„Óh, Allah, add meg a győzelmet, a becsületet és a hatalmat a mi
testvéreinknek, a dzsihádistáknak Jemenben, Szíriában, Irakban, és a világon
mindenütt, hogy diadalt arathassanak az alattomos zsidókon, és a rosszindulatú,
megbízhatatlan, képmutató keresztényeken!” – buzdított 2016. szeptember 4-én,
800.000 pogány előtt a Főimám, Abdul Rahman Al-Sudais Mekkában.
A liberális,
és feltehetően értelmi fogyatékos uniós vezetőktől, és az
Európát nem kedvelő és nem is értő pápától azonban azt halljuk, hogy szegény
szerencsétlen menekülteket be kell fogadni, hogy nem vallási háborúról van szó,
hanem a háborús övezetekből idemenekültekről (akik vissza-visszamennek nyaralni
oda, ahonnan elüldözték őket…).
A főimám
szavait és az uniós árulók véleményét összevetve teljes a káosz, és nyugodtan
mondhatjuk, hogy Európának hamarosan vége lesz. Az európai ember amúgy is lusta,
mint a dög, nem fogja fel a veszélyt, bízik az őt eláruló államban, és
mindössze néhány trágár kifejezéssel harcol a fotelban az interneten a
megszállók ellen, illetve ír egy-egy mondatot, a muszlimok által elkövetett
erőszakról, gyilkosságról szóló hír alá.
A magyar
megoldás még valamilyen kapaszkodót jelenthet a magyar nemzet és a visegrádi
négyek számára, ám ezt is rengetegen támadják külső és belső ellenségeink. Az
ember legszívesebben azt mondaná, hogy megérdemlik ezek a hazaáruló károgók a
muszlimokat, azt, hogy végigtizedeljék Európát, és a mi kiváló aberrálisainkat
is ezek a vadállatokhoz hasonlítható egyedek.
Hiszen ennyi értetlenség és aljas vádaskodás, ennyi ostoba ellenérv még
nem hangzott el egy olyan helyzetben, ahol tényleg élet-halál kérdéséről
beszélünk. A nem létező demokrácia alapján minden elmebeteg pártot alapít, hazát
árul jó pénzért és hangoztatja a saját botorságait, miközben fogalma sincs
arról, hogy mekkora veszély leselkedik a nemzetre, Európára és mindenre, amit
hosszú évszázadok alatt értékként tiszteltünk és tartottunk számon. A
magyarországi ellenzék mindösszesen két dolgot tart szem előtt: – saját anyagi
előnyét és a hataloméhségét. Azt, hogy hatalomra kerülve mennyit tudna lopni,
sőt hivatalosan keresni.
Magyarországon
kétféle magyarellenes erő működik kétféle érv és indok alapján. Az egyik az
anyagi hasznot lesők ócska gyülekezete, a másik a liberális magyar gyűlölők és
a zsidóság egy rétege. Említhetnénk a két tábort együtt, de vannak olyan
különbségek, amelyek miatt nem lehet egy kalap alá venni a magyar érdekeket, a
magyarságot zsigerből gyűlölőket és a hatalomvágytól égő, pénzért saját
anyjukat is eladni képes liberális ellenzéket. A halovány harmadik
nemzetellenes társaság a Vona féle Jobbik, amely mindhárom magyarellenes
verziót magában hordja. A legaljasabb politizálás az, amit a mai Jobbik
véghezvisz, mert nemzeti színekbe bugyolálva árulja el a nemzeti ügyet és veti
oda – a kétkedés magvainak elszórásával – a muszlimok elé áldozatnak a
magyarságot. S mindezt teszi a hatalomért és a pénzért, miközben tudjuk, hogy
Vona a muszlimokat tartja – nyilvánosan bevallottan – utolsó reménységének.
Mint egykor Szálasi a németeket…. Ebben (is) ismétlődni látjuk a történelmet.
A képlet
pedig teljesen világos, félreérthetetlen és félremagyarázhatatlan. Mégis a HÍR
TV-től az ATV-ig, minden televíziós csatorna igyekszik olyan „vendégeket”
meghívni, akik a népszavazási kedvet elveszik, akik kétségek közé taszítják a
nézőt, akik Orbán-gyűlöletüket habzó szájjal fejtik ki a kamerák előtt. Pedig
ezek mind, egytől egyig hazaárulók… aljas és undorító férgek, akik nemzetünket
és hazánkat megsemmisíteni akaró ellenségink malmára hajtják a vizet. Elég
volna csak a főimám szavait elolvasni, és normális ember attól kezdve nem Orbán
Viktor iránti gyűlöletét ordítozná ki a kamerák előtt, hanem arra szólítaná fel
az ország lakosságát, hogy menjen el szavazni. Azonban az emberi aljasság, a
hatalomvágy, a pénzéhség a liberális, szocialista és jobbikos politikusokban
sokkal nagyobb, mint a felelősségérzet.
