Érdekes a magyar közélet… - Nem! Nevetséges a magyar közélet… - Nem! Siralmas a magyar közélet… - Nem, még ez sem stimmel. Katasztrofális a magyar közélet… na, ez talán már közelít a valósághoz. Ugyanis: mit látunk, és mit tapasztalunk ebben a kis vergődő országban? Valami olyat, amit hosszú évtizedek óta nem láttunk, nem tapasztaltunk. Teljes szellemi leépülést minden területen, olyan mértékű nemzetietlenséget, amellyel még Rákosi elvtárs sem büszkélkedhetett, és a nemzet ellen elkövetett és megtorlatlan bűnöket, idestova már a bíróság részéről is. A pártok fürdenek a hazaárulás mocskában, utcára vonulnak, hangzatos hülyeségeket skandáltatnak azzal a néhány szellemi fogyatékossal, aki kimegy mellettük tüntetni, de fogalma sincsen miért és ki mellett, ki ellen tüntet. Az országot tönkretevők hada pedig mind Brüsszelben, mind Budapesten és az ország minden nagyobb településén, valamint a sajtóban saját hazája ellen lázít… mert „azorbán” a miniszterelnök és „őtet” le kell váltani. Hihetetlen az az eszeveszett hisztéria, mit a schifferisták, a mestereházysták, a gyurcsányisták és a vonaisták ádáz gyűlölettel művelnek… karöltve a mazsihisz Síp utcai lázítóinak széles táborával, s azzal a Horváth Áládárrál, aki nemrégiben két, szellemi fogyatékára ugyancsak jellemző dolgot csinált. Azt hangoztatta, hogy be kellene hívni a NATO katonaságot, mert emberek ezrei vannak veszélyben. Ebben egyet is értettem vele részben, hiszen nap-nap után halljuk, hogy cigányok ölnek meg idős magyar embereket aprópénzért, cigánygyerekek rabolnak ki magyar gyermekeket, telefonjukat, uzsonnájukat elvéve, és a bicskázás olyan természetes „igazságügyi eljárás” lett e nemzetiség nagyobbik részének körében, hogy „kisebbik rész” már megszólalni sem mer. Áládárunk mindazonáltal nem a cigányok ellen, hanem ezek védelmében hívta volna be a NATO katonaságot… Alig telt el két-három nap, Áládárunk tollat fogott, és levelet írt egy cigányprímásnak, nevezetesen Mága Zoltánnak, aki nem nagyobb hegedás, mint az óbudai Postakocsi étterem egykori legendás prímása: Somogyi Punci Gyula bácsi… vagy a Kéhli Vendéglő remek cigányprímása: Oláh Sándor. Szó, mi szó, Áládárunk, á névés cigán fájvédő felszólította Mága prímást, hogy ejnyemá, lépgyen kifele onnét abbó a fásisztá csürhébő, me há á vitézek közibe egy románák belépni igen nágy szígyen. (Persze, de nem a romára nézve az… a szerk.) És láss csudát, Mága, a jónevű cigányprímás néhány napos vitézség után úgy otthagyta ezt a társulatot, mintha benne sem lett volna...
