Szinte hihetetlen, hogy a média milyen alacsonyszintű gondolkodásra nevelte, vetette vissza az emberi elmét. A rendszer régen működik, és a jelenlegi helyzet, – a társadalmak szellemi leépülése – ennek a régi működésnek a keserű gyümölcse. Azok a bölcsek, akik megtervezték az 1870-es években ezt a tendenciát – ismerve a keresztény világ lélektanát –, azok sikeres munkát végeztek.
A média és a politikusok összjátékának eredménye a mai, európai társadalmak teljes erkölcsi és szellemi leépülése, amely az EU tagság alapfeltétele volt. Ehhez járult hozzá a lelki, hitbéli gyengülés, amelyet szintén az e bölcsek által megvett lelkészek, papok támogattak, támogatnak 1965-től napjainkig. Sok pap otthagyja a hivatását, mert meghasonlottá válik, a Krisztust épp, hogy csak nem tagadó modernizáció és a krisztusi tanítás között vergődve. Persze, ezt érzi a keresztény ember is, ezért kapkodva, olykor tévutakon, tévtanok alapján keresi az igazságot, noha Jézus tanítása egyértelmű és érthető.
A
nagy háborúk óta a világ a hazugság mételyének az áldozata. Az élet minden
szegmensében ott vannak a hazugságok, legyen szó a politikáról, nemzetről,
gazdaságról, egyházakról. Egy kottából zenél minden politikai vezető, és csupán
a kotta borítója különbözik… és a kötelezően játszandó szólam.
Háború van, Európa vezetői az európai polgárokkal állnak háborúban, valamint Oroszországgal, de leginkább önmagukkal, hiszen sem az ő sorsuk, sem az európai emberek, sőt a világ lakossága nincs biztonságban, ama szellemiség miatt, amelyet az 1870-es évek terveinek erőszakos megvalósítása okoz. A háborúban az embertelenség, a gyűlölet, az ölni akarás erősödik, és a hazugság világában ez a folyamat visszafordíthatatlan. Hiszen sem a jog, sem az emberiesség, sem a hit nem érvényesül manapság, mindössze a gazdaság, a társadalmi bajok és az ostoba szankciók kerülnek szóba. Bel-, és külpolitikai viták foglalják le az embereket, és a társadalom is belekerül egy olyan hazugságspirálba, amelyben mindenki azt hiszi, hogy ő a legokosabb és csak ő látja jól a történéseket. Mindenki ragaszkodik saját addigi világához, miközben az a világ, amelyben él, oly mértékben változott meg, hogy azt felfogni sem lehet. A keresztényi szeretet tanítását felváltotta egy sátáni, gyűlölettől lihegő szellemiség, amely egyenesen Isten ellen fordul, nem véve tudomásul azt az örök igazságot, hogy aki Isten ellen kezd háborút, az ab ovo vesztes. És ebben a háborúban a társadalmak közkatonák, ágyútöltelékek, kiszolgáltatott áldozatok. A társadalmak ezt remélik, hogy minden visszafordul a „rendes” megszokott kerékvágásba, hogy elkerülheti a háborút, amellyel a közösségi oldalakon viccel, gúnyolódik… és nem érti, hogy egy szempillantás alatt ez az 1870-es években kidolgozott terv mindent elpusztíthat a Földön. Gáz, kőolaj, fűtés, mosakodás, meleg vagy hideg… és ezek ára a legfőbb probléma, erről szól minden, miközben a világ népei az utolsó óráikat élik, mert embernek aligha nevezhető vezetőik is hazudoznak egy minden politikai erőt kötelező akarat szerint, pénzért, remélt túlélésért. Aljas és hazug világ ez, amely egy terv szerint működik, és a szellemileg lealacsonyított társadalmak nem képesek megvédeni magukat a végső pusztulástól, a rabszolgasorstól, a kapitalizmus mindenkit kirabló és istenellenes valóságától. Pedig, van védelem, van remény és van túlélés. Ez pedig nem más, mint a hit. Az a pajzs, amely megvéd, hiszen megteremtett. Ha kéred, a segítségedre lesz, ha elfordulsz Tőle, hagyja, hogy a szabad akaratod érvényesüljön. Az ima, a fohász, az Isten felé fordulás ma mindennél fontosabb és mindennél előbbre való. Nem jámbor beszédeket kell hallgatni, hanem meg kell keresned magadban az ott rejtőző hitet, a benned élő Istent, meg kell hallanod a Teremtő szavát, a hívást, amely a megmentésedért könyörög. Nem vagyunk egyedül mi, átvert és félrevezetett emberek, hiszen az igazság kulcsa ott van a markunkban, a szívünkben, az imádságunkban, a hitünkben. Csak meg kellene érteni, Fel kellene csapni olykor a Bibliát, hogy kéretlenül is választ kapj a kérdéseidre, de ha nincsenek kérdéseid, akkor is találsz válaszokat…
Egyszerű volna ebből a hazugságvilágból kilépni, csak még mindig nem látjuk, és nem érezzük át a veszélyt, amely bármelyik pillanatban megsemmisíthet… Nem szenvedett még eleget a nép, a társadalom ahhoz, hogy a beletáplált, beleégetett, tudatlan hit feltörjön belőle és Istenhez rohanjon szenvedésében segítségért. Miért nem látja az emberiség, miért nem látja az európai ember, miért nem látja a magyar, hogy egyetlen védelme, egyetlen lehetősége van: Isten? Ő, Aki teremtette, aki mellette áll. Ehelyett, még mindig a zsebre vágható javakért harcolunk, elégedetlenkedünk, noha tető van a fejünk felett, nem fázunk és van mit ennünk is… de több kell, mert mi magunk vagyunk a legfontosabbak önmagunk számára… és senkinek nem tűnt még fel, hogy az összeharácsolt vagyon, a kikönyökölt előmenetel, a más kárán való feljebbjutás nem kerül senki mellé a koporsóba. Mert a test megszűnik létezni, de a lélek… Nos, a lélek az, amelyért ma harcol a Sátán. Az általa elrabolt lélek teszi mindazt az emberiséggel, amiben élünk. Ha pedig, majd feleszmélünk ebből a létminimumból, amely maga a nihil, és meglátjuk a kivezető utat, Istent, akkor megszűnik a szenvedés, az örökös idegesség a holnap miatt, és eltelünk a szeretettel, amelyből a Teremtés fakad!
Mert Ő itt van közöttünk. Csak meg kell látnunk… és az sem nehéz, ám, a túléléshez – az örök túléléshez –, nélkülözhetetlen.
Stoffán
György