Stoffán György: A magyar vallás bátor tanúságtétele, helytállása

 

A keresztény egyházakat és felekezeteket is elérték azok a modernista, Krisztus tanításával ellenkező újítások, amelyek Európában és a világban vadásszák le a lelkeket, sátáni aberrációikkal is csábítva egyházi közösségeket, papokat, püspököket. A keresztény egyházak és felekezetek legfőbb vezetői mindenkinek kedvezni akarnak az 1789-es francia szabadkőműves, és az 1917-es lenini szellemiség szerint. Németország vezet ebben a renegát, eretnek szellemiségben, de egyetlen európai egyház sem mer ellenkezni, Róma püspökének olykor igencsak félreértelmezhető „hitigazságaival”. Minden európai egyházi vezető úgy tesz, mintha tökéletes rend és egység uralkodna, noha csak a berkeken belüli megfélemlítés és parancsuralom tökéletes… semmi más. Az engedelmesség mindent felülír. Még Jézus Krisztus a családot, az emberi magatartásokat és a Teremtés logikáját érintő, ránk hagyott tanítását is. Nem beszélve a liturgia és imádságaink megváltoztatásáról, átértelmezéséről, és Máriát, az Istenszülőt sem kímélik ezek az újítások. Ugyanakkor megjelentek az egyházon belüli renegátok, eltiltott papok, akik éppen úgy beépítettek, mint azok, akik mélyen hallgatnak, de ők a helyi egyházvezetést ócsárolják és igyekeznek hiteltelenné tenni a nemzeti egyházak vezetőit, mereven ragaszkodva olyan hagyományokhoz is, amelyeket maga XII. Pius pápa sem tartott már időszerűnek. Emellett a protestáns testvérek folyamatos alázása, megvetése is az ő feladatuk. Az ok most kiderült!

A káosz tehát nagy, és sajnos az újabb generációk lelke ennek a renegát káosznak lesz az áldozata, hiszen belenőnek a népéneket elhagyó, gitáros buli-misék, alázat és imádás nélküli, a szentségeket „nasiként”, a szomszédasszony kezéből magukhoz vevő liturgiába.

Most azonban magyar, keresztény nemzeti közösségünk református ága tanúságot tett Krisztus mellett. Egyértelmű és visszavonhatatlan tanúságot, amelyről mi katolikusok mielőbb példát kell, hogy vegyünk!

Történt ugyanis, hogy a GEKE, azaz, az Európai Protestáns Egyházak Közössége 2024. augusztus 27. és szeptember 2. között Nagyszebenben rendezi meg IX. Nagygyűlését. Ám, „a tagegyházaknak megküldött teológiai munkaanyag viszonylagossá teszi a Szentírás tanítását, és a rendkívül megosztó gender-ideológia tanítását keverné bele egyházi tanainkba, mint konkolyt a búza közé. Egyházkerületünk több ízben is kérte a munkaanyag megtárgyalásának napirendről való levéltelét, erre azonban nem került sor.” – írja Bogdán Szabolcs János, nagyváradi református püspök, majd így folytatja: – „Partiumi magyar reformátusokként mércénk egyedül a Szentírás (Sola Scriptura), következésképpen egyházunk bioetikai tanítása, illetve a Romániai Református Egyház Zsinata Teológiai Bizottságának kapcsolatos határozata értelmében elhatárolódunk a GEKE munkaanyagának Biblia-relativizáló tartalmától, és a nagygyűléstől való távolmaradásunkkal tiltakozunk az egyházaink ékes rendje elleni, durva ideológiai támadástól.

Egyházkerületi Közgyűlésünk úgy döntött, hogy egyházunk képviselői mindaddig nem vesznek részt a közös értekezleteken, fórumokon, hovatovább a nagyszebeni küldöttgyűlés munkálatain sem, amíg ez az életidegen szemlélet nem kerül le a GEKE napirendjéről.

