A huszonhét kötetes szerző korábban hallani sem akart arról, hogy saját élettörténete is megjelenjen könyv formájában, pedig nem mindennapi életútról beszélünk; kezdve a ferences barátok között töltött gyermekkortól, a magyarság, a magyar kereszténység számos kiemelkedő képviselőjével való ismeretségen, barátságon túl, az erdélyi forradalom, a délvidéki háborúk idején haditudósítóként megélt eseményeken keresztül, egészen az olyan egyedülálló témák feldolgozásáig, illetve történelemhamisítások leleplezéséig, mint Teleki Pál egykori miniszterelnök halálának körülményei. Egy súlyos, életveszélyes helyzet megélése végül mégis arra sarkallta Stoffán Györgyöt, hogy interjúsorozatot adjon Czeglédi Andreának, aki Hatvanhat év történelem címmel rendezte kötetbe a történeteket.
Az íróval és az interjúalannyal, mondhatjuk, hogy a két szerzővel Bella Árpád rádiós kolléga beszélgetett a városi könyvtárban, Fóton, ahol az ünnepi könyvhéthez kapcsolódó júniusi programsorozatot nyitotta Czeglédi Andrea könyvének bemutatója. Hamar fény derült arra is, miért változott meg Stoffán György véleménye az élettörténetének kiadását illetően, ugyanis a tervek szerint a mű a „Hatvanöt év történelem“ címet viselte volna, de egy sajnálatos esemény közbeszólt; Stoffán György szívinfarktust és tüdőembóliát szenvedett el, így a beszélgetéseket halasztani kellett, és a tervezetthez képest egy év múlva látott napvilágot a könyv, nem a hatvanötödik, hanem a hatvanhatodik születésnapot követően. Ahogy Czeglédi Andrea fogalmazott, ezt mindketten jelként értelmezték, amely szerint az írónak még dolga van a földi világban.
Stoffán György a magyar kultúra, a nemzeti érzelmek, a keresztény értékvilág élharcosa egész fiatal kora óta. Huszonhét kötete, több ezer cikke és tanulmánya jelent meg eddig, és valamennyi hiánypótló, értékmentő alkotás. A Hatvanhat év történelem lapjain úgy fogalmaz; felelősségének érzi, hogy valamit átadjon abból, a „még normálisnak nevezhető világlátásból, hitből, hazaszeretetből, erkölcsi keretből“, amelyet a szüleitől, nagyszüleitől, tanítóitól, példaképeitől kapott. Saját történetein keresztül vezet végig hat és fél évtized eseményein, elénk tárva a kor történelmi; politikai, közéleti vonásait, és ezek egyéni megéléseit. Ez utóbbi, ami letehetetlenné teszi a művet, hiszen a személyes érintettség, az érzelmi telítettség a puszta történelmi távlatokból közel hozza, az olvasó számára is átélhetővé, hitelessé teszi. Emellett a hangvétel könnyed, még akkor is, ha súlyos témákról ad számot, néha humoros, és nagyon sokszor könnyeket csal a szemünkbe.
A könyvbemutató beszélgetése is hasonló stílusban zajlott, Stoffán György két olyan történetet is elmesélt, amelyek meghatározóak voltak életpályáján. Mindkettő egy találkozás emléke. Gyermekként történt, hogy az iskola udvarán játszottak társaival, mikor is egy civil ruhás, idős öregúr hívta magához őket, majd keresztet rajzolt a homlokukra, és a következőket mondta: „legyetek jó magyarok és jó keresztények!“ Ekkor a gyermekek elől rejtve maradt a titokzatos idegen kiléte, s csak évtizedek múltán derült ki, hogy a kommunisták elől menekülni kényszerült Zadravecz István püspök áldotta meg őket. Róla szóló életrajzi könyve, Zadravecz-passió címen már a harmadik kiadását éli. A másik ilyen meghatározó élmény, Vili bácsi utasítása volt, aki az átkosban is cserkész egyenruhát viselt, és azt a feladatot bízta az újságíróra, hogy leplezze le a hazugságot, miszerint Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lett. Tíz év kutatómunka vette ekkor kezdetét, melynek végeredményeként megszületett az Én öltem meg Teleki Pált című kötet, amely hiteles bizonyítékok garmadáját vonultatja fel a gyilkosság mellett, végül pedig, mintegy katarzisként szembesülünk a beismerő vallomással, amelyet maga a gyilkos, a már megvénült, egykori SS katona tett a szerzőnek.
A Hatvanhat év történelem című könyvet elolvasva világossá válik, miért is nevezi Stoffán Györgyöt tanítójának, sőt mesterének Czeglédi Andrea. A könyv minden sora erkölcsi útmutató, iránytű egy feje tetejére állt világban. Egy élet példamutatásán keresztül láttatja meg az igazi értékeket, a valódi, keresztényi magatartást, a meg nem alkuvás bátorságát annak minden következményével. Egy olyan példaképet tár elénk, aki a magyar, keresztény kultúra élharcosaként egész élete során bizonyított, az őt megillető elismerést mégsem kapta meg soha. Nem kell azonban csodálkozni ezen, hiszen a fejre állt világ ismérve, hogy; aki fent van, az való legalulra, akit pedig elnyomnak, elhazudnak, ellehetetlenítenek, képviseli a valós értékeket. Hinnünk kell azonban, hogy az értékmentés egyszer meghozza majd gyümölcsét, és az értékmentők megkapják a megérdemelt elismerést. Czeglédi Andrea és Stoffán György közéjük tartozik.
Zana Diána
A Hatvanhat
év történelem című kötetről ITT (https://www.neplelek.hu/magyar-kultura/egy-rendithetetlen-erkolcsu-eletutrol/) írok részletesen.