolja, a kormányt és a kormányfőt hasonlóképpen elhordja mindennek, az idióta
proli pártvezér már odáig megy, hogy azokat fenyegeti, akiknek a lába nyomába
sem léphetne. A hatalomvágyban égő, milliárdos, ócska proli csak ilyen… mint a
feljelentgető, a Ceausescu emlőin nevelkedett „nemzeti” szövetségi elnök… és a
Nyugatról hazaszédült öreg „szabad rádiós zseni”, aki mindent (is) a legjobban
tud… Ám, ha ők „elkötelezett magyar” létükre ilyenek, mit várhatunk a pápai
prolitól. A nemzeti sajtónak viszont nem kellene folyamatosan ezzel az
emberileg, politikailag és erkölcsileg igen mélyre süllyedt ellenzékkel
foglalkoznia, hiszen vannak értékek és pozitív hírek is, amelyek jó hatással lehetnének
a társadalomra.
Az
idei nyáron a baloldali balatoni őrület a legkirívóbb. Mert a legtöbb újgazdag
proli nem külföldön nyaral… Jobbról és balról, a Balaton-parti árakról és a lángosról
vitázik a köz. Az ellenség még nem fedezte föl a szabad strandokat, ezért azt állítja,
hogy olyanok nincsenek, s így a szabad strandok bejáratánál gyűjt aláírásokat a
szabad strandokért. A jobboldaliak pedig védik a Balatont, s helyeslik az ötszáz-,
és ezer forintért árult, 50-60 forintos anyagáron készült lángost… csak azért, mert
az ellenség drágállja azt. Észveszejtő ostobaságok!
Boldog
időket élünk tehát, mint a Lipótmező legszebb korszakaiban… az ápoltak. Sem
realitásérzék, sem tisztesség, sem előrelátás… csak az ellenségeskedés és a
gyűlölet – sokkolás és hideg-slaugos kezelés nélkül. Nem vesszük észre, hogy
a pápai gazemberrel nincs miről vitázni, a lángos pedig akkor is drága, ha azt
nemzeti színű zászló ékesítette büféből árusítják. Azt végképp nem veszi tudomásul
senki, hogy a lángos csak annak drága, aki megveszi… A pápai gazember meg azért
szerepelhet mindenütt, mert a jobboldali sajtóorgánumok is folyamatosan teret adnak
aljas és hazug badarságainak…
A
nemzeti sport, azaz a feljelentgetősdi – amivel írásomat kezdtem –, a prolik és
a gazemberek játszótere. Kulturált ember nem szaladgál a bírsághoz piti ügyekkel.
Jó volna egyszer valamilyen statisztikát készíteni arról, hogy kor, végzettség
és egyéb szempontok szerint, kik vezetnek a feljelentgetők ranglistáján, s mely
társadalmi réteg az, amelyik nem folyamodik a római jog biztosította
lehetőséghez. Bizonyára érdekes végeredményt kapnánk.
Ilyen
az ország… 2020-ban. És, ez csak rosszabb lesz, mert a valódi tragédia
közeledtéről tudomást sem veszünk… Nem! Véletlenül sem a járványra gondolok!
Stoffán György