Következésképpen azt kérjük mindazon szolgatársainktól, akik meghívót kaptak az GEKE nagygyűlés bármely kísérő eseményére, hogy maradjanak távol az eseménytől.” (forrás: Királyhágómelléki Református Egyházkerület honlapja)

 

A partiumi püspök felhívása után az Erdélyi Református Egyházkerület, mind a velük szolidaritást vállaló Magyar Református Egyház Generális Konventje tagegyházai is megtagadják a nagyszebeni részvételt.

 

A protestáns felekezetek hithű csoportja a következő bevezetővel adta hírül a „magyar vallás”, azaz, a reformátusok Krisztushoz való hűségéről tanúskodó döntést: „(…) Továbbá az azzal kapcsolatos reményünket is kifejezzük, hogy a nyugat-európai protestáns népegyházak (elsősorban „testvéregyházak”) felől érkező egyre agresszívebb ideológiai-teológiai nyomásgyakorlás ellen a magyar reformátusok (és reményeink szerint nem csak ők) a jövőben is hasonló határozottsággal lépnek fel, nem engedve a „párbeszédre”, „eszmecserére” és „dialógusra” való hivatkozás örve alatt megvalósuló kényszerítésnek, és ha szükséges – márpedig az –, megtérésre hívják a nyugati egyházi közösségek vezetését és tagságát (és bátorítják ezen egyházak hitvalló kisebbségét), ha pedig nem járnak sikerrel, erőteljesen korlátozzák az ezekkel az egyháztestekkel történő gondolatcserét és együttműködést.”

(Forrás: https://www.evangelikalcsoport.hu/

 

A magyar evangélikusok részt vesznek a nagyszebeni „szinodális összejövetelen”, amelynek, általunk, katolikusok által már megismert internacionalista célját e helyen nem ismertetem.  

Öröm megtapasztalni – és kötelező társulni –, azt a hűséget és tántoríthatatlan Krisztus-hitet, amellyel a magyar reformátusok szerte a Kárpát-medencében tanúságot tettek. Ezzel a 21. században, a magyar református testvérek gyakorolják a Szent László-i magyar kereszténységet… mert nem hajtották meg a gerincüket tragikus, sátáni korunk, Istent és Jézus tanításait megtagadó, a Szentírást relativizáló ideológiát képviselők parancsai előtt.

 

Deo gratias! S.D.G! 

                                                                  ***

Jegyzőkönyvi kivonat, a Romániai Református Egyház Zsinatának 2024. április 16–17-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban tartott, a 2019-ben megnyílt Zsinat 2. ülésszakának második üléséről

Az Erdélyi Református Egyházkerület zsinati tagjai közül jelen van Kató Béla püspök, Ambrus Attila főgondnok, dr. Bibza Gábor ülésvezető elnök, dr. Gudor Kund Botond, Czirmay Csaba Levente, Balog Zoltán, Jakab István, dr. Kolumbán Vilmos József, Veress László és dr. Juhász Ábel lelkipásztor, valamint Tőkés Zsolt, Dálnoki Lajos, Floriska István és Veress Zsombor presbiter. A lelkészi tagok közül dr. Bekő István helyett Vincze-Minya István póttag lett behívva a 17/2024 számú megbízólevéllel. A presbiteri tagok közül Nagy Péter helyett Kassai István póttag lett behívva a 18/2024 számú megbízólevéllel és Kiss Attila helyett Ladányi Árpád póttag lett behívva a 19/2024 számú megbízólevéllel. Kimentését kérte Bereczki Sándor, Ősz Sándor és Gergely Balázs presbiteri tag.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület zsinati tagjai közül jelen van Bogdán Szabolcs János püspök-ügyvezető elnök, a lelkészi tagok közül Filep Attila, Bogdán Zsolt, Dénes István Lukács, Tóbiás Tibor, dr. Király Lajos és Bódis Ferenc. A királyhágómelléki presbiteri tagok közül jelen van dr. Puskás Csaba, Tóth András, Szallós Nándor, Oláh József és Tóth Zsigmond Béla. Kimentését kérte Bara Lajos főgondnok és Bíró Zoltán presbiteri tag.

