Ma már eljutottam odáig, hogy szórakozásból nézem a parlamenti közvetítéseket. Nem bosszankodom, nem kapok idegbajt a gerincmentes álbaloldali, liberális felszólalások miatt, hanem jókat derülök az ezekre adott, cáfolhatatlan és korrekt kormánypárti válaszokon. És persze, csodálkozom is, hiszen az emberi elmének, az tartásnak, az emberi méltóságnak a nyomát sem látom a szűkre szabott keresztény-, és magyarellenes padsorokban.
Mucika,
Fegyőr és hasonszőrű liberális – csak a saját megélhetésüket – képviselő partnereik
megszólalásai, nem a megszólalások tartalma miatt döbbenetesek, hanem az az érdekességük,
hogy semmilyen igazságalapja nincs annak, amiről beszélnek. Mintha egy másik
bolygó problémáit emlegetnék, amelyek itt ismeretlenek. Mucika a nép álmáról
beszél, amely ugyan április 3-án valóra vált, de Mucika ezt meg nem történté
nyilvánítja minden hisztérikus és hazug kirohanásában. Fegyőr pedig, Mucika
felszólalásával egyenértékű szónoklatában azt erőlteti, hogy ne legyen 2030-ban
olimpia…
Mindkét
ellenzéki zseni vállalja, hogy a viszont válaszban a Miniszterelnök úgy
radírozza le őket, mint az elsőosztályos gyerek a füzetbe rosszul írt „a”
betűt. És mégis: nap-nap után ismétlődnek ezek a botor, ostoba, pénzért
elmondott jakabista felszólalások, a Miniszterelnök gyalázása, hazudozás a
kormány munkáját illetően, és követelődzések a történelmi Alkotmányt illetően.
Már-már valóban nevetséges is lehetne minden országgyűlési közvetítés… de nem az! Ugyanis, ezek
az emberek, akik pénzért eladták magukat egy Európában ma divatos nemzetellenes
és hazaáruló ideológiának, bármire képesek lennének, ha megszereznék a
hatalmat. Semmiben sem különbek Joszip Viszarionovicsnál,
Adolf Hitlernél, Cochen Bélánál, Rosenfeld Mátyásnál vagy Czermanik János Józsefnél.
Hiszen mindegyikük ugyanattól a hatalomtól kapta és kapja az elvégzendő
feladatokat, és az ezért járó nem kis összeget. Minden nemzet-, és Európai
kereszténység ellenes parancs egy helyről érkezik ma is.
Nevetségesnek tűnik tehát, az a pofátlan, jellemtelen, hazug magatartás, amit ezek a képviselők eljátszanak, de ha belegondolunk, hihetetlen veszélyt rejtenek a gyűlölködve előadott felszólalások, a felszólalók gyűlölködéstől eltorzult arcai, a hátuk mögött érzett anyagi erőtől duzzadó magabiztosság.
Gondoljunk csak a múltra. Ki gondolta volna még 1942-ben, hogy ’44-ben letartóztatják a veszprémi püspököt, hogy ’45-ben letartóztatják Zadravecz István nyugalmazott ferences táboripüspököt, Mindszenty prímás-érseket, Ravasz László református püspököt, Ordass Lajost… és magyar emberek, keresztény magyar családok tízezreit teszik tönkre, ölik meg, ítélik el megalkuvó és a rendszert kiszolgáló aljas talárosok, hogy még a csaknem gyermeket is felakasztják, és disznóólakban kell laknia azoknak, akik addig az ország finanszírozói, erkölcsi, lelki meghatározói, politikai vezetői voltak? És sorolhatnánk azokat a kommunista törvényeket, amelyek jellemzőek a mai ellenzékre, és amelyekkel az ország biztonsága és a nép jóléte ellen tettek és tennének ma is, ugyanarra a parancsra, amelyet a kommunista szellemi elődök tejesítettek... és Mucikáék is teljesítenék, szemrebbenés nélkül.
A parlamenti újoncokat is az a Gyurcsány dirigálja, aki a nép közé lövetett idegen, azonosítószám nélküli zsoldosokkal… és aki ezt bármikor megtenné saját bulgarica bovisa oldalán.
A történelem tehát ismétlődik, hazaárulónk pedig annyi maradt, mint amennyi volt a történelmi Magyar Királyság idején, így az arányok, sajnos az ő javukra változtak. És senki ne higgye, hogy ezek az eszmék, amelyek őket vezetik, megváltoztak. Ezt jelzi a szemrebbenés nélküli parlamenti hazudozás, vádaskodás és gyűlölet, amelyben bővelkednek. Reményem aziránt, hogy ez a mentalitás megváltozik, hogy ezt megváltoztathatja bármi, bárki, nem sok van. Hiszen a magyar társadalom sem az igazi magyar-keresztény eszmeiség miatt választ úgy, ahogyan – helyesen – választ, hanem a zsebét a megélhetését tartja csupán szem előtt, s ezt látja biztosítottnak a Fidesz által. Elenyészően kevesen vannak azok, akik Szent László magyar-keresztény eszmeiségét tartják magukénak és eszerint küzdenek a magyar megmaradásért, a nemzet egységéért, a békéért, és a biztonságért, a Kárpát-haza újrateremtéséért… és ez jellemző mind a civil, mind az egyházi "társadalomra" határon innen és túl. Ha pedig nem ismerjük fel azt, hogy a kereszténység és a magyarság egy, ha nem változtatunk az önzés és a kapzsiság politikailag is tapasztalható civil logikáján, ha csupán saját érdekeink és biztonságérzetünk okán szavazunk a normalitásra, akkor – ha lassabban is, mint a nyugati államok –, mi is épp úgy beleveszünk az új világ erkölcstelen és Isten nélküli mocsarába, ami a végpusztulást jelenti nemzetünk számára. A nemzet érdekei mindennél előbbre valók kell, hogy legyenek a nemzeti oldalon! Még nagyobb szerepet kellene vállalnia a nemzet lelki és nemzeti megújulásában a magyar keresztény egyházaknak, és magunkévá kellene tennünk végre a Jakab 5.,12. -ben olvasható intést: „Testvéreim, először is ne esküdjetek se az égre, se a földre, se egyébre ne esküdjetek. Legyen körötökben az igen: igen, a nem: nem, nehogy ítélet alá ne essetek…”
Mert a hazugságot csak az igazság győzi le. Semmi más! Ezt a magyar történelem többször is igazolta! Most sincs, most sem lesz másképpen! Mert az a parlamenti magatartás, amelyet az újonc fizetett hazudozók és rágalmazók folytatnak, pontosan a mi teljes igazságunk, és a teljes igazság kimondásának és törvényes megvédésének a hiánya miatt történhet… a rend hiánya ad a rombolásra további lehetőséget a magyar nemzet hazai ellenséginek! Ez viszont végzetessé válhat néhány éven belül!
Stoffán György
Fotó: Demokrata