A kettős
mérce is alkalmazandó ennél a hazaáruló söpredéknél. Mert képzeljük csak el, ha
bármelyik ellenzéki szarjankó gyerekét verte volna el a cigánybanda a
belvárosban, vagy teszem azt az ATV műsorvezetőjét verte volna meg valaki az
áruház parkolójában, mekkora botrány kerekedett volna belőle… Hány amerikai és
nyugati lap írta volna meg, hogy Orbán fasiszta diktatúrájában verik az
ellenzéket… Ma, amikor Bayer Zsolt fiát verte és rugdosta meg a cigánycsürhe, s
G. Fodor Gábort érte támadás Óbudán, a liberális, szoci sajtó a kezét
dörzsölgetve, összekacsintva hallgat. Mert a liberális sajtó munkatársaiban sem
erkölcsi érzék, sem emberség nincs. Szar trógerek azok, akik nem háborognak
lapjuk hasábjain e két merénylet miatt. Ma már sajnálom, hogy magam is megfeddtem
egy cikkben G. Fodor Gábort, amikor az egyik ellenzéki politikus feleségének meglehetősen
érdekes múltjáról írt… Megkövetem! Nem kellett volna. G. Fodornak akkor is igaza
volt. Hiszen azt az erkölcsi mélységet mutatta meg, amelyben 96 éve tobzódik ez
a hazaáruló ócska söpredék. E két eset utáni liberális-szocialista sajtócsend
is ezt mutatja… ezt igazolja.
Nem könnyű
tehát a hazát megvédeni ma, amikor a belső ellenállás, hazaárulás és lélektelen
aljasság a legmélyebb szintre csúszott. Soha ennyi szemét nem élt
Magyarországon, mint ma, soha ilyen aljas gazemberek nem lehettek a politikai
palettán, mint napjainkban, mert akkor még kötél járt a hazaárulásért. Ma
ezerszer nagyobb a bűn, hiszen 500 éve nem volt ekkora veszélyben az ország… S
a kötelező kvótát sem vonta vissza a Sátán három, uniós helytartója.
Azonban két
dologban töretlenül hiszek: – Az egyik, hogy végül e sok aljas áruló alul
marad, és a népszavazás győz. A másik, hogy eljön az idő, amikor nem kell a pc
miatt két lovat egy fenékkel megülnünk (mindenkinek megfelelnünk), és végre
bíróság elé állíthatjuk a mai hazaárulókat és a 2006-os vérengzés elrendelőit
végrehajtóit és azokat a bírákat, akik akkor a politika utasítására ismét a
Rákosi rendszert idézve, aljas módon a szemüket vesztett, meglőtt, megkínzott
emberek ellen ítéltek. Mert a nemzet végre fel akar egyenesedni és ez sikerül
is neki…
A magyarokat gyűlölő zsidók és
liberálisok is be kell, hogy lássák: a keresztény, harcolni képes magyarság
nélkül ők sem élik túl a muszlim megszállást – ahogy a főimám ezt felvázolta
Mekkában. Tehát nem kellene hőzöngeni, hazudozni, hanem az együttműködést kéne
keresni, mert műsképpen mind meghalunk. És még csak vagonok sem kellenek hozzá…
helyben fejeznek majd le – hallgatva a főimámra.
A főimám cáfolhatatlan
beszédének fent idézett részletét nyomtassuk ki a plakátokra… Harsogjuk a
rádiókban és a TV-kben, posztoljuk a neten… Mert ő és hívei komolyan gondolják,
amit mondott… Európának pedig komolyan kellene vennie… a Vatikántól Brüsszelig…
Ahogyan mi
komolyan vesszük. És győzünk! Mert győznünk kell a lélektelen és aljas,
hazaáruló ellenzék minden erőfeszítésével szemben… Csak ne feledkezzünk el
imádkozni:
„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a
küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük:
„Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a
többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten
erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.”
Stoffán
György