______________________________________________________________________________

6-2024. A Gemeinschaft Evangelischer Kirchen in Europa (GEKE) által gender, szexualitás, házasság és család témakörben összeállított anyag ismertetése és megvitatása

Dr.Bibza Gábor felkéri dr.Kolumbán Vilmos főjegyzőt, hogy ismertesse a több mint 200 oldalas anyag tartalmát.

Dr.Kolumbán Vilmos jelzi, hogy időközben megérkezett dr. Visky Béla véleményezése is, akit megkértek arra, hogy a szűk időkeret lehetőségei között az anyagot alaposan vizsgálja át.

Ismerteti, hogy a GEKE Nagyszebenben tart augusztus végén, szeptember elején nagygyűlést a tagegyházak részvételével. Több téma is körvonalazódik, például demokrácia és egyház. Most azonban az egyházkerületek kézhez kapták ezt a 230 oldalas dokumentumot, amelyet az elmúlt napokban többen is olvashattak. Tartalma tekintetében néhány dolgot érdemes idézni. Az előszóban például azt írják, hogy a Szentírás a protestáns egyházak hitének alapja, de azt mindig történelmi kontextusban és a tudomány szemszögéből kell értelmezni. Ezek szerint a Szentírás nem Isten szava, hanem csak egy szöveggyűjtemény, amit bármikor át lehet értelmezni.

Más helyen azt írják, hogy a biológia két nemet különböztet meg, férfi és nő. Létezik azonban társadalmi nem (gender). A biológiai szemlélet szerintük csak „megnehezíti” a társadalmi nemek értelmezését. 

Foglalkozik a normalitás kérdésével is. Szerintük az normális, amit a társadalom annak ítél. A normalitás ezek szerint viszonylagos. Fontos azt is megfigyelni, hogy milyen tudományokra hivatkoznak a tanulmányban: például a szélsőségesen feminista teológia, ami a Miatyánkot is Mianyánknak mondja.

A biblikus házasságnak az alapja a Gen1-2 található, az ő olvasatukban azonban a lesznek ketten egy testté (Gen 2,24) más értelmezést kap, mert tagadják, hogy a házasság az élet fennmaradását szolgálja, hanem csak két ember szeretetteljes kapcsolata, ami a kölcsönös tiszteletre épül. A Gal 3,28 (Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban) jelentését is így torzítják el az ideológiájuk alátámasztására.

Budapesten lesz egy előkészítő ülés a nagyszebeni gyűlést megelőzően, amin a GEKE vezetősége vesz részt, illetve a tagegyházak által delegáltak. A GEKE korábban ígéretet tett, hogy nem hozzák el Nagyszebenbe ezt a rendkívül érzékeny kérdést, ami megoszthatja a tagegyházakat. Minden jel arra mutat, hogy mégis napirendre veszik Nagyszebenben, és már egy nyilatkozatról is szó van, ami a hírek szerint már elkészült, és a tagokat kérik majd a nyilatkozat aláírására. A nyugati tagegyházak minden jel szerint idomulni akarnak a társadalomhoz, talán így akarnak híveket szerezni.

Számunkra nem marad sok lehetőség, mint vagy az, hogy eldöntjük, hogy nem veszünk részt ezen a nagygyűlésen, vagy részt veszünk, de kivonulunk, illetve megfogalmazzuk fenntartásainkat a gender-ideológiával szemben. 

A nyugati tagegyházak részéről eddig is érződött egyfajta nyomás, például elvárás volt a részükről, hogy az általuk támogatott továbbképzőkön témaként szerepeljenek ezek a kérdések. Természetesen nem engedtünk a nyomásnak. Miért kell egyáltalán ezekről beszélni, amikor vannak ennél égetőbb és sürgetőbb kérdések is? Ezek nem egyházi témák. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy nem lehet megúszni, hogy véleményt mondjunk ebben a témakörben.

