 |
| Fotók: Bianchi-Tóth Éva - A képen Maestro Marco Bianchi |
Talán mai világunkban az egyetlen felüdülést, feltöltődést
a zene jelenti. A zene, amelyről szándékosan, kellő vagy műveltség hiányában
feledkezett meg a közoktatás. Amelytől elvették az iskolai tanórákat, s amely
nélkül fiatalságunk drámai lelki mélységekbe került. Hiszen népdalainkat, műdalainkat,
klasszikus európai zeneszerzőinket nem tanítják, zenetörténeti oktatás silány
vagy nincs, s gimnáziumok 11-12. osztályában zenéről már nem is hallanak a
gyermekek. Kodály ma sírva fakadna azon, amit az elmúlt évtizedek e téren
produkáltak annak a népnek az ifjúsága ellen, amely nép rendelkezik az európai
népek közül a legnagyobb népzenei kinccsel, s a mely nemzet oly sok zenei
zsenit, előadóművészt adott a világnak.
 |
| A közönség... |
A Zene Világnapja vigíliáján azonban egy
Olaszországból hazánkba települt zseniális művész, Marco Bianchi csodát tett.
Egy gárdonyi villában varázslatos szellemidézésen
és zenei kísértetjáráson vehettem részt szeptember 30-án. Maestro Bianchi
ugyanis hitvesével, Bianchi-Tóth Évával zongoraiskolát nyitott, ami önmagában
is kilátástalan vállalkozásnak tűnhet ebben a világban. Csodák azonban vannak.
Bianchi mester bízott a csodában, s ezt a valósággá lett csodát mutatta be
közönségének október elseje előestéjén.
 |
| Balról középen: Duska Ibolya, Maestro Marco Bianchi és Stoffán Apor |
A csendes gárdonyi hegyoldalon lévő villa megtelt zenére
vágyó emberekkel, akárcsak a 18. századi szalonok, amelyekben a szeretet, a
családiasság és a műélvezet uralt mindent. A félhomályos házi-koncertteremben a
szerény és alázatos mester zongoráján felcsendült Csajkovszkij, Glinka, Chopin
és Schumann egy-egy darabja, s mintha e darabokat maguk a szerzők játszották
volna… Elmúlt évszázadok nagyjait köszönthettük – mi megajándékozott hallgatók
– ebben a meghitt, örömmel teli házban Meastro Bianchi jóvoltából. Igazi zenei
szellemidézés volt ez a koncert, s a zene templomává vált a villa a Velencei-tó
és a lemenő napsugarak ablakon keresztül kíváncsiskodó aranybarna fényének
áldott társaságában.
 |
| ...Ő idézte meg ősei szellemét, a gyönyörű bajor népdallal... |
A Mester előadása után tanítványai léptek fel. A 74
esztendős helybéli hölgytől, a húszas éveiben járó Duska Imolán keresztül, a 16. éves
Stoffán Apor mutatta be tudását… Előadásaikban Chopin-mű, német népdal, Beatles-dallam,
Bartók népdal-feldolgozás, és szalonmuzsika volt hallható…
A tanítványok előadása is szellemidézésként
hatott, hiszen a bajor falu őszi mulatságai, és a liverpooli fiúk épp úgy
megjelentek, mint George Sand szerelme, vagy a magyar faluvégi cigányprímás…
A koncert után a házigazda hitvese örömmel és
szeretettel invitálta a süteményhegyek mellé a hallgatóságot… egy jó
beszélgetésre, teára és igazi illatos olasz kávéra.
 |
| ... és Aki a kellemes szalonmuzsikával ajándékozta meg hallgatóságát - a koncert utáni tere-ferét még családiasabbá téve... |
Maestro Bianchi az Örök Város melletti Tivoliból nem
csak a zongoráját hozta el Magyarországra, hanem a klasszikus olasz zeneművészet
szellemiségét és Liszt-rajongását összekovácsolva valami olyat is, ami majd egy
évszázada kihalófélben volt Magyarországon: – a szalonok és kastélyok házi muzsikájának
lelket bódító és csordultig töltő örömét is…
Mille grazia Maestro!
Stoffán György