 |
| Bergoglio, az abortusz nagyasszonyával... |
Régi
vicc: Három dolog van a világon, amit még
Isten sem tud: – Mennyi pénze van a ferenceseknek, Hány női szerzetesrend van a
világon, és miben hisz a jezsuita… Ez jutott eszembe annak a cikknek az
apropóján, amelyet állítólag Bayer Zsolt „mocsárból felbugyogó”szóhasználata váltott
ki a katolikus hírügynökség főszerkesztője tollából. A főszerkesztő cikke is
érdekes stílusú volt, hiszen nem a pápa megnyilatkozásai, intézkedései alapján
cáfolta a világegyház tömegeinek (nem a református Bayernak) állításait, csak
úgy lazán… igyekezett Bayeron lehúzni, hiteltelenné tenni. Mert neki nem
tetszik az, amit és ahogyan Bayer írt. S nem csupán Bayer volt e főszerkesztői
semmit mondás célpontja, hanem mindazon újságírók, akik netán nemtetszésüket
fejezik ki egy-egy pápai kijelentés vagy intézkedés miatt.
A
szerző így töprenkedik: „(…) Mert itt
nem nemes vitáról van szó, nem is tudatlanságból fakadó téves véleménnyel
állunk szemben, hanem egyfajta profán „kinyilatkoztatással”, szándékos és
célirányos hangulatkeltéssel.” Majd
a cikk ekként fejeződik be: „Felelősségünk
adott. Ne engedjük, hogy a tollforgatók által patikamérlegen kimért
gyűlöletcseppek a szívünkig érjenek, mert észre sem vesszük, s minket is
megfertőznek.”
A cikket örömmel konstatálta a liberális és
baloldali sajtó, amely egyébiránt, mint paralel kiderült, mindenkit hülyének
tart, aki a Szentírás szerint él… Némely egyháziak örültek a főszerkesztői
semmit mondásnak, s ilyen-olyan részleteket kiemelve megosztották a cikket a
közösségi oldalon. Igaz, meglehetősen radikális módon, ugyanis, aki finoman,
kulturáltan vitába óhajtott volna szállni, annak a hozzászólását a szintén
Bergoglio szerzetéből való megosztó egyszerűen és ellentmondást nem tűrve törölte.
A másik, megosztó, egy ferences, akinek rendje épp most „szaggatta le” a rendi
ruháról a Rózsafüzért, az újságírókat úgy általában csepülő részt osztotta meg…
Furcsa, „Mazsihisz-érzésem” támadt. Hiszen e
szervezet számára, ha Sorost bárki szidja, az veszedelmes antiszemita, annak
ellenére is, hogy tudják: maga Soros
vallotta be egy interjúban, hogy a halálba menő zsidók vagyonát segített
elrabolni, s a Gestapoval működött együtt… s mindezt a kései megbánás legapróbb
jele nélkül közölte. Még Netanjahu izraeli elnök is antiszemita, ha nem
fordul a magyar kormány ellen Soros ügyben… Meg úgy általában. A
liberális-kommuista magyarellenesség is szorosan odaállt e zsidó szervezet
mellé, kórusban kérve számon Netanjahut azért, mert szóba áll egy olyan
kormánnyal, amely Európában egyedül példát mutatva, zéró toleranciát hirdetett
az antiszemitizmussal szemben. Hellernek
és bűntársainak ez nem elég… Hagyjuk is hát, mert normális ember ezt bárhogyan
is erőlködik, nem érti meg.
Magyarul: úgy tűnik, mindenki meghülyült, vagy a teljes
szellemi torzulás útján van mind a Mazsihiszben, mind a katolikus sajtó
bizonyos területein.
Mert mi is a
hiba – pro és kontra – a katolikus sajtó eme ostoba cikkével, és az azt kiváltó
bayeri megszólalással kapcsolatban? Stílusában mindkettő eltér a kulturált írói,
újságírói, felelős publicistákra kötelező etikától. Nem észérvekkel áll elő,
hanem vagdalózik. A főszerkesztői „jólmegmondás”
éppen úgy nem úriemberhez méltó, kivált, ha Bergoglio uralkodásának eltelt
éveit és megnyilatkozásait vesszük górcső alá, mint a bayeri tiszteletlenség. Ha
azokat a tetteket és „tanácsokat”, a jelen európai helyzet szándékos fel nem
ismerését elemezzük, amelyek néhány bíboros szerint is egyházszakadás-közeli
állapotba sodorták a római egyházat, akkor jogos az ellenkezés. Ha azt a politikai nemtörődömséget látjuk, amely a keresztényüldözést és a keresztények európai
megaláztatásának állandósult és hovatovább vissza nem fordítható folyamatát, a menekültnek
álcázott szervezett hadsereg megszállását támogatja… akkor nem csak lehetőség,
de kötelesség is felemelni a hangunkat. Ugyanis Bayer nem a pápát, hanem a politikust,
egy állam fejét bírálta szíve szerint. Ha Bayer Zsolt református létére az Amoris
laetitia-t elemezve bírálta volna a Szentatyát, magam is rossznéven vettem
volna, hiszen az nem tartozik rá, ahogy a református hitelvek sem a katolikus
közösségekben dőlnek és dőltek el. Azonban, Európa és benne hazánk
migránsokkal való elárasztásának Vatikán állam feje által való követelése, a
jézusi parancsok átértelmezése e tekintetben, s mindezek súlyos, végzetes
veszélye feljogosítja az embereket saját biztonságuk, kultúrájuk és jövőjük
érdekében a szólásra, amely min t említettem nem lehetőség ez esetben, hanem
kötelesség. Az alábbi linken pedig szintén nem cáfolható az az erkölcsi
kibicsaklás, amely szintén friss, és ugyancsak Bergogliohoz kötődő negatívum.
