2020. február 12., szerda

Stoffán György: Ahogy én látom a gyöngyöspatai problémát… és a megoldást

Fotó: 168 óra hetilap, Merész Márton 
Nem tetszik nekem ez a gyöngyöspatai dolog. A cigányoknak megítélte a bíróság azt a horribilis összeget, tehát a cigányoknak jár az a pénz. Tokkal, vonóval.  És ez nem a cigányok bűne. A patai cigányok ellen hőbörögni teljesen felesleges, ugyanis ezt a „kártérítést” az összes létező magyarországi párt és civilszervezet közösen grundolta össze. Hiszen, Magyar Bálint idejében hoztak egy teljesen ostoba oktatási törvénymódosítást, amely a cigányok felzárkóztatása ellen szólt, s ettől kezdve nem lehetett a csökkent értelmi képességű vagy fogyatékos gyermekeket a számukra megfelelő speciális képzésben részesíteni, hanem azóta együtt kell  őket oktatni az életkoruknak megfelelő szellemi adottságokkal rendelkező gyermekekkel.
A törvény nem csak gyermekellenes, de lehetetlenné teszi a normális oktatást is, valamint olyan terhet ró a tanárokra, amely áthidalhatatlan nehézséget okoznak a mindennapi munkában. Lelkileg, fizikailag és szellemileg is tragikus ez a törvény… tanárnak, diáknak egyaránt.

Nos, ezt a törvényt a demokráciára hivatkozva senki nem változtatta meg eleddig, noha szakemberek szerint is fontos volna, de a politika, a liberális zavarkeltés előbbre való volt a gyermekeknél és a tanároknál. Hiszen lehetett feljelentgetni egyházi iskolákat, tanárokat, lehetett szegregációt kiáltani a jó szándékú és a felzárkóztatást segítő oktatási intézményekre, s ezekben folyamatosan támogatásra is leltek a feljelentők a bíróságon.

Tehát, mi nem szüntettük meg ezt a helyzetet az elmúlt tíz esztendőben. Ma pedig? Hangoztatjuk a bíróságok függetlenségét és az ítéletek szentségét, de mi akarjuk eldönteni, hogy egy bírósági ítéletet – amely pontosan meghatározza az ítéletben foglaltak teljesítését – hogyan hajtsunk végre.

Közben arra sem voltunk képesek az elmúlt tíz év alatt – mert "demokrácia van" –, hogy a hazaárulást büntessük, hogy a folyamatosan törvényszegő civil szervezeteket ellenőrizzük és nyomon kövessük ténykedésüket, fellépjünk a világosan látható és értelmezhető hazugságok és körmönfont jogi lépéseik ellen. Magyarán: Ma egy meglévő, jogerős ítélet miatt háborgunk, de az ég egy adta világon semmit nem tettünk, hogy efféle társadalmi felháborodást okozó feljelentés, majd bírói döntés ne születhessék meg. Mert a cigányság ügye mindenkinek, minden pártnak és szakembernek, civilszervezetnek és szeretetszolgálatnak csupán üzlet, pénz, jó haszonnal eladható tevékenység és szavazat.

A bajt nem látták előre, vagy ha látták, senkit nem érdekelt. Az értelmes felzárkóztatási programokat az egyházak cigány-pasztorációja és segítőszervezetei dolgozták ki, amelyeknek egyik avatott vezetője Székely János püspök úr, aki világos útmutatást és figyelmeztetést adott nemrégiben (nem először!), de arra sem figyelt sem a jobb-, sem a baloldal.

Mi hát a teendő?

1./ Amit a bíróság döntött, azt tiszteletben kell tartani. Ki kell fizetni készpénzben és személyesen odaszállítva a meghatározott összeget, fegyveres kísérettel pénzszállító autóval, és kézbe adni azoknak, akiknek a bíróság szerint jár, elkerülendő a civilek sápjának kifizetését.

2. / Meg kell változtatni a törvényt, amelyet Magyar Bálint idején a fogyatékkal élő, vagy a korosztályuktól lemaradt gyermekek ellen hoztak, a ma oly nagy hévvel pereskedő, jogvédő liberális civilek.

3./ Meg kell találni a jogi és törvényi utat ahhoz, hogy ezek a szervezetek ne tudjanak többé efféle társadalmi zavart keltő ügyeket generálni, saját pénzügyi helyzetüket is javítva.

Utólag hőzöngeni, és saját súlyos mulasztásaink miatt, most a lehetőségeket variálni nem érdemes, hiszen a kifizetés körüli háború további – tragikusnak is mondható – társadalmi feszültségeket okozhat.  Nem éri meg a további vita azt, hogy a 2022-es választási esélyek megkérdőjeleződhessenek. Ugyanis a társadalom nem háborúzni, hanem békében élni szeretne. Azonban ez a béke, mint a közfelháborodást keltő bírói ítélet is, az összes magyarországi párt közös felelőssége.

Tudást és értelmet nem lehet furkósbottal beleverni senkibe. Ha pedig megegyezés születne a megítélt pénz, oktatáson keresztül való kifizetése ügyében, a civilek azonnal azt üvöltöznék Brüsszelben, hogy „Orbán Viktor ellopta a cigányok pénzét, hiszen saját tanárait bízta meg a felzárkóztatást segítő oktatással”… Kell ez nekünk?
Magyar Bálint 2005-ben debütált ostoba és gyermekellenes törvénye óta minden párt hozzájárult ehhez a mai súlyos helyzethez, így minden pártnak felelőssége e helyzet megoldása.


A patai romák kapják meg a pénzüket, lezárva ezt a méltatlan cirkuszt, a kormány pedig intézkedjék, hogy a cigányság felhasználásával többé efféle visszaélés ne fordulhasson elő. Így talán némiképp helyreállhat a társadalmi béke és nyugalom…  Ám, soha többé nem szabad a demokráciára hivatkozni… mert abba sem „férne bele” minden… ha egyáltalán létezne olyan, hogy demokrácia.