Kedves Gábor, Magyar Honfitársaim!
Hosszú ideje kísérem figyelemmel azt
nemzeti törekvést, amely hitetek szerint az ország érdekeit szolgálja és
célravezető lehet. Alulról szerveződő államrendet, történeti alkotmányt, Szent
Koronát emlegettek, a jelenlegi kormány törekvéseit, céljait, eredményeit
igyekeztek rombolni saját elképzeléseitekkel szembe állítva. Számos iránya van
ennek az általatok képviselt iránynak. Civil szervezetek, önjelölt nemzetmentők
és politikai haszonlesők, egykori spiclik, ellenőrizhetetlen múltú és
szülőföldjükről, a felelősségre vonás elől elmenekült gazemberek próbálnak a Ti
farvizeteken és a tőletek lopott gondolatok által valamilyen pénzügyi vagy
politikai hatalomhoz jutni. S amíg a nemzetegyesítésről beszél mindenki - Ti is -, addig
a nemzet szétzilálása folyik a nemzetmentés nemes gondolatai alapján, a Ti berkeiteken belül is. Hiszen olyan embert kértetek föl állami pozícióra - hála Istennek csak álmaitok szintjén -, aki még a magyar állampolgárságra sem volt méltó - Kövér László szerint - a múltja miatt.
A Szent Korona mindenekfölötti elsősége
és a történeti alkotmány visszaállítása azonban nem lehetséges egy alulról
építkező társadalmi összefogás által, hiszen az a társadalmi összefogás már
lehetetlen, amelyet Ti megvalósíthatónak elérhetőnek gondoltok. S bár a
gondolat szép, de az mindössze csak egy álom. A magyar nemzet évszázados
leépülése, lelki, erkölcsi és szellemi – csaknem – megsemmisülése, immár nem
teszi lehetővé, hogy egy olyan volumenű változás történjék, amelyről álmodtok.
Nincs kivel és nincs hogyan.
A másik akadály a mai történelmi, világ-,
és belpolitikai helyzet. A történelmi adottságunk, azaz, a megcsonkított ország
nem képes önállóan a saját létét megőrizni. Ez az elmúlt évszázadok számos
rossz politikai döntése, és a világkormány parancsainak kötelező végrehajtása
miatt lehetetlen. Amikor Ti kiálltok és elmondjátok azokat a célokat, álmokat
és ötleteket, amelyek szolgálnák a nemzet túlélését, akkor csupán arra adtok e
világkormánynak lehetőséget, hogy kiterített lapjaitokkal szemben – és ezzel a
magyar nemzettel szemben is –, újabb és újabb ötleteket adjatok ellenségeinknek
a pozsonyi csata nyugati jelszavának beteljesítéséhez. Ez épp olyan apolitikus vakság a
részetekről, mint az az aláírásgyűjtés volt, amelyet Trianon mai
felülvizsgálata érdekében szerveztek néhány éve.
Ma nem ez volna a feladat, nem ez volna
a kötelesség még akkor sem, ha Ti ezt járható útnak gondoljátok.
A világpolitikai konstelláció most nem
nekünk, magyaroknak kedvez. Erről részletesebben nem írok, hiszen minden nap
kézzelfogható az a magyargyűlölet, amelyet az aberrált és minden emberi
értéktől elrugaszkodott világvezetők részéről tapasztalunk. Ilyen körülmények
között azt a kormányt elmarasztalni és saját, ma megvalósíthatatlan
céljaitokkal szembeállítani a nyilvánosság előtt, mérhetetlen felelőtlenség,
amely közel áll a nemzetvesztéshez. A pokolba vezető út ez, amely a Ti jó
szándékotokkal köveztetett ki.
A belpolitika szorosan kapcsolódik a világpolitikai konstelláció szereplőihez, hiszen egy drámaian rossz döntés, egy tragikus lépés, azaz az Unióba való kötelező belépés minden lélegzetvételünket megszabja. És, ha nem teszünk úgy, ahogy ez az általunk nem megdönthető világkormány követeli, akkor elzárják a lélegeztető gépet… Ma ezt látjuk. A belső ellenség, e világhatalom azon szúja, amely éppen olyan magyargyűlölettel és aljassággal vérteztetett föl, mint gazdáik, akik pénzelik őket és parancsokat adnak a nemzet belső ellenséginek, akik közöttetek, és sok más nemzetinek, magyarnak mondott civilszervezet és párt tagjai között is számosan megbújnak, rombolnak.