Idézet a hírből:
Emma Bonino korábbi abortuszpárti aktivistát Ferenc pápa „nagy olasznak”
nevezte és ő fog beszélni a Ronco di Cassatoban lévő katolikus templomban, hogy
bemutassa „Ero straniero: La humanita che fa bene” (idegen voltam: az emberség
tett jóvá) nevű migránsbarát programját. Bonino közvetve vagy közvetlenül
felelős mintegy hat millió olasz kisbaba haláláért 1968 és ma között.
Ez
utóbbi hír mélyen felháborítja mind a hívő katolikusokat, mind azokat, akik
abortuszellenesek, még akkor is, ha néhány pápát védő pap, vagy főszerkesztő,
vagy civil nagyhangon és ostobán védi Bergoglio működését, és nem vesz tudomást
arról az erkölcsi és gyakorlati válságról, arról a minden felégető tűzről, amelyet
évszázadok óta egyedül ennek az argentin jezsuitának sikerült lángra
lobbantania. Olyasmi zajlik ma az egyházban, ami senkinek nem kedvez. Vannak
tévhitekben élők, akik a végidőket igyekeznek belelátni a mai eseményekbe,
mások az egyház elleni lázításra használják a mai korunk szellemi káoszát, megint
mások saját vallásuk hitelességét akarják a katolikus vallás e Bergoglio által
előidézett állapotával bizonygatni.
Sokan hivatkoznak a Szentlélekre, amikor
védelmükbe veszik a jelenlegi pápát és annak intézkedéseit, szavait. A
Szentlélek valóban az Egyház irányítója, ez hitünk szerint tény és
cáfolhatatlan. Ám, a Szentlélek nem az egyes személyt, hanem a hívő népet, azaz
a de facto Egyházat irányítja. Hiszen ki merné állítani, hogy VI. Sándor pápát Ő
irányította?
Az
Egyház azonban Krisztus ígérete és a Szentléke irányítása által megmaradt és
megmarad a világ végezetéig. Rossz vagy jó pápák működése, politikai árulása és
uralkodás ellenére.
Amikor pedig egy-egy felröppenő hírre kommenteket
írnánk vagy felháborodásunkban nem szalonképesen vagdaljuk egymáshoz a jelzőket
és az ostoba állításokat, el kellene gondolkodnunk azon, hogy egy-egy ima
sokkal többet érne az ordenáré vagy átgondolatlan, cinikus hozzászólásoknál.
Mert az Egyház nem a pápa, nem a bíborosi kar vagy a klérus. Az Egyház a hívő
katolikusok összessége, akiket a Szentlélek irányít, hív és tart meg a krisztusi
tanításokban. A hangulatkeltések, szidalmak, a gyalázkodások és a cinikus
felsőbbrendűséggel való kioktatás nem gyógyír egyetlen problémára sem. Pro és
kontra.
Voltak
is, és lesznek is nehéz idők, végső napoknak gondolt korszakok, jó, szent vagy
csapnivalóan ostoba, rosszul politizáló pápák. Ám mindez véges.
Az Egyházon
viszont a pokol kapui sem vesznek erőt…
A
pápát, mint minden politikust van joga bírálni bárkinek. Csak fölösleges. A
pápai tévedhetetlenség dogmája csak hitbeli
vagy erkölcsi tanításra vonatkozik. Ezért volt felesleges olyan nagy elánnal,
liberálisaink sátáni örömére nekimenni Bayer Zsoltnak. Mert Bayer a politikust
bírálta – joggal, ha nem is túl szalonképesen, féltve nemzetét, családját, s a
keresztény kultúrát. S tán ezért nem is annyira „mocsárból felbugyogó” volt az,
amit mondott. S ki áll ki egy egészséges vitára e felsőbbrendűségben szenvedő
cinikus főszerkesztők közül? Vagy a kommentelőket lazán kirúgó jezsuiták
sorából?
Mint már több alkalommal megtettem,
mondom újra a pápa személyét az Egyházzal összetévesztő világi-, és szerzetespapoknak,
akik körömszakadtig védik a sok esetben drámaian rossz politikust, akit semmi
nem köt az általa is halálra szánt Európához: – Gondolkodás nélkül védeni a bűnt nagyobb
bűn, mint elkövetni a bűnt, amelyet védünk. Papjaink súlyos terhet
vesznek magukra, ha cinikusan, nagyképűen és ellenkezést nem tűrve, olykor
láthatóan Krisztus ellen fordulva védik a védhetetlent! S ha egy következő pápa
visszatér majd Krisztus követésére, a kereszténység védelmére, akkor mit mondanak
majd a híveknek? Mert az Egyház a hívők összessége… és a papság ezért a hívő
közösségért viseli a felelősséget… nem pedig a vatikáni vezetésért.
„Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betű
vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, hanem minden beteljesedik.”
(Mt. 5.,18.)
Stoffán György