Nem tudunk most nyilatkozatot írni is és elfogadni ebben a kérdésben, mert az elmúlt négy napban, amióta kézhez kaptuk a dokumentumot, nem volt idő arra, hogy azt kellőképpen áttanulmányozzuk. Egyelőre várjuk meg azt, hogy mi történik a budapesti találkozón, és ha szükség lesz rá, ki kell alakítanunk az álláspontunkat ebben a kérdésben.

Bogdán Szabolcs János püspök hozzáteszi, hogy 1973-ban jött létre a GEKE, és ebben a munkaközösségben született meg ’74-ben a Leuenbergi Konkordia. Most ehhez képest egy ilyen típusú dokumentumot erőltetnek. Ezt a kérdést alaposan körül kell járni, és végig kell gondolnunk azt is, hogy mi lesz a tiltakozásunknak a következménye.

Ezt követően dr.Juhász Ábel titkár felolvassa dr. Visky Béla véleményezését: „Kétségtelen, hogy a GENDER – SEXUALITY – MARRIAGE – FAMILY. Reflections on behalf of the Council of the Communion of Protestant Churches in Europe című dokumentum (szerkesztette: Ulla Schmidt, Mariecke van den Berg, Thorsten Dietz, Michał Koktysz, Neil Messer, Paola Schellenbaum) hosszas előkészülettel, tekintélyes szellemi erőbevetéssel, rengeteg hivatkozással készült munka, bő kétszáz oldalas terjedelemben. A címben megjelölt témákat a szerzők a maguk komplexitásában igyekeznek kezelni oly módon, hogy azokat mindig több irányú – antropológiai, szociológiai, pszichológiai, gazdasági – megközelítésben elemzik. Azt azonban, hogy milyen kutatási eredményeket közölnek, hogy hogyan válogatnak a rendelkezésre álló információk sokaságában, azokat milyen szempontok szerint értékelik és milyen következtetéseket vonnak le belőlük – úgy vélem – az előzetesen vallott szemléleti keretük határozza meg. Ez az értelmezési keret pedig a szerzők etikai – és az azt megalapozó teológiai – látásmódjának a függvénye. És éppen itt jelentkezik az a szinte áthidalhatatlannak tűnő különbség aközött, amit a Romániai Református Egyház képvisel ezekben a kérdésekben azzal szemben, amit e dokumentumban megfogalmaztak. Nem tagadjuk ennek a munkának az értékeit. A szövegben sok fontos teológiatörténeti hivatkozással találkozunk: a kortárs gender-ideológusok mellett a klasszikusok is szót kapnak Augustinustól a reformátorokon és a puritánokon keresztül Bonhoefferig és Barthig. Ugyanakkor sok helyen olvashatunk olyan általános értelmű etikai követelményekről (szolidaritás, emberi méltóság tiszteletben tartása, diszkrimináció elleni harc, igazságosság, egyenlőség, szeretet), melyek fontosságát minden fenntartás nélkül mi is a szerzőkkel együtt valljuk.

A gondolati vízválasztót (1) a család meghatározása jelenti. Az élet Istené c. zsinati állásfoglalás leszögezi:

A Romániai Református Egyház a Szentírás alapján (1Móz 1,27; 1Móz 2,24; Ef 5,32) a házasságot – mint férfi és nő életre szóló szövetségi kapcsolatát – Isten jó teremtési rendjének tartja. (VI.1.)

