A baloldaltól mindent megszoktunk már. A hazudozást, a rágalmazást, a rezzenéstelen arcú, és minden alapot nélkülöző vádaskodást, a gyalázkodást és választóik folyamatos félrevezetését… tehát, mindent, ami embertelen, aljas, keresztényellenes, erkölcstelen és romboló. Minden társadalomban kellő mennyiségű megfizethető alanyt is találnak ellenségeink ennek a jellemtelen magatartásnak a közvetítésére, hiszen a kapzsiság, a zabolátlan haszonszerzési vágy, az egyéni szexuális aberrációk, a nemzetietlen gondolkodás minden társadalomban fellelhető, egy bizonyos társadalmi rétegben. Így, Magyarországon is. Hiszen az előző rendszer korifeusait, szolgálóit és részeseit nem vonták felelősségre az úgynevezett rendszerváltás idején, nem tiltották be a kommunista szellemiséget, az utódpártot, és nem ítélték el a kommunista gyilkosokat sem.
Magyarán, nem volt
de facto rendszerváltás a jog és az erkölcs követelménye szerint, csupán egy
szemfényvesztés áldozatai lettünk, a nagyhatalmak „egyezkedésének” végeredményeként,
illetve a már akkor is működő világkormány parancsát hajtotta végre minden volt
kommunista állam vezetése. (Szomorú, hogy ezt jól tudták is, de nem árulták
el!)
Így jutottunk el számos
megpróbáltatás után, 2022-ig, amikor is újra választanunk kell. Mert ebben a torz
világpolitikai felépítményben, a demokrácia leple alatt káosz és diktatúra uralkodik.
A tagállamokban nem lehetséges állandóság, biztonság, szabad népakarat, nyugalom…
hanem amolyan vetésforgó elv szerint újra és újra demokratikusnak nevezett versengés
és gyűlölethullám söpör végig a társadalmon. Különböző elvek, mentalitások, megparancsolt,
és a világra kiterjesztett erkölcsi, gazdasági, politikai és kulturális sémák
működnek, immár egy nem is titkolt elnyomó, világhatalmi parancsuralom szellemében.
Magyarország most válaszút
előtt áll, de ha áprilisban jól választ, akkor is támadás alatt marad, mert
Európában megszűnt a jog, az erkölcs, az igazság, a hagyomány és a keresztény kultúra,
és aki ezeket meg akarja tartani, az ellenséggé válik. Magyarország is
ellensége az Új Világ beteges és emberellenes törekvéseinek.
Ha
rosszul választ, akkor viszont megsemmisül.
Tehát, a magyar nemzet
ellen háborút indított a világot irányító láthatatlan világkormány, amely
háborúban az egész nemzetre szükség van. Szükség volna… Mert a baloldali,
liberális és aberrált erkölcstelen személet átitatta a világot, és csak kevesen
látják ennek a végzetes következményeit. A kommunista és liberális társadalmi
réteg pedig szellemileg is képtelen felfogni milyen játszma mellékszereplőiként
háborúznak önmaguk ellen is. Nem fogják fel azt, hogy ők csupán eszközei egy
minden felemésztő, idegen logikának, amely nem más, mint a keresztény logikával
ellenkező, Isten ellen harcot folytató öngyilkos ámokfutás.
A legújabb ellenzéki támadást
a kormányfő-jelöltek közötti vita követelése jelenti. A legarcátlanabb módon, az
évek óta tartó hazudozás és rágalmazások után a baloldali liberális ellenzék még
arra is veszi a bátorságot, hogy „hagyománynak” nevezve a választások előtti vitát,
arra kényszerítené a Miniszterelnököt, hogy Márki-Zay Péterrel televíziós vitát
folytasson. Eszerint, magát a vita fogalmát, annak erkölcsi és szellemi követelményrendszerét
sem ismerik a bal-liberális oldalon. Vitázni csak olyannal ül le az ember, akit
erre méltónak és alkalmasnak is talál. Az utolsó ilyen televíziós
miniszterelnöki vitában Gyurcsány volt a Miniszterelnök „vitapartnere”, aki
végighazudta a teljes adást. S bár győzött a választáson, menet közben minden vitabeli
állításáról bebizonyosodott, hogy a legpofátlanabbul hazudozott a jelzett vitaműsorban.
Most, Gyurcsány egyik "albeosztottjával" kellene – szerintük – vitáznia a magyar Miniszterelnöknek,
ami körülbelül olyan értelmetlen dolog, mintha egy házmesterrel vitázna valaki
Mozartról vagy a nemzeti klasszikusok zenei korszakáról. Parttalan, értelmetlen
és fölösleges.
Nagyapám ebbéli tanítása
jut eszembe: „Ha valakivel nem értesz egyet, hagyd rá, ne vitatkozz vele. Ha
valaki megsért, akkor a továbbiakban tégy úgy mintha nem is létezne. Levegő! Soha
ne állj le buta emberrel vitatkozni és elégtételt se követelj rajta. Rangon
aluli!”
Stoffán György