Vérszemet
kapott a világban néhány liberális pártocska, és LMBTQ-s szervezet, amelyeknek fő
ideológiája az egyházellenesség, a fiatalok és a gyermekek eltávolítása
Istentől, vallástól, erkölcstől. Amíg ők a pedofília elfogadásáért harcolnak, addig
Amerikában és Lengyelországban – jól szervezetten –, a gyermekek gyóntatása ellen
emelnek szót, nyújtanak be törvényjavaslatot és indítanak petíciót. Ezt persze,
nem a gyermekvédelem érdekében teszik, hiszen a gyermeki lélek neveléséhez a
keresztény felfogás és szellemiség szerint, hozzá tartozik a bűnbánat
gyakorlása, a katolikus egyházban pedig, a gyónás szentsége. Ez utóbbit kívánja
megszüntetni az egyik USA tagállam, és a Tusk elárulta katolikus Lengyelország tizenötezer
liberális, egyházgyűlölő polgára is. A 38.400.000 lengyel állampolgár közül 15
ezren írták alá a petíciót, amelyet már be is adtak a szejmnek. Korábban, egy hasonló
próbálkozáskor az állam elvetette az ostoba ötletet. Ma azonban más a helyzet,
az Uniót gondolkodás nélkül kiszolgáló és saját országát eláruló vezetés
Lengyelországában.
Hasonló törvényjavaslat látott napvilágot az Egyesült Államokban, Montanában is. Itt a függőben lévő törvényjavaslat öt év börtönnel és több ezer dolláros bírsággal fenyegeti a katolikus papokat, ha a gyónásban hallottakat nem árulják el a hatóságoknak és kiskorúakat mernek gyóntatni. A gyónási titok megőrzéséért sok pap áldozta életét. Közülük a legismertebb, Nepomuki Szent János…
Talán nem érné támadás a bűnbánat szentségét, ha maga a Vatikán is nagyobb odafigyelést tanúsítana a bűnbánatot illetően. Hiszen manapság bűnről, bűnbánatról alig hallunk, szemben a folyamatosan hangoztatott kegyelemmel, megbocsájtással, a pokol megkérdőjelezésével, amit nap, mint nap hallunk immár saját megtévedt papjainktól is, akik bekötött szemmel követik az ember alkotta tévtanokat, amelyek ugyan (még) nem dogmák, de radikális ajánlások. Ha a Vatikán meghirdetné a bűnbánat évét, a gyónás évét – ami nélkül nincs isteni kegyelem sem! –, akkor talán nem lennének ilyen elrugaszkodott és a gyermeklélek,- és lélektan ellen támadó, eszement elképzelések, petíciók. A gyermek a bűnbánat, a gyónás révén tudja megtanulni és megkülönböztetni a jót és a rosszat. A gyónást nem ráerőltetik a gyermekre, hanem a vallásgyakorlás egyik alapelemeként a gyermek igényli a bűnbánatot, a gyónás lehetőségét és a penitenciát. Ezt, minden katolikus ember tudja, átérezte már gyermekkorában.
Azt gondolom, mind az USA, mind Lengyelország rossz, és kínkeserveket magában hordó úton jár, amikor arra törekszik, hogy elválassza az embert Istentől, Isten az embertől, hogy felváltsa az isteni törvényeket, beteges, megszállott emberi törvényekkel.
Jó
lett volna, ha a Vatikán nem szivárványos, politikai szentévet, hanem lelki
szentévet hirdetett volna, amelyben a megtisztulásnak, a gyónásnak a
jelentőségét, az Istenhez tartozást erősítené, és nem az LMBTQ lobbinak, a
migrációnak tenne szívességet… Az egyház kötelessége és hivatása, az emberek
Krisztushoz vezetése, nem az Evangélium átírása és új dogmák felállítása. Ha a
bűnbánat és a szentgyónás évét meghirdetné a Szentszék, akkor nem lenne
bátorsága egyetlen istentelen szervezetnek sem ahhoz, hogy a kétezer éves
hagyományt, emberi álnoksággal, ostobasággal és beteges hajlamokat tükröző
ötletekkel támadja, mint 15 ezer sátánista lengyel és néhány beteglelkű megszállott,
Montanában.
Reméljük, hogy a protestáns egyházak közgyónását nem akarják – egyelőre – pénzbüntetéssel súlytani, hogy az ortodoxokról ne is beszéljünk…
Stoffán
György