Ezzel szemben a vizsgált dokumentum a család fogalmát nem csak hogy az egyneműek együttélésére is kiterjeszti, hanem azon túlmenően mindenféle együttélési formációra, mégpedig (egyebek mellett) a következő „teológiai indokkal”: Jézus is kijelentette, hogy aki az Isten Igéjét hallja, az fitestvérem, nőtestvérem, anyám. Értelmezésükben Jézus ezzel felülírja a család hagyományos fogalmát. A gyülekezet, mint Jézus családja és a hagyományos család ilyenszerű szembeállításával, egymás elleni kijátszásával, megvallom, olvasmányaim során most találkoztam először. (Vö. More liberal positions fundamentally question such an anthropological definition of male and female polarity. An EKD guide - Between Autonomy and Dependence - explicitly mentions anthropology as a key question: “One of the strengths of the Protestant view of humanity is that it does not reduce people to biological characteristics, but describes their identity and coexistence in a variety of ways. (...) In the future, churches must learn to acknowledge the experiences of same-sex couples as a source of knowledge.  130 o.)

Döntő fontosságú (2) a gyerek helye a kétféleképpen felfogott családban. Az élet Istené állásfoglalás kimondja:

Bár a házasság és a család intézménye koronként megrendülni látszik, egyházunk az Újszövetség keresztyén házirendjéhez ragaszkodik. Eszerint a családi élet alapja a házasság, amelyet Isten gyermekekkel áldhat meg, ezáltal a házasfeleket az élet továbbadásának teremtői áldásában is részesítve. Ezt a bibliai rendet erősíti meg az a tapasztalat, hogy férfi és nő szeretetkapcsolata a tartós, monogám házasságban teljesedhet ki. Ez teremt lelki, érzelmi, jogi és anyagi biztonságot mind a szülők, mind gyermekeik számára. - Meggyőződésünk, hogy a gyermekek sokirányú fejlődése leginkább a harmonikus családi légkörben biztosított. (u.o.) Ezzel szemben a vizsgált anyag a lehető legfelületesebb módon a növekvő gyermek lelki fejlődése szempontjából teljesen egyenrangúnak tartja a kétféle közeget. (Vö. For homosexual and lesbian couples, the issue of becoming parents is framed differently from heterosexual couples. But research shows that children who have grown up in a rainbow family experience similar developmental issues to other children. 117o.)

Hogyan érthetnénk egyet (3) a hűség következő értelmezésével? : Fidelity today can no longer mean that marriage is defined in a formalistic sense as the only place of sexuality. Fidelity is a reciprocal relationship of reliability and commitment. Today, more than ever, it is the responsibility of couples to clarify and define for themselves the expectations they associate with it. 135

(4) Mathias Wirth (2021) nevű teológus amellett érvel, hogy az azonos nemű és szivárvány családok. („queer families”) valósága sokban hasonlít a protestantizmus lényegi jegyeihez: a. egyik is, másik is sokféle identitású; b.  ecclesia semper reformanda – a „queer people” is meg kell haladja a status quo-t; c. mindkettő kultúrkritikus és érdekelt az emberi élet virágzásában („flourishing”).

Az ilyen és hasonló „teologizálás” és „reformáció-értelmezés” részünkről teljességgel elfogadhatatlan.

Tisztelettel,

Dr.Visky S. Béla”

Dr.Bibza Gábor szomorúnak találja, hogy a reformáció értelmezésével ide jutottunk.

Kató Béla püspök a nyugattal való kapcsolattartásban egyfajta paradigmaváltozást tapasztal, azt látja, hogy a nyugatiak egyre intoleránsabbak, egyre inkább követelik, hogy erre vonatkozó nézeteiket fogadjuk el. Erre kétféleképpen lehet reagálni. Az egyik, hogy udvariasan azt mondjuk, hogy nem vagyunk még elég érettek ennek a kérdésnek a tárgyalására. Ezzel nem küldjük el őket, de diplomatikusan egy időre lezárjuk a kérdést. A másik, hogy kimondjuk azt, hogy se ma, se holnap nem tudjuk elfogadni ezt az ideológiát, és ha a mi véleményünket ebben a kérdésben nem tudjátok elfogadni, akkor nincs mit tenni. A zsinat bölcsességét kéri, mondják meg, hogy melyik attitűdöt kell választani? Ez sorsdöntő kérdés. De akár így, akár úgy, a döntésünket meg kell indokolni.

