Vannak kommunistákról elnevezett utcák és a kommunizmusban adott utcanevek,
amelyeket illenék visszaállítani. Mindkét verzió fontos volna, hiszen egy
diktatúra emléke semmiképpen sem építő, s mint a náci Németország elnevezéseit
megváltoztatták, úgy a kommunisták magyarországi ámokfutásának emlékeit is el
kellene törölni – de végleg.
Az első verzió – miszerint a kommunistákról
elnevezett utcákat át kell nevezni, magától értetődő. Hiszen Kun Béla,
Szakasits Árpád vagy Szamuely Tibor neve épp olyan, mintha Drezdában Churchill,
Goering vagy Adolf Hitler srtaße is létezhetne.
A második verziót sokan nem értik. Ez nem más,
mint a kommunisták által alkalmazott utcanév változtatás megsemmisítése. Hiszen
nem elegendő, ha a kommunistákról elnevezett utcaneveket változtatjuk meg, de
az általuk megváltoztatott utcanevekkel is foglalkozni kellene. Kivált olyan városokban,
kerületekben, amelyeknek a vezetői nemzeti elkötelezettségűek. Példaként
sokszor említettem már a XI. kerületi Ménesi út neve visszaállításának szükségességét,
hiszen ez az út a kommunista rémuralom előtt Nagyboldogasszony út volt. Hasonlóképpen
érthetetlen, hogy a Szent Imre herceg útja is maradt Villányi út, s Szent Imre,
István királyunk fia nem érdemelte meg e kerület vezetőségétől és lakosságától,
hogy a szobrával véget érő útszakasz nevét visszaállítsa a tiszteletre méltó
önkormányzati testület. Lehet itt hivatkozni anyagiakra, az igazolványcserék
nehézségére, és minden másra… de a lényeget nem szabad, nem kellene elkerülni: gátat
kellene vetni végre a diktatúra emlékének, egyesek nosztalgiájának, s annak a
nemzetet is sértő magatartásnak, amelyet a kommunisták – például, e két út
átnevezésével – okoztak.
Az MTA összeállított ugyan egy utcanév ajánlást, de az inkább a
vicc kategóriájába tartozik, semmint megalapozott és elfogadható történelmi utcanév-áttekintés,
ajánlás. Hiszen
minden településnek és városnak vannak saját nagyjai, értékei, amelyekről el
lehet nevezni az utcákat, s ha kifogyna egy-egy település ezekből, akkor ott
van a magyar történelem, s magyar haza, a magyar művészet, a magyar egyházak
nagyjai… s a Kárpát-medence, amely ezrével kínál névlehetőségeket. Igaz,
ehhez kellően felkészült önkormányzati testület is kell, hiszen, sokhelyütt
előfordult, hogy a névváltoztatáskor – az önkormányzat említésre sem méltó szellemi
kapacitása miatt –, a település nagyjai helyett az akácfáról és más növényekről
nevezték el a megváltoztatandó utcákat. Nem egyeztettek az ott lakókkal,
s az öt kissé műveletlen képviselő gyakorlatilag saját butaságának bélyegét
nyomta rá a településre. Sajnos az ő névsoruk nem szerepel az utcatáblán, így a
település szégyene marad ez az ostobaság.
Jó volna
tehát ésszel, kellő műveltséggel és/vagy szakemberek bevonásával újranevezni, visszaállítani
vagy átnevezni a közterületeket. És jó lenne végigsétálni a Szent Imre herceg
útján, amely út neve a városrész nevével azonos… bár e név – Szent Imre város –,
a városrész említésekor sem kerül már elő, harminc évvel a rendszerváltás után…
Helyette az Új Buda (Újbuda) elnevezés dukál… s ez nagyon szomorú.
Ám, akkor milyen alapon követeljük meg bármilyen indokkal az utcanév
változtatásokat, ha a saját szellemiségünket sem tartjuk tiszteletben e téren? …
Stoffán
György