A magyar nép, hitében és elkötelezettségében – hála Istennek –, nem függ sem a Vatikántól, sem pártoktól. Valami olyan elementáris erő van a génjeiben, a tudatában, amely akkor is győzedelmeskedik, ha az emberi gyengeség, a rossz tulajdonságok sokasága, a félrevezetettség és az új, emberellenes és aberrált szellemiségek tömege az egész társadalomra kihat. A háború zaja már-már idehallatszik, és az ünnep előtti politikai és ezzel együtt járó erkölcsi és szellemi káosz szomorú képet mutatott, mert kiáradt az egész kárpát-medencei magyarsága. Vélemények csaptak össze a közösségi oldalakon, és a társadalom olyan ügyeket érzett magáénak, amelyekhez semmi köze sincs. A fizetett politikai média azonban tett arról, hogy megzavarja az ünnepi felkészülést, mind jobbról, mind balról.
És
eljött a Szent Három Nap, varázsütésre minden megváltozott. Igaz, főtt a sonka,
a tojás, a bárányok is tepsibe, fazékba kerültek, a kemencék megteltek
kaláccsal, s az ünnep illata bejárta a Kárpátok gyűrűjét. A harangok némák
maradtak szombat hajnalig, nem hívták a népeket a templomba… de a népek mégis
mentek. Megteltek a templomok és az Ige megtöltötte a lelkeket.
Amíg
a nyugati, egykor keresztény egyházak perverz, elmebeteg „Novus Ordo”-s műsorokat
rendeztek a templomokban Jézus halálára és feltámadására emlékezve, addig a magyar
templomokban a hagyományokhoz híven zajlott a megemlékezés, a nép pedig őszinte
hittel vett részt az ünnepi szertartásokon. A keresztény magyar nemzet ismét
megmutatta és megvallotta hitét, ragaszkodását Istenhez, és bizalmát abban az
ígéretben, amely a Húsvét üzenetében rejlik.
És
bár nemzetünk jól vizsgázott 2024 Húsvétján is, Erdély népe még ezen a reményteljes
ünnepen is példát mutatott. Mert Erdélyben minden ünnep szebb és magyarabb,
mint az ország más részein. A csodálatos táj magába itta évezredek alatt a
magyar-székely hagyományokat, a szent hitet, a ragaszkodást, hogy a mai, immár
száznégy éve tartó próbatétel ellenére is példát mutasson a nemzetnek, és
megmaradjon annak, aminek Isten megteremtette. Jó volt látni az ételszenteléseket
Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig, jó volt átélni – a monitor segítségével – a
csíksomlyói Kereszthódolatot, az ünnepi misét, a kolozsvári istentiszteletet… amelyeket
a zsúfolásig megtelt istenházákban mutattak be a ferences atyák és Erdély
református püspöke.
Összességében
tehát, magyar nemzetünk az ország széltében-hosszában úgy ünnepelte a Húsvétot
hite szerint, mint eleink, s azzal a megdönthetetlen hittel vett részt a
szertartásokon, amely hitet magában hordozza, s ezáltal, biztosítja a jövőt a
Kárpát-medencében.
Hálát adhatunk Istennek, hogy magyar népünk, megtaposva, sokszor megalázva, szétszakítva, mégis egységes és erős maradt hitében, kereszténységében és magyarságában. Erről a magyar nagyszerűségről győződhetett meg Európa, 2024 Húsvétján.
Stoffán
György