Jakab István megkérdezi, hogy nyugaton már teljesen általánossá vált ez a nézet?

Kató Béla elmondja, hogy azt tapasztalta, nyíltan már nem mernek szembeszegülni ezzel az ideológiával a nyugati egyházakban. Suttogva beszélnek róla, mint nálunk a kommunista időkben a kényes kérdésekről. De ez olyan, mint annak idején a kollektivizmus elindításakor, amikor azt mondták, ha nem is akarsz belépni, írd alá, aztán lesz, ahogy lesz. Nem lett jó vége. Egyébként jelezték is, hogy az Amerikai Egyesült Államokat az a kérdés végletesen megosztotta, de Európa egységes, egyetértés van ebben a kérdésben, nincs gond. Mi leszünk ezek szerint a gond. Ismerteti a Nashvillei nyilatkozatot, ami teljes egészében felolvasásra kerül.

Kató Béla püspök nehezményezi, hogy a GEKE által kidolgozott anyagban rengeteg a csúsztatás, ami megzavarhatja az embereket, különösen, ha nem ismerik a másik álláspontot. Főleg azért, mert ez az ideológia egyfajta szabadságot hirdet, ami az embereknek tetszik, mert semminek nincs határa. A teremtést viszonylagossá teszik, és a keresztyénséget olyan alapvető értékeitől fosztja meg, ami nélkül az egész értelmetlennek tűnik.

Bogdán Szabolcs János püspök jelzi, hogy ő a diplomatikus megoldások híve, de nem tartja ebben az esetben jónak azt a választ, hogy még nem vagyunk elég érettek, mert az az igazság, hogy erre az ideológiára nem is leszünk soha. A mostani GEKE sajnos nem az a GEKE, ami a Leuenbergi Konkordiát tető alá hozta. Ezzel kapcsolatban személyes élményeiről számol be, több olyan esetről, amikor érzékeltették a nyugatiak, hogy maradiak vagyunk. Véleménye szerint meg kell várni a budapesti egyeztetést, és utána kell beszélni róla, addig pedig dolgozzon ezen a zsinat teológiai bizottsága. Lehet, hogy Nagyszebenbe nem kell elmenni és jelenlétünkkel szentesíteni az ülést, mert nekünk az egyházunkat elsősorban nem kifelé képviselnünk, hanem mindenekelőtt felelősségünk van népünk felé, a mi nyájunk felé, akik felé nem kell gyengeséget vagy bizonytalanságot mutatnunk ebben a kérdésben sem. Ott, ahol mindenféle zavaros ideológiát beengednek, ott az egyház meggyengül. A bibliás alapon szilárdan álló egyházak azok, amelyek nem fogynak, hanem növekednek.

Dr.Bibza Gábor a neomarxizmus előretörését látja a gender-ideológia erőltetése mögött. Ennek az egész kérdésnek a lezárása nem lehet más, mint egy világos és határozott állásfoglalás, akár a nashvillei mintára, de erdélyi íz szerint.

Bogdán Zsolt szerint ezt a kérdést nem a GEKE hozta elő, hanem már itt van, főleg a fiatalok körében terjed. A következő 10-20 év egyházában ez komoly kérdés lesz. Ebben rendet tenni fontosabb, mint a GEKÉ-től elhatárolódni.

Dr.Kolumbán Vilmos óvva int attól, hogy felégessük a hidakat Erdély és a nyugat között. Nyugaton sem mindenki ért ezzel egyet. Ne szigeteljük el magunkat. Ha tőlünk elhatárolódik a GEKE, az nem minket terhel, de meg kell védeni a kapcsolatokat, mert nem lehet elszigetelten hadakozni.

Dr.Király Lajos szerint, ahol az elvárás belép az ajtón, a szeretet kiugrik az ablakon. Ha ők szeretik a másfajta normalitást, akkor a mi normalitásunkat is fogadják el. Ha ott elfogadják, itt is fogadják el a másságot. Tartsák ők is tiszteletben a mi álláspontunkat!

