Néhány beteges hajlamú, hatalomvágytól szenvedő ostoba az egész országot sakkban tartani igyekszik. Utcai tüntetések, rendzavarások hazudozó
liberál-bolsevik sajtóorgánumok, primitív és pénzért ostoba, de nagy hévvel elhazudott parlamenti felszólalások
jellemzőek rájuk, s megdőlni látszik az a teória is, hogy csak a tanulatlan,
primitív ember tud vérgőzösen gyűlölködni. A proliból lett tanult ember is tud meglepetéseket okozni... Hiszen a hatalomvágy és pénz utáni
sóvárgás olyan alantas indulatokat vált ki, amilyenekkel eddig csak háborúk
idején és/vagy előtt találkozhatott a társadalom. Figyelmeztető jel tehát mindnyájunk
számára ez a magtartás, amelyet ellenfeleink tanúsítanak ma Magyarországon.
Miért
is nem ellenzéknek nevezem ezt a csürhét? Mert a sajnos mára feledésbe ment
tisztesség régen az ellenzékre is vonatkozott, s vonatkozik más országokban – máig.
Ha a hazáról, a nemzetről és a nemzet érdekeiről kellett dönteni, akkor az
ellenzék is a haza, a nemzet és a nemzet érdekei mellett döntött, odatette
le voksát, s nem számított más csak az ország érdeke. Sajnos nekünk az
ellenzékből is a legaljasabb jutott. Trianon nem vitte magával a társadalom
szemetjét… mind itt maradt.
A
kommunista és liberális szellemiség azonban egy lélektelen és ostoba
kisebbséget hozott létre, amelynek sem nemzet, sem nemzeti érdek nem számít. Amíg
toleranciáról, a másság tiszteletéről beszélnek, addig ők megvetik a másságot,
senkivel szemben nem toleránsak, és ami a legfontosabb a mai pengeélen táncoló
belpolitikai életben, hogy még gyilkolni is képesek lennének, ha erre módjuk
lenne. A hatalomért, a pénzért. Zsigeri gyűlöletük a keresztény értékek és a
magyarság iránt mérhetetlen. Jellemtelen hazudozásaikon, rágalmaikon és
fenyegetőzéseiken kívül ma már kötelet, kivégzést, teherautóra feldobált
nemzeti érzésű magyarokat vizionálnak, s talán ez szexuális kielégülést is
nyújt aberrált valójuknak.
Talán
az egykorvolt Jobbik elnökének, Zázrivecz Gábornak, Orbán Viktor
börtönbecsukási víziója is különös örömet okozhatott, hiszen torzult arccal, emelt hangon beszélt erről a
Parlamentben.
A
miniszterelnököt börtönbe küldeni akarók, a nemzetre primitív afrikai hordákat
ráengedni kívánók, a kerítésbontók csoportjai minden bizonnyal betegek vagy
velejéig gonoszak, hiszen mindent, ami magyar és keresztény, gyökerestül
szeretnének kitépni, bármilyen áldozattal jár is e feladat, amelyet egy sátáni
hatalom „Soros” névvel fémjelzett gonosz, harminc ezüstjéért művelnének.
Fiatal,
tapasztalatlan embereket vonnak be, diákokat küldenek utcára, kommunista
szlogenekkel igyekeznek hatni egyes társadalmi rétegekre, miközben
hazudozásaikat szemrebbenés nélkül, talán önmagukkal is elhitetve harsogják
szerte a világban. Fasizmust, antiszemitizmust, diktatúrát és a sajtószabadság
hiányát öklendezik, miközben ők a fasiszták, ők a zsidógyűlölők, s ők igyekeznek saját
diktatúrájukat kialakítani, amely diktatúra körvonalai már látszanak, amikor egy-egy
szerkesztőségbe betörnek vagy a nyugdíjasok zaklatásából... de az utcai - feltűnősködésnél nem több - zavargásaik is erre utalnak.
