Mint annyi más is, kicsiny hazánkban, a rend hiányából ered az a bűnözői pofátlanság, amely odáig merészkedik, hogy hazug, összepancsolt szemeteiket – amelyeket gyógyszernek neveznek, és aranyáron kínálnak hiszékeny, ostoba embereknek Amerikából –, köztiszteletnek örvendő magyar orvosok, közéleti személyek, és egyházi méltóságok nevével, képével, utánzott hangjával hirdetik. Más esetben, a gyors meggazdagodás esélyeit igazolják ezek a bűnözők e köztiszteletnek örvendő személyek aljas módon való felhasználásával, ostoba és blikkfangos címek alatt, gyerekes történetekkel. Papp Lajos professzor, dr. Csókay András, Novák Katalin, Sulyok Tamás elnök és sokan mások kerültek a csalók kereszttüzébe. Olyan ez a folyamatos visszaélés, mintha nem volna mód a leállításukra. Pedig van, volna! Ahogy számos országban pro és kontra ellenőrzik, és olykor letiltják az internetes oldalak visszaéléseit, másutt pedig, komoly büntetőeljárásokat indítanak az ilyen cselekmények miatt, úgy itthon is elkelne némi szigor.
A legtöbb, személyiségi jogát megsértett áldozat azonban hiába kéri a
hatóságot a velük kapcsolatos bűncselekmények felderítésére, megszüntetésére,
azt a választ kapja, hogy külföldi szerverekről dolgoznak az elkövetők. Ez
azonban nem válasz, hiszen, megvan a törvényes mód ezeknek a szervereknek a
tiltására.
A legújabb aljasság Magyarország Prímása személyének, reklámmal való
lejáratása volt a minap, immár másodízben. Ez különösképpen elítélendő és azt
gondolom, hogy minden eszközt be kell vetni ahhoz, hogy a továbbiakban ez a
bűncselekmény sorozat befejeződjék. Ugyanis, a mesterséges „intelligencia” által
szerkesztett kép és hanganyag nem csak egy ország legfőbb egyházi méltóságát
sérti, hanem az egész keresztény magyarságot. A kitalált, és a Bíboros szájába
adott szavak a keresztény tanítást, a Bíboros hitelességét és az egyházat
járatja le azok előtt, akik egyébként is keresztény vagy katolikusellenesek, s
ennek a lejárató szándéknak a sikere mindjárt ott látható a megjelent hamis
interjú alatt, a társadalom aljának tollából.
Jó volna tehát, ha a hatóságok nem csak egyes – válogatott – pedofil
oldalakat, tiltott jelképet használókat vagy más politikai megjelenéseket
vadásznának le, hanem a közjogi és egyházi méltóságok védelmét is saját feladatuknak
tekintenék, és megtennék a lépéseket afelé, hogy az ilyen hirdetéseket a saját –
keresztény, magyar – közösségi elveinkkel meg nem egyezőnek tekintené, így
tiltaná! Ha a közösségi oldalakon van erre mód – még ha ellenkező előjellel is
–, akkor egy kereszténynek mondott állam méltóságainak védelme sem lehet megoldhatatlanul
nagy kihívás az állam biztonságának szavatolói részéről! Legalábbis nem kellene,
hogy az legyen. Ugyanis ez már nem a botorul sokat emlegetett demokráciáról
szól, amelybe minden „belefér”. Ez a magyar keresztény társadalom megalázása és
Magyarország Prímása személyiségi jogainak a sárba tiprása, amit, mint
keresztény magyar ember, kikérek magamnak és elvárom az illetékes minisztériumtól,
a hatóságoktól, hogy véget vessenek ennek a súlyos és aljas, magyar és
keresztényellenes bűncselekmény sorozatnak!
Stoffán György