Asszonyom!
Azzal, hogy Ön megaláz
egy világhírű előadóművészt, Valentina
Lisitsat, akit
Ön csak egyszerűen „zongoristának” titulál, azzal megalázta a magyar kulturális
életet is, a még normálisan gondolkodni tudó magyar társadalmat. Ön nem
magánemberként színház igazgató, hanem állami megbízatásnak tesz eleget, azaz,
az adófizetők pénzéből kapja a javadalmazását. Az adófizetőknek pedig, joguk
van meghallgatni az Ön által lemondott művésznő zongorajátékát. Ugyanis, az
adófizetők közül több millióan nem Önnel értenek egyet, és undorodnak attól,
hogy a politika és a háború, a világ liberális vezetőinek aberrált szellemisége,
a kulturális életet, a zenei programokat is szétverje. Önt nem Leyen, Zelenszkij
vagy Biden nevezte ki igazgatónak, így Önnek nem kell az ő háborús, oroszellenes,
hazugságokon is alapuló követeléseiknek eleget tennie.
Ám, ez csak az egyik súlyos
ellenérvem. A másik, annak a náci ideológiára emlékeztető szellemiség
támogatása, amelybe Ön is beleszaladt, ezzel az kivédhetetlenül hibás, a magyar
kulturális életet megszégyenítő döntésével. Hitler korában volt efféle utoljára,
bár Sztálin Szovjetuniójában még a háború alatt is megszólalhatott Beethoven
vagy Bach muzsikája, és az ezen ideológia okán a haláltáborokba juttatott, művelt
zsidó zenészek sem ítélték el Wagnert vagy Strausst... Pedig Leyen
elődei igazán halálos okot adtak volna erre. Ám, mindezen tragédia ellenére, ma is felhangozhat Beethoven
muzsikája a Dohány utcai zsinagóga orgonáján...
Mert ez az ideológia Asszonyom,
amelynek eleget tett, náci ideológia, ha tetszik, ha nem. Ez az ideológia
milliók életébe került, ez az ideológia pusztítja a magyar nemzetet is 102.
éve, és Putyin elnök úr ezen ideológia ellen kellett, hogy fellépjen, mert majd
egy évtizedig ezt az ideológiát valló ukrán náci hadtest irtotta az orosz
lakosságot az ukrán kormány támogatásával. Hihetetlen, emberiség ellenes
bűnöket követtek el Zelkenszkijék, akiknek a szolgálatában van az Önt „tájékoztató”
nagykövet asszony is! Az ember, ember! Akár zsidó, akár orosz, akár magyar!
Amit Ön tett, az nácizmussal
megbélyegezte az Ön színházát, és ez a bélyeg mindaddig ott marad ezen a színházon,
amíg Ön le nem mond, bocsánatot kérve a nagyérdeműtől, azoktól, akik Önt
fizetik a megtapasztalt nemzetközi nácizmus felvállalása ellenére. Sem Öntől,
sem a Miniszterelnöktől, sem az Államelnöktől nem tudom elfogadni, hogy
egyoldalúan, a nemzetközi nácizmusnak megfelelve, Oroszországot, mint
agresszort emlegetik, feledve a donbasszi szenvedéseket, a megölt orosz gyermekeket
és orosz asszonyokat, megölt vagy megalázott kárpátaljai magyarokat… de nem is
sorolom, mert fáj! Éppen úgy fáj, mint az Ön által parancsra kiutált
művésznőnek fájhatott ott Mariupolban is, ahol koncertezett. Mert a koncert, a
zene mindenkié! Ön azonban, a művészetet alázza porig, mert „egyetért”
mindezzel… ha akarja, ha nem. A döntése, Valentina Lisitsa zongoraművésznő kiseprűzése a margitszigeti
előadásból az Ön, nácizmust támogató egyetértését tükrözi. Mert a nácizmus nem
egy rezsimtől az, ami, hanem a szörnyű tettektől… amelyeket az Ön „nagykövet-főnökének”
megbízói tudtával követtek el hosszú, borzalmas éveken át oroszok és magyarok
ellen egyaránt. Ma pedig, egy olyan háború folyik, amelyet ez ellen a nácizmus
ellen indítottak. A náci tetteket ma a gyilkosok tagadják és támogatják, ők írják elő a
világnak, hogy a világ is legyen embertelen és náci. E náci tiltás miatt a
kulturális életet, az orosz művészetet, sportot, a világ legnagyobb
zeneszerzőinek műveit vagy éppen a Csajkovszkij-versenyt tapossák a sárba. És
Ön ezzel egyetért! Szánalmas és szomorú tehát, az Ön döntése… Mert Ukrajnában fasiszta diktatúra van!
Kérem Önt, hogy színházát
megmentve ettől az Ön által elkövetett oroszellenes, az ártatlan orosz áldozatok
emlékét meggyalázó pecséttől, kérjen bocsánatot és távozzék az igazgatói
székből! Ne fogadja el többé az Önnel egyet nem értő, zenekedvelő és a
háborúban is emberséggel gondolkodni tudó társadalomtól kapott fizetését.
Sajnálattal maradok:
Stoffán György