2018. február 16., péntek

Méltatlan jobboldali sajtókampány



A négyévenkénti országgyűlési választás olyan rendszer, amely semmi másra nem jó, mint arra, hogy az ország belső nyugalmát megzavarja és mind a pénzért a parlamentbe igyekvő politikusokból, mint a társadalomból kihozza a legaljasabb és legembertelenebb magatartásokat, tulajdonságokat. 

Ennek az őrületnek a szolgálatába áll a média is, amely nélkül semmit nem érne a társadalmi gyűlölködés, hiszen a média gerjeszti és teszi „közkinccsé” mindazt az indulatot, amelyet a politikai boszorkánykonyhákban kikevernek. 


A társadalom pedig azt hiszi, hogy valós politikai érdekek és a nép, a nemzet szolgálata hajtja az a sok százra duzzadt „pártállományt”, politikust, amely/aki ilyenkor különböző színekben és eszmék mentén gyűléseken és interjúkon keresztül azt próbálja elhitetni, miszerint ő már úgy született, hogy mások jólétéért akár az életét is feláldozná. 


Minden választási kampány a hazudozásnak, a gyűlöletkeltésnek, az emberi tulajdonságok legaljának a bemutatója.



Mert mit is látunk most magunk körül, az országban, a sajtóban, a közéletben?



Káoszt, durvaságokat, gyűlöletet, trágárságot, hazudozást, vastag rágalmakat, s némi megbotránkoztató tényfeltárást, amelyek közül a legtöbb csak kampányfogás, minden alap nélkül. Primitív cirkusszá,  kulturált viták helyett durva és kocsmai hangulatúvá vált az ország, és nyoma sincs annak a keresztényi magatartásnak egyik oldalon sem, amelyre mindkét oldal oly vehemensen hivatkozik. Hiszen a "sokat bérmálkozó" és a papoknak Bibliát tanítani akaró, hazug, proli politikus, e tekintetben ugyanazon a szinten van, mint a jobboldali „keresztény értékekért küzdő”, k….aanyázó publicista. Ugyanis pénzért, előmenetelért, önös érdekből trágárkodik, generál gyűlöletet és vádol ma mindenki. Politikus és újságíró egyaránt.



A baloldaltól és a liberálisnak mondott diktatórikus világpolgároktól megszokhattuk már az elmúlt 70. év alatt ezt a gyilkolási vágyig – sőt, nem egyszer az elmúlt száz évben – a gyilkolásig menő gyűlöletpolitikát. Ám, a jobboldalnak, a kereszténynek mondott politikai erőnek, meg kellene őriznie méltóságát, azt a többletet, amelytől az, ami és amelytől különbözik a söpredéktől. De nem őrizte meg! Az ellenzék stílustalansága lehúzta ugyanarra a szintre…



Így lett a választási kampányban minden résztvevő újságíró – kevés kivétellel – olyanná, mint a külvárosi részeg proli, akinek mindegy kit szid és kivel trágárkodik, csak mondhassa. Ám, még ez sem lenne nagy baj, de jobboldali a trágárkodás, a szinten aluli sajtómegnyilvánulás-sorozat itt, a nemzeti oldalon, sajnos a kormányt, a keresztény értékeket, a nemzeti oldal értelmiségét is lejáratja, mert a másik oldalt a saját mentalitása, a saját viselkedése nem zavarja, azt azonban jól tudják, hogy a jobboldalon hogyan kellene viselkedni. Az olvasó pedig azt látja, hogy a kormánysajtónak nevezett jobboldali médiában terjedő, korántsem szalonképes stílus elfogadható. A társadalmat a sajtónak nem lehúznia, hanem felemelnie, nevelnie kéne azzal a méltósággal, ami hozzá(nk) tartoznék.



S mindez azért történik, mert a húsosfazék mellől könnyű ocsmánykodni, pláne, ha ezért kellő mennyiségű baksis is jár... és ha még tetszik is a publikumnak…



Valami tehát nem úgy működik, hogy az még e belső háborúskodásban értékes is legyen. A káromkodás ugyanis a sajtóban akkor sem megengedhető, ha az ember letéve a tollat hozzáteszi magában a le nem írható gondolatokat! Úgy kell írni, hogy amikor az olvasó leteszi az újságot, akkor ő is mondja ki magában, amit az író gondolt…



A választás végeredményét nem a felháborodott k…aanyázás és nem a fb-os cenzorok, de még csak nem is az ellenség hazazárulása és hazudozása döntik el, hanem a követendő példa, a kiművelt emberfő gondolatai és magatartása – az alázat, a békevágy, a gyűlölködés elutasítása, az őszinte szó, méltóságunk megtartása és a hit… azaz: a keresztény értékek, amelyeket oly sokszor hangoztatunk, de amelyekről sokszor megfeledkezünk.