Pedig a mai vitézi rendben semmi szégyellnivaló nincsen. Akinek van pénze maskarákra, jelvényre, kardra, és ideje arra, hogy elmenjen egy templomba, ahol a már lassan hatvan éve nem létező történelpminek mondott vitézi rend felvegye őt tagjai közé, annak csak jelentkeznie kell, s néhány "szigorú" kritérium megtartása mellett hamarosan fel is avatják… Horthy Miklós úgysem tud már szólni. Azt a levelet pedig, amelyben a vitézi rendet feloszlatta, „mert lehetetlen az avatandó vitézek feddhetetlenségét a mai korban ellenőrizni” – eltüntették. Sokak szerint volt efféle levél, s magam is láttam egy másolatot Tollas Tibor müncheni nyomdájában anno. Tehát, van vitézi rend, vannak gazdagabb egykori elvtársak és elvtársnők, vannak igazi vitéz leszármazottak, akiknek távoli ősei vitézek voltak, s akiket fel lehet keresni és avatni… és van, akiknek még futja jelvényre, ruhára bohóckodásra, mert azt hiszik szegények, hogy ettől magyarabb a magyar. Azonban ez a vitézi rend senkit nem zavar... ahogy a pszichiátrián kezeltek sem zavarnak senkit… Csupán vannak, és azt hiszik, hogy nem ők, hanem azok az ápoltak, akik a kerítésen kívül flangálnak… Nos, ha Mága és Horváth tudná, hogy miből csináltak ekkora cirkuszt, elsüllyednének szégyenükben. Mert Horthynak (aki – megjegyzem nem bűnös, hiszen nem fasiszta, nem ölt zsidót vagy cigányt, nem ítélték el még Nürnbergben sem, pedig akkor, aki élt és mozgott az a „bírák” igényeinek megfelelően a kazánban végezte…) a mai vitézekhez semmi köze, a mai „vitézek” csupán az önmutogatók és a nemzeti érzéseket másképpen kifejezni nem tudók szánalmas, de rendkívül büszke gyülekezete, kasztja – szerény újságírói véleményem szerint. Ám, Mága prímás bizony menekült erről a hajóról, mert bizonyára megmondták neki négyszemközt, hogy ha marad, nincs több zsíros fellépés, és még a fajtája is kitagadja… és a zsidó fesztiválon való hegedálásról meg aztán ne is álmodjon. Egy cigány legyen magyargyűlölő, és csinálja azt, amit a Horváth Áládár, meg á Mázsihisz parancsol, me há nem ázt teszi, éhendegellik. A prímás lépett, mert még időben lehet azt mondani, hogy ezek a fásiszták megbolondították a szíp kelmékkel, á kárddál, a mentível… me há szegín romá honnán tudná á mágyár történelmet? Minden esetre azt kellene alaposan fenékbe billenteni, aki egyáltalán szólt ennek a cigánynak, hogy vitéz legyen. Ennyire nem kellhet a bevétel ennek a "rendnek"...Hiszen én sem láttam még magyar vagy sváb cigányvajdát… no, de nem is érdekes tovább a dolog .
Ám, ha Horthy kormányzó úrról esett szó, hát nézzük meg a „szobor” gyalázások rövid, de mosolyra fakasztó eseményeit. Már korábban írtam arról, hogy ezek nem szobrok, hanem jó szándékú, de művésznek nem nevezhető fafaragók és bajkeverő megbízóik közös alkotásai. Talán Dániel Péterrel, a nagy festéklocsolgató kapedlissel találták ki a szoborállításokat és festékezéseket, mert kell a népnek a cirkusz. Csakhogy… mert ezek nem művészeti alkotások, és nagyon is méltatlanok arra, hogy a Kormányzónak állítsanak emléket, festékkel való leöntésük sem lehet olyan égbekiáltó bűn, mint amilyennek a Vona-fanok kikiáltották. Az egyik csürhe lehetőséget adott a másik csürhének arra, hogy hangos maradjon a sajtó a szélsőségesnek mondott primitív csürhe és a liberálisnak nevezett Dániel Péter féle csürhe ostoba akcióitól… és erre jön egy hülye bíró, aki (immár a bíróságoktól másod ízben hallható) történelemórát tart… ez esetben Horthyról, már-már megdicsérve Dánielt, a bűnöst tettéért, hiszen nem Kádár fejét lopta el, csak Horthy-szobornak mondott (ám ekként felismerhetetlen), kétméteres katonasapkásra faragott alakot öntött le föstékkel… Még szerencse, hogy ez a bíró nem küldte el Auschwitzba vagy Dachauba tanulmányi kirándulásra – a feljelentőket. (Mint korábban tette egy másik taláros zseni, aki döntésével egyetlen dolgot ért el: azóta is Auschwitzon és Dachaun röhögnek a hülye ítélet miatt azok, akik ab ovo nem voltak túl empatikusak holocaust-ügyben!) Szóval hihetetlen, és a szellemi színvonal mélyépítőinek építészeti remeke a mai magyar társadalom, ahol egy bűncselekményt maga a bíró nevez társadalmilag hasznosnak. Megjegyzem azért ebben a felfogásban volna néhány bíró, aki hasonlókat mondott volna, egy esetleges Gyurcsányt, vagy a vörösiszapos ügy felelősei etc… meggyilkolók tettesei ítéletének indoklásában… „bűn, bűn, de társadalmilag nagyon is hasznos.” Csakhogy ez ma már nem volna divat egy demokráciában, amelyet ráadásul jogállamnak is gúnyolnak…