A nemzet egységét ma csak egyféleképpen lehet erősíteni. Minden vélt vagy valós hibája ellenére a magyar kormányt kell támogatni. Erre kell buzdítani minden magyart, mert más lehetőség ma nem létezik. Nem ismerhetjük, és nem tudhatjuk azokat a háttéreseményeket, amelyeket Orbán Viktor tud és ismer, s amelyek közepette a nemzet érdekeit olykor pengeélen szolgálja. Mit kezdenétek Ti a hatalommal, milyen politikai és társadalmi ismeretekkel rendelkeztek és milyen alkotmányjogi és történelmi mankóitok volnának, ha át lehetne vennetek a hatalmat? Kikkel kormányoznátok? Belegondoltatok-e abba, hogy milyen erőkkel áll szemben ma a nemzet? Hogyan lehet – még ha a nemzet érdekeiért álltok is –, ilyen meggondolatlanul, nyilvánosan is szembe menni azzal az egyetlen lehetőséggel, amelyet a mai magyar kormány és személyesen Orbán Viktor képvisel? Vállalnátok-e azt, amit Orbán Viktor vállal, azaz, hogy a nemzet érdekeiért a saját életével játszik? Hiszen, jól ismerjük a tragikus sorsú magyar miniszterelnökök életútját…
És amit hiányolok: Politikáról, történeti alkotmányról és Szent Koronáról beszéltek, alulról szerveződő állami berendezkedésről álmodoztok… de a magyar kereszténységről egyik efféle álmodozó szervezet sem beszél. Nem beszéltek a Magyarok Nagyasszonyáról, a hit elengedhetetlen fontosságáról, a magyar kereszténység különleges voltáról, nagy példaképeinkről, s nem szerveztek gyalogos zarándoklatot, közös imádságot a nemzetért, a népért, a Kárpát-hazáért! Igaz, a kormány sem képviseltette magát a budai Várban, amikor a rózsafüzér körmenet volt a magyar prímás vezetésével… Nem hiányzik az a magyar kereszténység, az a hit, amit őseink gyakoroltak? Nem kellene Prohászka Ottokár, Zadravecz István, Mindszenty József vagy Márton Áron képét a Máriás zászló mellett zászlaitokra tűzve magasra emeli? Valóban azt gondoljátok, hogy a magyar kereszténység nélkül, hit és Isten nélkül bármi is elérhető ebben a világban? Vajon nem kellene ennek a népnek, amely máig gyakorolja - mert gyakorolhatja - a tömeggyilkosságot, azaz magzatai megölését, először bűnbánatot tartania? Nem gondol arra senki, hogy a millió meggyilkolt magzat, mind Isten terve elleni merénylet volt? Hogy lehetett közöttük Isten tervei szerint tudós, nemzetmentő, művész, lelkész és ki tudja még ki?
Kedves Jó Bene Gábor Barátom!
Ezernyi lovagrend, vitézi rend, önjelölt nemzetmentő, és magát magyarnak mondó, de más hatalmaknak munkálkodó van ebben a szerencsétlen, lerombolt, kirabolt és megalázott országban. És mindenki csak felvonulgat a maga jelmezében, mindenki magára büszke és nem a tetteire, mert tettek nincsenek. Ha pedig, valamelyik efféle jelmezes társulat tesz valamit, adományt ad, azt ország-világ tudja, mert nem ismerik Jézus tanítását, miszerint: „Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a... Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb…” (Mt. 6, 2-3.)
Jó lenne tehát, ha a nemzet árulóit a jobboldalról is sikerülne kiszűrnötök, felismernetek és kiközösítenetek, mert sokan vannak. És jó volna, ha a magyar kereszténység és a hit magvainak elszórása lenne az első a számotokra. Mert a magyar lelkében ott szunnyad az Isten-hit, ott van a Magyarok Nagyasszonya iránti szeretet és ragaszkodás… ott él Mária országa. És ezeket az eszméket, példaképeket, gondolkodásmódot nem politikai és alkotmányjogi álmokkal, politikai gyűlölködésekkel, pártalapításokkal, hanem egészen egyszerűen saját keresztény hitünk megvallásával és ki-ki saját hite szerint Istenhez fordulással támaszthatjuk fel. Mert politikával és eszmezűrzavarokkal nem lehet megmenteni a lezüllesztett, bután hagyott fiatalságot, nem lehet művelt emberfőket nevelni. Ma minden, a nemzetért munkálkodó honfitársunknak elsődleges kötelessége a nemzet egységének megteremtése, kiállásunk Orbán Viktor politikája mellett, pártoktól függetlenül. Mert egyedül ő az, aki hathatósan tehet - nemzetközi politikai színtéren is - a magyarságért, aki átviheti a túlélés partjára ezt a nemzetet. Minden más próbálkozás egyenlő a nemzet végső pusztulásával.
Kérlek Gábor, gondold végig a fentieket… hetven fölött érdemes. Hiszen magadon láthatod és érezheted, hogy az idő véges… és a nemzet számára is az!
Stoffán György