A Kolozsvári Magyar Napokon a ferencesek jóvoltából egy olyan könyvvel találkozhattunk,
amely joggal lehetne a Kolozsvári Magyar Napok és az erdélyi könyvkiadás bestsellere.
A Segítő Szűz Mária somlyai szobra Erdély fővárosába menekítésének centenáriuma
alkalmából méltó ünnepségen mutatták be a Kolozsvári értő közönségnek a művet.
S e bemutató ürügyén és
okán elgondolkodtam egy cseppet a kultúra és az értelmiség, az egyházi kultúra,
az egyháztörténelem és a zarándokok kapcsolatán. Nem értem a magyar értelmiséget, ahogy nem értem a magyar zarándokokat
sem. Hogyan lehet, hogy az erdélyi könyvkiadás 20. századi gyöngyszeméből –
amelyet méltatni annak értékéhez illőn lehetetlen –, még mindig vásárolhatunk
Csíksomlyón, s Kolozsvárott is?
Egy éve megjelent egy
könyv, amely minden olyan könyvespolcon ott kellene, hogy legyen, amely polcok
tulajdonosai egyszer is megfordultak Csíksomlyón. A könyv, amelyről
beszélek, nem más, mint P. Losteiner
Leonárd ferences páter kézirata Szűz Mária csíksomlyói kegyszobráról, és
mindazokról a csodákról, amelyeket a csíksomlyói segítő Szűz Máriához kötött a
néphagyomány.
Az internetes lexikon a következőket
írja Losteiner Leronárd atyáról:
„Loesteiner Leonárd Kolozsvárott
született, 1744
és Csíksomlyón halt meg, 1826. május 17-én, ferences szerzetes, erdélyi magyar
történész, a Csíksomlyói kegytemplom és kolostor,
valamint a rendtartomány kronológusa, a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium tanára.
1761. szeptember 1-én lépett a
rendbe, 1768. március 25-én pappá szentelték. 1770-71 között Kapjonban, Dés
filiáján lelkész és Haller Antal gróf káplánja, 1771-90-ig Kolozsvárott lector,
1792-ben Széken, 1795-ben Medgyesen, 1796-1800 között Mikházán házfőnök, 1801-1804-ig
definitor, 1802-26 között Csíksomlyón élt mint rendi történetíró. A csíksomlyói
kegytemplom építésének legfőbb mozgatója volt. Utolsó éveiben megvakult.
1777-ben két óriási kéziratban
elkészítette Chronologia topographico-geographica provinciae
Transilvaniae et Siculiae című művét, amelyben Csík és környéke
földrajzát, valamint történelmét írja le. 1786 és 1789 között írta meg munkáját Theatrum
Orbis Christiani Hungarico-Transilvanicum in tres aetates címmel.
Művei nagyon fontos forrásadatok és -munkák a csíksomlyói kegytemplom és
kolostort, valamint a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnáziumot kutatók számára.”
P. Leonárd kegyszoborról írott kötete kéziratban maradt a ferences atyákra, s ebből alkotott könyvet Mohay Tamás néprajzkutató,
egyetemi tanár. Különös érdekessége és értéke a könyvnek az, hogy a teljes
kéziratot tartalmazza, Mohay professzor tanulmányával, és nyomtatott formában
is. Valójában felbecsülhetetlen érték, hiszen ritkán adatik meg,, hogy egy
kézirat kéziratként is olvasható egy kötetben és teljes terjedelmében.
Miért is tartom e könyvet voltaképpen belépőjegynek a Csíksomlyói Mária
szoborhoz?
Okkal. Hiszen manapság, amikor a nemzeti
és keresztény értékeinket joggal kell féltenünk, de amikor végre több mint fél
évszázad után lehetőségünk is volna hozzá jutni a kiváló, és párját ritkító
könyvhöz, akkor az a könyv nehezen fogy a polcokról, bizonyítván, hogy a
szájunk sokkal nagyobb, mint az érdeklődésünk, noha magunkon kellene
felháborodnunk. Mennyi fölösleges ostobaságra dobáljuk ki a pénzünket, de
utódainkat nem lepjük meg évszázadok Máriás csodáival, amelyeket ha ma nem
vesszük meg, ki tudja módunkban lesz-e valamikor is megvásárolni… Nemzeti,
erdélyi, keresztény érték, és kuriózum ez a könyv a javából.
Igaz talán a legnagyobb baj, hogy
nem vagyunk hozzászokva az efféle kincsekhez, hiszen generációk nőttek fel úgy,
hogy azt sem tudták, vajon megvannak-e még a nemzeti, a ferences, az erdélyi
levél-, és könyvtárak páratlan értékű anyagai…
Ami azonban megvan, és amihez hozzá
is tudunk jutni néhány doboz cigaretta, egy üveg ital, vagy a Kauflandban
meglátott haszontalan, de mégis megvett vacakok áráért, azt bizony nem elegendő
a tudósnak megírni, a ferences atyáknak kiadni, hanem azt megvenni is kötelező
mindazoknak, akik ha évente egyszer is, de örömmel és szeretettel látogatnak el
a legnagyobb magyar kegyhelyre, Csíksomlyóra, a segítő Szűz Mária lábához.
S mert nincs zarándok, aki ne kérne
valamit Máriától, s meg ne is kapná azt. E könyvet az előző kérésekkel és e kérések
teljesítésének történetével tehát illő volna megvásárolni… segítve ezzel az
atyákat, akik kiadták, s megtisztelve a tudós szerkesztőt és saját utódainkat…
mert nem csak magunknak vásároljuk meg e könyvet, hanem gyermekeinknek,
unokáinknak, büszkén adva nekik majd útravalóul zarándok-tarisznyájukba. Ha
lelküket a hit iránti éhség, vagy bármi keserűség kínozná, hogy vegyék elő, s
ők is menjenek és kérjenek Somlyón Máriától, s kapják is meg úgy, ahogyan azt Losteiner
Leonárd e könyvben megörökítette…
Bízom abban, hogy e szellemi és
lelki táplálék odatalál minden somlyói zarándokhoz, minden Máriát köszöntő
magyar és székely testvérhez a Kárpát-hazában.
A könyv a franciskánus klastrom kegytárgyboltjában
kapható, Csíksomlyón… Javaslom minden
Kedves Olvasónak, hogy akarjon és igyekezzen hozzájutni ehhez a páratlan kiadáshoz,
amelynek olvasása és birtoklása külön-külön is élmény az értő keresztény magyar ember számára.
Stoffán György