Tóbiás Tibor az ifjúság körében tapasztalt élményeiről számol be, ahol már szembesült azzal, hogy mennyire elterjedt, sőt elfogadott ez az ideológia. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázásban sokat segít az egyház bioetikai tanítása. Szükség van arra, hogy tanítsuk a népünket, különösen a fiatalokat a mi álláspontunkra.

Dénes István Lukács ismerteti, hogy az iskolákban évek óta érzékenyítés folyik, amivel nem vettük fel időben a harcot. Jelenleg a gender-ideológia divatirányzat is, divatos a fiatalok körében. Nekünk létre kell hoznunk a saját bázisunkat a tanítással. Határozott álláspontunk kell, hogy legyen ebben a kérdésben! Vannak olyan lelkészek és lelkésznők, akik ugyanakkor egyetértenének a GEKE álláspontjával, ezzel is számolni kell. Nem csak külső nyomás, belső nyomás is lesz.

Jakab István örömét fejezi ki amiatt, hogy ebben a kérdésben egység van a zsinaton. Eddig nem vettük fel a harcot ezzel az ideológiával, mert volt sok más fontos kérdés, de most állást kell foglalnunk, nem azért, hogy hidakat égessünk fel, hiszen lehet, a nyugati tagegyházaknak éppen segítünk azzal, ha állást foglalunk. Ha esetleg emiatt elveszítünk bizonyos anyagi támogatásokat, akkor ez az ára, de ezt bevállaljuk.

Dr.Gudor Botond megjegyzi, hogy ez csak egyike a sokféle dokumentumnak, és még sok ilyen lesz. Állást kell foglalni az ideológiával szemben. Ugyanakkor az egyház nem vonulhat vissza egy elefántcsonttoronyba. Nem véletlen ennek a dokumentumnak az időzítése, látni kell a politikai kontextust is. Az, hogy „tesztelnek” bennünket ezzel, jelzi a kérdés aktualitását. Mindenképp meg kell keresni azokat a nyugati egyházakat, akik a véleményünket osztják, így erősebb lesz a fellépésünk.

Kató Béla megnyugtatónak tartja, hogy a Romániában elismert 19 vallásfelekezet között egy sincs olyan, amely egyetértene ezzel az ideológiával. A történelmi nagy egyházak hallgatnak, a neoprotestánsok sokkal hangosabbak álláspontjuk kifejtésében. Sajnos, az anyaország jelenleg megosztott, megbomlott az egység, onnan nem várhatunk segítséget. Testületileg nehéz fellépni, mert kritikus a helyzet. Biztos, nem csak mi bíráljuk ezt az ideológiát, de álláspontunkhoz nehéz lesz külföldön partnereket találni.

Dr.Bibza Gábor szerint a két egyházkerületünk felelőssége, hogy véleményt formáljon ebben a helyzetben. Ezért a ZSÁT javaslata alapján Zsinat utasítsa a Teológiai Bizottságot, hogy formáljon véleményt ebben a kérdésben, és dolgozza ki álláspontját. Ha megfelelő állásfoglalás születik, az őszi zsinat tűzze napirendre.

Határozat: A Romániai Református Egyház Zsinata egyhangúlag felkéri a Zsinat Teológiai Bizottságát, hogy foglalkozzon 2024. augusztus 1-jéig a GEKE által megküldött tanulmánnyal, és alakítsa ki álláspontját ebben a kérdésben.

 

Több tárgy nem lévén, dr.Bibza Gábor ügyvezető elnök megkéri Bogdán Szabolcs János püspököt, hogy imával rekessze be az ülést.

 

 

Bogdán Szabolcs János

püspök-ügyvezető elnök

                                                                                             

           Kató Béla                                                                 Ambrus Attila

        püspök-elnök                                                               főgondnok- elnök

           

 

Jegyző: dr. Puskás Csaba zsinati jegyző."