Ami pedig a „jogállamiságot” bizonyítja, az az elmúlt hetek jogi cirkusza, amelynek a mottója ez lehetne: „a mi háborús bűnösünk nem bűnös, a tietek viszont tárgyalás nélkül is az”… Nos, itt Biszku Béla, Mátsik György ügyész, Csatári doktor… és sokan mások a főszereplők. Mind egy-egy történelmi kor szereplői. Biszkut háziőrizetbe rakta az ügyészség lecsillapítva a jobboldali kedélyeket, nehogy megszökjön a vén tömeggyilkos. Mátsik, a vérügyész hasonló korú, de ő is védett állat, hiszen a magyar törvények szerint nem bűnös egy olyan ügyész, aki kiskorúakat ítéltetett halálra, majd megvárta, amíg akasztható lesz a gyerek, és elment(!) az akasztását végignézni…. Nem bűnös, mert akkor sok száz ügyész bűnösségét kellene megállapítani, olyanokét, akik politikai kérésre vagy utasításra hasonlóképpen jártak el emberekkel szemben az elmúlt 67 évben. Doktor Csatáry egy másik, nem kevésbé sötét korszak rendőrtisztje volt, akinek a bűnössége szintén alig megkérdőjelezhető… és ő is majdnem száz éves…
Ám, a politikának kellenek a cirkuszok ezen a téren is. Aki fasiszta korszakban volt gyilkos, vagy rámondják, hogy az volt, azt el kell ítélni, aki a kommunista diktatúrában de facto gyilkos volt, az nem elítélhető… Aki 2006-ban verte a tömegeket 1956-ért bosszúból, azt most ítélik el – részben -, akkor, 2006-ban az ártatlanokat ítélték el, s van, aki azóta belehalt a rendőri brutalitásba. Politikai parancs volt, tehát az ügyész végrehajtotta, a bírók ítélkeztek… 2006-ban. Ma más a politikai parancs, ma másokat ítélnek el, de a főbűnösök szabadon grasszálnak… Hát ez az igazságszolgáltatás. Van-e tehát értelme annak, hogy ma egy Magyar Királyi Rendőrségi fogalmazót, egy volt belügyminisztert és egy vérügyészt elítéljenek? Nincs! Mert mindegyiknek körülbelül másfél-két év lenne az életfogytig tartó büntetés, és az általuk megölt emberek aligha támadnak fel csak azért, mert őket elítélik.
A mai bűnösöket kellene végre elítélni Európa-szerte. Azokat, akik gazdaságilag és erkölcsileg megsemmisítették Európát, akik koldust csináltak a magyarokból, akik hazát árulnak Brüsszelben, s akik itthonról kétszer annyi pénzt vittek ki külföldre, mint az államadósság. Nem a vén trotlikat kell házi őrizetbe helyezni, hanem Gyurcsányéket nehéz vasba… Mert a társadalom erkölcsi normája függ attól, hogy a bűnösök elnyerik-e a büntetésüket, hogy a bírók és ügyészek, akik politikai parancsra ítélkeztek és vádoltak 2006-ban és ma, eltávolíttatnak-e az igazságügy területéről, hogy a brüsszeli hazaárulók végre megkapják-e a legszigorúbb büntetést, a hazaárulásért? Ezek a valós kérdések, és ezek vezetnek a társadalom erkölcsi felvirágoztatásához.
Ma már nem Csatáry, Mátsik vagy Biszku a kérdés és a probléma… hanem Csatáry, Mátsik és Biszku követőinek cselekményeit kell számba venni és megítélni. E követők mozgalmait kell csírájában elfojtani. Mert hiába szidjuk ma Hitlert, Rákosit vagy Sztálint… a szellemiség veszélyes nem a földben trágyává nemesült porhüvely.
Tragikus tehát a magyar társadalom helyzete mind gazdaságilag, mind erkölcsileg, mind szellemileg. Az izmusok egymásnak feszülése, a hazaárulás, a kapzsiságból eredő elnemzetietlenedés, a szegénység és a gazdagok cinizmusa megsemmisíti Magyarországot. És senki, semmi nincs, ami ezt a folyamatot megakadályozhatná, mert a folyamat magát generálja, sokszorosítja, erősíti. Pedig van megoldás. Ahhoz azonban európai összetartás kell… de nem a "snájdig NDK-s mosónő", Merkel kisasszony ijesztő szellemében…
Stoffán György - Európai Idő