Szivárványos Kolbász-fesztivál a Stephansdomban…

Egyre érdekesebb az, hogy a katolikus egyházban (egyházamban) történt/történő, Krisztus tanításával ellenkező ügyekről úgy hallgat a katolikus média, mintha misem történt volna. Csak suttogó híreket, megdöbbentő véleményeket hallani, de egységes fellépés Krisztus mellett, Krisztus tanítása és egyháza mellett nincs. Mintha a katolikus hit, a katolikus dogma fakultatív volna, és mindenki úgy értelmezheti, ahogyan akarja, ahogyan neki tetszik.  

Celeb papjaink és ferences szerzetesünk, kenetteljes magyarázatokkal, de ellen-bizonyítékok nélkül, rejtjelesen lehülyézik, egyházelleneseknek, hitehagyóknak állítják be az ellenkezőket, és „továbbra is istenítik” a krisztustagadókat, a tanítás ellen de facto és nyilvánosan vétkezőket, ami tűrhetetlen magatartás, és megbotránkoztatja azokat, akik ragaszkodnak hitük alapvetéseihez: Nem fogadják el a bálványimádást a vatikáni kertek alatt, a történelem által és alapján nem helyeslik az Abu Dhabi megállapodást, vagy, ha a pápát Krisztus elé helyezik. A cölibátus kérdése is zavart okoz a hívők körében, és a nők pappá szentelésének ügye sem hagyja hidegen az embereket, kivált, ha egy dominikánus apáca sürgeti azt. A pápai szeretetlakoma étlapváltoztatása is érdekes, hiszen a disznóhús úgy került le róla, mintha egy dzsámiban rendezték volna az eszem-iszomot. Az új világvallás kialakítása is szembetűnő, hiszen a klíma-hisztis vatikáni nyilatkozatok a liberális világellenzék malmára hajtják a vizet. Bergoglio nem ad áldást a magánkihallgatások végén, s nem látunk tiltakozást, amikor a homoszexualitást ábrázoló kép kerül ki egy svédországi templom oltárára. Az egyistenhit folyamatos emlegetése, valamint az, hogy Scalfari interjújában és interjúkötetében Bergogliot idézve megkérdőjeleződhető Krisztus isteni mivolta, már-már arra enged következtetni, hogy a Vatikán a katolikus egyház ellenségeinek a központjává vált. Hiszen a Kiskatekizmust tanuló hittanos kisdiák is világosan látja, hogy Jézus tanításai és parancsai egészen másra utasítják az embert, mint amit ma tapasztalhatunk. „Senki nem juthat az Atyához, csak én általam.” – mondja Jézus (Jn., 14, 6.), s ezzel ellentétben, Bergoglio azt hirdeti, hogy minden vallás Isten akarata – kedve – szerint való. Nos, nem is érdemes sorolni a kérdéses ügyeket, s talán követelni sem kell az egyházi magyarázatot ezekre a káoszt teremtő eretnekségekre, ám szó nélkül sem hagyhatunk két elmúlt napokban történt eseményt. Az egyik a Burkina Fasoban történt keresztény-gyilkosságok ügye, a másik a bécsi dómban történt szombati sátánista koncert. Ez utóbbi a bécsi bíboros, Schönborn cseh herceg jelenlétében történt. Mint ismeretes, Wurst úr-hölgy(?), hírhedt homoszexuális, és e hajlamát széles körben hirdeti is… ami a Szentírással homlokegyenest ellenkezik, mind az Ószövetséget, mint az Újszövetséget tekintve.  E reklámban vett részt a bécsi érsek is, aki mint ilyen megbotránkoztató és Krisztus tanítása elleni viselkedést tanúsított, méltatlanná téve magát hivatala betöltésére. – Összesen hét olyan rész van a Szentírásban, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az Ószövetségben két elbeszélés található, valamint két tiltás a törvénykönyvben, míg az Újszövetségben három alkalommal a páli levelekben kerül elő. Isten mondanivalóját így összegezhetjük: a homoszexuális cselekedet bűn, aki az ő népéhez tartozik, az nem lehet részese ennek. A mózesi törvény egyértelműen szól: "Férfival ne hálj úgy, amint asszonnyal hálnak. Utálatosság az." (3Móz.18.22) Pál apostol a Rómaiakhoz írt levelében szintén elítélően ír azokról az asszonyokról, akik "felcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel", ill. azokról a férfiakról, akik "elhagyták a női nemmel való természetes érintkezést, és egymás iránt gerjedtek fel kívánságukban." (Róm.1.27.) (Gazdagréti ref. egyházközség honlapja)

Jó volna tehát, ha az ilyen eretnek, Isten-ellenes magatartást az egyházi sajtó tekintet nélkül az elkövetőre, bírálni volna hajlandó, illetve nem ártana, ha maga a Szentszék is véleményezné a történteket, mert emberek ezreinek a lelkével, üdvösségével játszadozik hallgatása révén. Hiszen bárki, akár szánt szándékkal, akár bárgyún és papját követve részt vesz efféle istentagadó rendezvényen, az üdvösségét kockáztatja, veti el. Ha pedig ez egy érsek tudtával történik, akkor a bíboros feletti egyházi hatóság kell, hogy lépjen az egyházi törvényt súlyosan sértővel szemben (1369., 1392., kánon). Az egyházi törvénykönyv voltaképpen nem is említi e bűnöket, amelyeket Schönborn követett el azzal, hogy egy, a mai liberális és egyházellenes világ egyik nagykövetét engedte fellépni a bécsi Stephansdomban, s ezzel mindazokat megbotránkoztatta, akik hitüket nem hajlandók – akár a pápa kérése ellenére sem – feladni, megváltoztatni. A megbotránkoztatókra azonban Jézus mondta ki az ítéletet: „Aki pedig akár csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe dobják.”(Mk. 9.42.)

Végül kegyelettel emlékezem meg azokról, akiket muszlim fegyveresek imádság közben öltek meg Burkina Fasoban, de akik gyilkosai élvezik az Abu Dhabi megállapodás gyümölcseit, s akik hűségesek ahhoz az évezredes hagyományhoz, amelyet a Szentszék nem vett figyelembe, amikor aláírta a megállapodást, s ezzel elindította a Római Egyház felszámolását.

Szomorú tény, hogy a magyar kormánypártok egyikének vezető politikusa e megállapodás európai elfogadásáról és annak helyességéről igyekszik meggyőzni mindazokat, akiket érdekel a kereszténység összeomlásának európai uniós támogatása.

Volna tehát miről írnia a katolikus sajtónak ahelyett, hogy erőszakkal és „nincs más választásod” módszerével ontja a bergoglionista híreket az egyre ritkuló olvasókra. Mert nem volna szabad elfelejtenie a katolikus újságíró társadalomnak azt, hogy a felelősség nem csupán a klérust terheli a lelkek elvesztése terén, hanem mindazokat, akik ezt a folyamatot elősegítik, támogatják. 

Ps.; Mivel pedig a bécsi Szent István vértanúról nevezett dómot Schönborn megszentségtelenítette, a templomot újra kell szentelni! A dóm mindaddig démoni hely, és így mindaddig meggyalázzák benne az Eucharisztiát, amíg ez az újraszentelés meg nem történik! Mert szörnyűbb bűnt követett el Schönborn, mint az, aki méltatlanul veszi magához az Úr Szent Testét a szentáldozásban! A bécsi érsek, Júdás árulását ismételte meg, az osztrák Máltai Lovagrend támogatásával! 

Stoffán György