 |
| A Zsigmond téri fogadalmi oszlop |
Szent Rókus (1295-1379)
a franciaországi Montpellier városában született egy gazdag családban. Korán
elvesztette szüleit, vagyonát szétosztotta a szegények közt, majd elzarándokolt
Rómába. Útközben az itáliai pestisjárvány betegeit gyógyította. Három év elteltével
Piacenzába ment, itt maga is megkapta a pestist. A város mellett, egy kunyhóban
húzta meg magát, ahol a hagyomány szerint egy angyal ápolta, élelmet pedig egy
megtérő bűnös kutyája vitt neki. Évek múltán visszatért szülővárosába, ahol nem
ismerték meg, kémkedéssel vádolták, börtönbe vetették, majd 5 évnyi rabság után
elhunyt. Maradványai mellett egy csodás táblát találtak a következő írással:
Akik pestisben
megbetegednek és Rókushoz folyamodnak, meggyógyulnak. Erre a hagyományra
emlékeztet az egyház könyörgése: „Úristen,
aki Szent Rókus hitvallónak angyal által küldetett táblácskán írva megígérted,
hogy ha valaki őtet alázatosan segítségül hívja, döghalálnak semmi gyötrelmétül
meg nem sértetik: kérünk, engedd meg, hogy mindnyájan, akin az ő segítségét döghalál
ellen alázatos szívvel óhajtjuk esedezése és könyörgése által testnek és
léleknek ártalmas döghaláltól megmenekedvén, Néked szolgálhassunk.”
 |
| A budavári fogadalmi oszlop régen és ma... |
országszerte, falun és városon egyaránt találunk neki
szentelt kápolnákat. Pesten, valamint Szegeden kórház is épült a kápolna mellé,
sőt utóbbi helyen városrész is őrzi a szent nevét. Minek köszönhető ez a nagy
népszerűség? Leginkább a XVIII. században tomboló járványoknak, amikor is a nép
régi-új pártfogókat igényelt. Rókus tiszteletének terjesztése különösen is
kötődik a ferences kolostorokhoz, hiszen a rend oroszlánrészt vállalt a betegek
szentségének kiszolgáltatásában, amelynek során többen maguk is megfertőződtek,
és a szolgálatban meghaltak
E korszakhoz kötődik a hálának egy másik kifejezési formája – a Szentháromság-szobor – eredetileg fogadalmi oszlop – állítás. Mikor 1691-ben híre jött a pestisnek, a pesti városvezetés rögtön elhatározta, hogy az égiek közbenjárására Szentháromság-szobrot állít fel. A következő évben, mikor a járvány csakugyan megérkezett, fel is állították a szobrot a piac közepére, a városházával szemben. Néhány évvel később, 1708-ban a pestisjárvány újra feltámadt. Június havában a lakosság egy hétig könyörgött a Szentháromság-szobor előtt, azonban a pestis mégis megjelent a pesti városfalak között, így ismét buzgó áhítatosságba kezdtek a lakosok. Egy jezsuita évkönyv szerint, míg másfelé százak meg százak haltak meg, addig Pesten összesen tíz ember esett a ragály áldozatául. Hálából a régi pestisoszlop helyett az előbbinél díszesebb Szentháromság-szobrot állíttatott a tanács.
Hasonló története van a
budavári Szentháromság-szobornak is. A város polgársága 1692-ben megfogadta,
hogy a főtemplom előtt emlékoszlopot állít. A veszedelem elmúltával a polgárság
megnyugodott, és a Szentháromság oszlopát csak tizenöt év elteltével állították
fel. Amikor 1709 októberében a pestis ismét megjelent, a lakosság a várost tíz
évre Xavéri Szent Ferenc oltalma alá helyezte, valamint böjttel és könyörgéssel
fordultak Istenhez a járvány megszűnéséért. Azonban a veszedelem így sem
csökkent: 1710 áprilisában a pestis már a Várban is kezdett pusztítani. A
megrémült lakosság Xavéri Szent Ferencet minden időkre a város védszentjévé választotta,
egyúttal ismét fogadalmat tettek, hogy a régi Szentháromság-szobor helyébe
nagyobbat és díszesebbet állítanak. Erre 1713-ban került sor. (Az eredeti, kisebb Szentháromság-szobor ma, az óbudai Zsigmond téren áll. – a szerk.)
 |
| A Zsigmond téri fogadalmi oszlop, és annak könyörgő felirata |
A Koronázó-templom
előtti fogadalmi – hatszögletű – obeliszk szobrai a következő szenteket
ábrázolják: Szent Rókus, aki sebeit mutatja; Szent János, aki feszületet tart;
a gyermek Jézust vállain tartó Szent Kristóf; továbbá Szent Ágoston; Szent
József valamint Szent Sebestyén.
A domborművek között
három címer is látható: Buda városának címere, a Habsburg-címer és Magyarország
címere. A párkány alatti három dombormű közül az elsőn Dávid király könyörög a
választott népet sújtó döghalál megszűnéséért; a második a Buda várában dühöngő
járvány borzalmait jeleníti meg; míg a harmadik a Szentháromság-emléket
ábrázolja. A párkány három kiugró részén Szűz Mária, Keresztelő Szent János és
Xavéri Szent Ferenc szobrai láthatók. A talapzat felső részét angyalfejek
díszítik. Legfelül van a Szentháromság szoborcsoportja, amely a szokásos barokk
ábrázolást követi: az Atya kormánypálcával, a Fiú kezében a kereszttel,
felettük galamb képében a Szentlélek ábrázolása látható.
Balla
János Sch.P.
(Forrás:
Mária Rádió - ingyenes magazinja 2020. augusztus)