A választási kampány egy viszonylag rövid időszak, amelyben az ellenzék mindent elkövet, hogy ő kerülhessen pénzközelbe. Mert talán fogytán van a 167 milliárd, és a többi, amelyet regnálásuk alatt és büntetlenül ellophattak. Nem a nép, a társadalom vagy a nemzet a lényeg számukra, hanem a pénz feletti uralom megszerzése. S ezért beolvasztanák a székelyeket, lebontanák a kerítést, börtönbe zárnák a keresztényeket, letartóztatnák Köves rabbit, és ZIL-re dobálnák a Fideszes hullákat, no meg akasztanának is szakmányban.



Talán ezt kéne kicsit hangosabban és kicsit sarkosabban megfogalmazni. S nem csak akkor kellene trágárkodva szót emelni, amikor a tűz körüli médiumot letiltják, hanem úgy általában, a cenzúra ellen, minden esetben. Méltósággal, azonos mércével, de határozottan és igazságosan. Mintha nem is lenne választási kampány…   



Stoffán György  

2018. február 4., vasárnap

Szergejek és a facebook




Egyre undorítóbb az a mentalitás, amelyet a facebook közösségi oldal megenged magának. Van benne valami zsigeri gonoszság, cinizmus, a diktátorok aljas és másokat semmibe vevő mentalitása, amelyet az emberek évezredek óta utálnak. Olyasmi ez, mint amikor a primitív, olvasni alig tudó házmester hatalmat kap és megmutathatja ezt a hatalmát… 

(Ez volt az ÁVH. Az Eisenberger Benjamin és Rosenfeld Mátyás  által vezetett Államvédelmi Hatóság, ahol lehetett esztergomi érseket verni... papokat ölni és tisztességes magyar embereket nyomorékká tenni. Ezt teszi ma a facebook is, csak egyelőre lelki, szellemi téren. Majd teszi fizikailag is, hiszen azoknak a pártján áll, akik a fideszesek hulláját ZIL-ekre  dobálnák, s a lámpavasakra keresztényeket aggatnának...) 

Szánalmas, de egyben rettentő káros is. Egy régi vicc jut róluk eszembe, ami azt hiszem a legjellemzőbb a facebook ószövetségi mentalitására, arra a mentalitásra, amely indok és fellebbezési lehetőség nélkül beletaposhat a velük nem azonos emberek lelkivilágába, emberi szabadságába és bármibe, ha nekik úgy tetszik… tehát a vicc:

„A boltban a főnök folyamatosan úgy szólítja a beosztottját, hogy Szergej.  Szergej hozza ide, Szergej vigye oda, Szergely tegye rendbe stb… A segéd úrnak elege lesz és megkérdezi a főnököt: Főnök úr miért szólít engem Szergelynek, amikor én István vagyok? Mire a főnök: Nem mondhatom folyton, hogy szar goj….”



Nos, a facebook számára mi vagyunk a szar gojok, a Szergejek… akikkel azt tehetnek, amit akarnak. Amolyan felekezeti cenzoriátus ez, amely abból is antiszemitát csinál, akinek eddig efféle eszébe sem jutott. Hiszen a kettős mérce a normális ember számára egy pillanat alatt feltűnik... 



Nyakunkon a migráció, nyakunkon Európa pusztulása, a muszlimok által generált európai  zsidóüldözés.



És e ponton elgondolkodom… akiket megalázott, jogtalanul és cinikusan, lekezelően és fellebbezhetetlenül letiltott a facebook, vajon fog-e szánalmat érezni, amikor majd bekövetkezik újból a Párizsban és Londonban már érezhető új vészkorszak? Lesz-e arra vállalkozó, hogy ennyi aljaskodás után egynek is – akár az ártatlanok közül – menedéket adjon bárki, saját életét is kockáztatva? Ezt korábban a mi szüleink nagyszüleink gondolkodás nélkül megtették, ma mégis fasisztázzák őket. Így cseppet sem vagyok biztos abban, hogy újból reszkíroznának. Mert itt és most mi vagyunk a szar gojok. A letilthatók, a megalázhatók, a szar keresztények, hülye magyarok stb… akik nem számítanak, hiszen csak Szergejek... illetve szar gojok... .



Azt hiszem, a fájdalmas jövőre nézve a sajnálaton kívül semmit nem tehetek értük! Mert igaz, hogy keresztény vagyok, hogy magyar, hogy goj, hogy 35 éve magyar író és újságíró, általuk ezerszer megalázott, letiltott… de nem hülye és nem feledékeny… 

Ám mi nemzeti oldalon állók vagyunk a bűnösök ebben is... Mert nem voltunk képesek nyolc év alatt egy nemzeti közösségi oldal megindítására... 




2018. február 3., szombat

Fejlövés



Nem akarok olyasmiket írni, hogy mocskos aljas férgek, meg, hogy szemét, szar gazemberek… mert a bíróság még engem ítélne el, mint rendesen, azokkal szemben, akik a miniszterelnököt fejbe akarják lőni. Meg amúgy sem érdemes ilyeneket írni, ugyanis ennek a hazai ellenzéknek teljesen mindegy mit ír az ember. És nem csak nekik. Annak a liberális moslékvilágnak, amelynek a hazudozás a lételeme, a hamis vádaskodás olyan számára, mint a levegővétel, és az emberi aljasság minden apró szegmense benne rejlik. Az emberi tulajdonságok összes negatívja is belekövesedett ebbe az embertípusba, mert ez egy embertípus… a normálistól eltérő, vagy ha úgy tetszik az isteni – a keresztény – ember ellentéte… – a sátáni.



