Excellenciás Miniszterelnök Úr!
Minden siófoki dokumentumot átolvasva mély megrendüléssel, és csalódva tapasztalom, hogy Ön a szavazatok vesztésétől és az Európai Unió bírálataitól félve nyílt teret enged annak az abortusztörvénynek a helybenhagyására, amely az Antall-kormány regnálása és törvényalkotása óta súlyos, mondhatni végzetes helyzetbe hozta Magyarországot. Magyarán a hatalom érdekében Ön és pártja nem hajlandó a magzatgyilkosság keresztény-és nemzetellenes tényén és lehetőségén változtatni.
Mint katolikus magyar állampolgár figyelmeztetni vagyok kénytelen Önt arra, hogy érthetetlen és megdöbbentő ragaszkodása a gyilkosság e formájához, további súlyos és kiszámíthatatlan következményekkel jár. Ön mondta ország értékelő beszédében, hogy utolsó lehetősége hazánknak az a tény, miszerint magyar érdekeket szolgáló kormány regnál, s ez a kormány a nemzet felhatalmazását élvezi kétharmados többséggel. Nos, a kétharmados többséget én nem a magzatgyilkosság érdekében, hanem pont ez ellen (is) szavaztam meg. Keresztényként és katolikus újságíróként kötelességem Önt és kormányát nyomatékosan figyelmeztetni, hogy a jelzett törvény meghagyása minden eddigi, és ezután hozott törvényt, valamint a haza érdekeinek hangoztatását, Isten emlegetését az Önök részéről hiteltelenné teszi. A Római Katolikus Egyház Törvénykönyve mindazokat, akik abortuszt hajtanak végre, magától beálló kiközösítéssel sújtja. Ám, Isten törvényeit nem a Római Katolikus Egyház Törvénykönyve szabályozza, hanem maga Isten. Krisztus tanítása és parancsai minden keresztény-keresztyén emberre kötelezőek, tehát amennyiben Ön – mint mondotta említett beszédében – kéri a Jó Istent, úgy Önnek is be kell tartania azt, amit Isten nem kért, hanem a Tízparancsolatban parancsként adott Önnek is, mint embernek, és mint politikusnak: Ne ölj!
Felteszem a kérdést Önnek: - Milyen lélekkel állt XVI. Benedek pápa mellé öt egészséges gyermekével, ha tudta, hogy családok ezreit engedi tovább gyilkolni a kihalóban lévő Magyarországon? Hisz-e Ön Istenben és betartja-e a krisztusi tanítást? A jelen körülmények között úgy tűnik, hogy: Nem!
Ha Ön nem mer, vagy a hatalomvesztéstől való félelmében nem akar változtatni – szigorítani – ezen a törvényen, akkor is elveszti szavazóbázisának nem kis részét, hiszen az Ön szavazóbázisa jobbára keresztény magyar emberekből tevődik össze, akik nem tolerálják a magzatgyilkosságot. Arra is felhívnám Excellenciád figyelmét, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek, s mint ötgyermekes édesapa, nem mernék magzatgyilkosságra törvénnyel buzdítani egy olyan országot, amelyet Isten rám bízott. Nem elég egyházi iskolába járatni a gyermekeket, nem elég Istent emlegetni egy egész ország előtt elmondott beszédben, hanem Istenhez ragaszkodni kellene, törvényeit pedig – nem a lehetőségekhez mérten, hanem de facto – betartani.
Ha az abortusztörvényt szigorítaná a kormány, úgy ez több ügyben is pozitív előrelépést jelenthetne. Egyrészt fékezné a nemi betegségeket, az AIDS terjedését, hiszen sokakat védekezésre kényszerítene, ami jelen világunkban támadhatatlan érv is egyben. Másrészt, ha a törvény legalább azt kimondaná, hogy a Tb nem finanszírozza a beavatkozást, úgy ez szintén fék lehetne ebben a drámai helyzetben. Harmadrészt, a társadalmat nem tenné Ön és kormánya közvetett gyilkossá, hiszen a Tb befizetésekből finanszírozzák e gyilkos beavatkozást, így minden TB-t fizető magyar állampolgár akaratán kívül részese az Önök gyilkosságot engedélyező – hadd mondjam ki – ámokfutásának. Egy egész társadalmat tesznek közvetett gyilkossá – vagy a Tb-t nem fizetővé…
Hadd idézzem Tempfli József ny. nagyváradi püspököt: „Az abortusz sohasem megengedett, mindig embergyilkosság, tehát súlyos vétek!”
Ma tehát, amikor nemzetünk rohamosan fogyatkozik, az utolsó lehetőség az Ön kezében van ennek megállítására. Utolsó lehetőség a valóban keresztény állam megteremtésére, s utolsó lehetőség Isten parancsainak betartására. Ha bármely oknál fogva nem teheti meg, hogy szigorítsa e törvényt, akkor nemzetközi sajtóértekezleten jelentse be lemondását és indokolja meg, hogy miért határozott a lemondás mellet. Mentse meg saját lelkét. Ha nem mond le, akkor cinkos, részes e bűnben, amely egyben a magyarság kárpát-medencei kihalását, és az etnikai egyensúly vissza nem fordítható megbomlását jelenti.
Amennyiben marad ez a törvény úgy, ahogy Antall József azóta elfeledett kormánya és az akkori parlament megszavazta, teljesen mindegy az ország szempontjából, a jövő szempontjából, hogy Ön vagy Gyurcsány Ferenc vezeti-e Magyarországot. Így is, úgy is kivész a nemzet Európából, s erkölcsileg sem változik semmi. (Nem fél Excellenciád a nemzetgyilkos törvény okán az antalli vagy a gyurcsányi bukástól, amely hitem szerint isteni akarat lehetett?)
A Krisztusi tanítás, a keresztény erkölcsiség és Isten nevében kérem tehát Önt, Excellenciás dr. Orbán Viktor Miniszterelnök Úr hogy, az abortusztörvényt erőteljesen szigorítani és nemzetünk megmaradását törvénnyel és a családok érezhető anyagi támogatásával haladéktalanul elősegíteni és garantálni szíveskedjék. Ha ezt nem teszi meg Ön és kormánya, úgy pont Önök lesznek azok, akik az utolsó lehetőséget a kétharmad birtokában – ezzel súlyosbítva bűnüket! – eljátsszák, elmulasztják. S nem csupán bűnt követnek el, de többségük és lehetőségeik is elvesznek, mert ezzel a törvénnyel így méltatlanná és alkalmatlanná válnak a maradék keresztény magyar nemzet irányítására.
Alázattal kérem Önt a már megölt, és a meggyilkolásukra váró magzat-százezrek nevében és érdekében, hogy soraimat vegye fontolóra és vállalja fel kereszténységét, magyarságát, hitét mint politikus, és mint hívő magyar ember.
Isten áldja meg Önt, és világosítsa meg értelmét és lelkiismeretét.
Stoffán György