Amíg a politikai pártok hamis ünneplésekkel, a
munkásérdekekre hivatkozva hülyítik a nosztalgiázó népeket, addig a katolikusok
is ünneplik május elsejét… csak másképpen. A munka azonban itt is a
középpontban van, s a munkások érdekei itt is előtérbe kerülnek. Hiszen a Katolikus Egyház Szent Józsefet, Jézus nevelőapját tekinti
a munkások védőszentjének. Az ácsot, aki felnevelte a közénk jött Jézust, s aki
munkájával kereste a Szent Család kenyerét. József a munkások, a kádárok, a kocsigyártók,
a tímárok, a jegyesek, az ifjú házasok, a haldoklók védőszentje, azoké, akiket kísértés ér vagy szembaj gyötör,
valamint a házépítésé, a reménytelen ügyeké. IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Péterrel együtt
az egyetemes katolikus egyház védőszentjévé
nyilvánította, ezen kívül Ausztria, Belgium, Kanada, Kína, Oroszország és Vietnam
védőszentjévé emelte.
A bölcs és egyházát védő, a magyarság sorsát szívén viselő utolsó
nagy római pápa, XII. Pius, látva, hogy a kommunizmus mindet felemészteni
igyekszik Kelet Európában, az egyházi ünnepeket is kisajátítja, meghazudtolja, május
elsejét, a kommunisták által munka ünnepének nevezett napot megszentelte, és Jézus
nevelőapjának, munkás Szent Józsefnek ajánlotta. Így vált egyházi ünneppé és
szép hagyománnyá 1955-től május elseje, amikor az egyház a munkásokért, a
mesteremberekért imádkozik, az ünnepi szentmisék után majálisokon ünnepel a
keresztény közösség. Vannak olyan településeink a Kárpát-medencében, ahol
katolikusok és protestánsok együtt ülik meg a munkások keresztény ünnepnapját. Hiszen a munka és a munka az egész keresztény-keresztyén
társadalomban közös, Istennek ajánlott cselekedet.
„Könyörögjünk!
Úristen, Te Szent Józsefet mérhetetlen gondviseléseddel szent Anyád jegyesének választottad. Add, hogy közbenjárónk legyen a mennyben, akit e földön pártfogónkul tisztelünk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
Amen.”
Úristen, Te Szent Józsefet mérhetetlen gondviseléseddel szent Anyád jegyesének választottad. Add, hogy közbenjárónk legyen a mennyben, akit e földön pártfogónkul tisztelünk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
Amen.”
Május hava a katolikus hagyomány szerint Mária hónapja. Esténként
a Lorettói-litániát éneklik a templomokban. Különböző Mária-imádságokban és
népénekekben kérik Mária áldását, közbenjárását, az 1700-as évek óta. A litánia
végén áldást ad a pap, és felcsendül a májusban énekelt kedves Mária-himnusz. (https://www.youtube.com/watch?v=0RLcBrvJ438)
Az első májusi litániát Nápolyban tartotta P. Ansaloni SJ. A 19. sz. elején már egész Európában,
Magyarországon is elterjedt. VII. Pius pápa 1815-ben búcsút is engedélyezett hozzá.
Sajnos napjainkban sokhelyütt feledésbe merült ez a szép
szokás, noha soha nem volt olyan nagy szükség Mária közbenjárására, mint ma…
„Add Uram, hogy mi, a te szolgáid folytonos
testi és lelki jólétnek örvendhessünk, a Boldogságos, mindenkor szeplőtelen Szűz Mária
dicsőséges közbenjárása által a
jelen szomorúságtól megszabaduljunk, és örökké tartó örömet élvezzünk, a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
Ámen.”
Stoffán György