Mindazonáltal, mégis nagyon is veszélyes az, amit tesznek, és veszélyessé válhatnak mind saját
magukra, mind a társadalomra, az egyénre vonatkoztatva. Hiszen a megátalkodott
és pénzért mindenre képes „vezetőik” a háttérből akár gyilkosságokra is ösztönözhetik
a diákokat, a politikailag képzetlen és tudatlan, befolyásolt embereket.
A
megtévesztés és a gyűlöletkeltés mesterei ezek a niemandok, hiszen az emberi
rossztulajdonságokra építenek: – A kapzsiság, az irigység, a bosszúállás, a
hatalomvágy és a pénzéhség, a lázítás, a félrevezetés az eszköztáruk, amellyel
igen mesterien kufárkodnak, s ismerik azt a társadalmi réteget, amely ugyan a
mai kormánytól, annak lehetőségei szerint mindent megkapott, ám arra sarkalják
e réteget, hogy elégedetlenkedjék. Teszik ezt folyamatos és leplezetlen
hazudozásokkal bankszámlákról, vagyonokról, a „néptől elvett” milliárdokról. Érv-,
és indokként pedig azokat a sajnálatos állapotokat emlegetik, amelyeket
Gyurcsány rablókormánya teremtett – egészségügy, bérek, hitel-károsultak…
Az
aljasság mesterei ezek a sátáni pénzből finanszírozott gazemberek, akiknek a vér
és az áldozat semmit nem jelent, csupán a pénz és a hatalom… hiszen nem ők
mennek az utcára, nem őket verik, lövik agyon, és nem ők halnak meg… ők csak a
háttérből vezénylik az ostobákat, a félrevezetetteket, a „bulira éhes”, „világmegváltó”
fiatalokat.
Amikor
tehát a kormány keményebben lép majd fel ezekkel szemben, akkor nem csak a
békét akarók tömegeit, a magyar értékeket, a nemzetet féltőket védi meg a kormány,
hanem azokat a fiatalokat és magyar polgárokat is, akiket ez a nyomorult áruló söpredék,
Soros-pénzen áldozatul küld az utcára tüntetni, esetleg meghalni.
Veszélyességük a gerinctelenségük okán is mérhető, hiszen amint táblákon hirdetik mikor kinek érzik magukat, úgy ha az iszlám elárasztaná országunkat, akkor ők azonnal iszlám vallásúvá "avanzsálnának", s mint ilyenek, hatalmukat megtartva irtanák tovább a magyar keresztény többséget! Mert nekik sem hazájuk, sem identitásuk, sem vallásuk nincs. Csak vannak. Liberálisként, értékrombolóként.
Veszélyességük a gerinctelenségük okán is mérhető, hiszen amint táblákon hirdetik mikor kinek érzik magukat, úgy ha az iszlám elárasztaná országunkat, akkor ők azonnal iszlám vallásúvá "avanzsálnának", s mint ilyenek, hatalmukat megtartva irtanák tovább a magyar keresztény többséget! Mert nekik sem hazájuk, sem identitásuk, sem vallásuk nincs. Csak vannak. Liberálisként, értékrombolóként.
Elvárható,
sőt a kormányra nézve kötelező is tenni ez ellen a gyilkos horda ellen, mert a
magyar történelemben úgy tűnik a török hódoltság és a nyilas, majd kommunista aberráltak
óta most jelent meg újra a Sátán, felhasználva a beteges hajlamú, aberrált
álmokban ringatózó senkiket, árulókat, idegeneket. Tanulva a történelem sötét
oldalaiból, remélhetőleg élünk Gyurcsány Ferenc 2006-ban írt receptjével, de mi az Alaptörvény szerint rendet teremtve elejét
vesszük a vérontásnak, a kegyetlenkedéseknek, a lázadásnak, amelyek verbálisan már jelen vannak a társadalomban.
Erős
a nemzetközi nyomás, már-már elviselhetetlen az egymás ellen való acsarkodás, ám
az emberi aljasság és a „szemöldökcsipesz-politizálás” ellen nem lehet észérvekkel
harcolni. Mint ahogy a proli házmesterrel sem lehet Mozartról és koráról zenetörténeti vitát folytatni. Ugyanis nem tudja ki volt „az a” Mozart…