Hallgatom a híreket, s évek óta azt tapasztalom, hogy a politikusbűnözők, csalók, sikkasztók, metrópénzt ellopók, mint, X, Y, Z, és hosszan sorolhatnám (de neveket itt sem írok, mert nem jogállamban élünk, és e nevek baloldali és liberális tulajdonosait védi a törvény! Mást nem! Illetve nem is a törvény védi őket, hanem a taláros betyárbecsület… mert a törvény nem védi a csalókat és a hazug gazembereket), ám nem teszem, hiszen mindenki tudja, kikről van szó.



Ha a magyar miniszterelnök meggyilkolásáról, Fideszesek holttestének ZIL-ekre dobálásáról, akasztásról esik szó, az természetes. Képzeljük csak el… mi lenne, ha Soros meggyilkolását emlegetné bárki? Vagy a Momentumos, a Jobbikos elnök kilyukasztott fejét röhögne a jobboldal…



Ez az, ami nagyon bosszant! Ócska csürhe, rablóbanda, hazaárulók serege ordítozhat, teheti jól megfizetett dolgát a magyar nemzet megmaradása ellen, és nincs hatóság, nincs bíró vagy ügyész, aki két – szintén remekül fizetett – semmittevés közben azt mondaná, hogy lám-lám, ezt csak-csak fel kellene jelentenem hivatalból, mert ebbe vagy abba a Btk. §-ba ütközik… Nem… ilyen nincs. Csak az a bűn, ha nincs a bringán világítás, vagy Józsi bácsi húsz liter pálinkát dugdos a NAV elől, s micsoda földöntúli boldogság, amikor Józsi bácsit emiatt olyan összegre büntetik, amennyit életében összesen nem keresett még a zugpálinkával együtt sem. 


Valami az egész világban eltorzult, valami nem működik, mert már nincs szégyenérzet, de a szemrebbenés nélküli hazudozás ma már az ENSZ-ben is természetes.



Ölni, öletni akarják az európai keresztény fehér embert, s minden országnak megvannak az erre képes, alkalmas, jól fizetett aljasai vagy hülyéi, akik alig várják a következő parancsot a magyarok ellen, és szinte elélveznek, amikor Ármány Dolga műsorában le lehet hülyézni a magyar embereket.



Miért kell ezt tűrni annak szellemében, hogy demokrácia van és abba belefér. Nos, ez egy olyan degenerált magyarázat, amihez fogható nincs is több. Az én demokratikus jogaim miért nem számítanak? Épp olyan ez, amikor a pápa a katolikusokat kapacitálja a keresztények meggyilkolását hirdető muszlimok befogadására, s már-már sátáninak kiáltja ki azokat, akik ezt nem akarják. 



Teljesen hülye, elmebeteg, sátáni és/vagy idióta lett tehát a világ vezetése. Pedig a megoldás jelen bajainkra egészen egyszerű és kivitelezhető lennem, ha volna törvényesség, erkölcs fegyelem, rend és hit. De nincs. Főleg erkölcsi normák nincsenek. Ma mindent szabad, mert genderizmus van, szabadosság van, korrupció van, és a szex a legalapvetőbb európai érték… Csak egy példa, amely napok óta. nyomaszt... a mindennapok európai züllöttségéről, a nemtörődömségről, a korrupcióról, az erkölcstelenségről és az aljasságról... egyetlen történetecskén keresztül.



Magyarország egykor legkeletibb csücskében, a kis faluban szilveszterkor egy ifjú leányt hárman „megszeretgettek”...régen úgy mondták, "megeresztettek"... Nem írok erőszakot, mert bár a lány fiatalkorú, mégis benne volt a dologban. Sőt, a laza éjszakai bemutató után a kamerába mondta, hogy melyik kölökkel volt a legjobb… stb. Az "ifjú urak" rém büszkék voltak akciójukra, amit fel is tettek sebtében az internetre, de amelynek láttán a lány, aki egy másik megyében lakik, meg akarta "öngyilkolni" magát. Lett is ebből cécó rendesen, ám az egyik hős „farkas” édesapja, aki a fiára ütött (bár ütött volna, de csak hasonlítottak egymásra), egészen egyszerűen és könnyedén elintézte a dolgot az ügyészségen. Mind a három ifjú „cserkészt”, – akik úgy istenigazából résen voltak szilveszter éjjel… felmentették pár nap alatt. S az élet megy tovább a maga útján. Ennek a kis testkultúra-akciónak a nyomán az egyik delikvens oskolájában még azt is kitalálták az okos pedagógusok, hogy a fiú készítsen prezentációt az ügyről, és azt mutassa be az iskolában osztályról-osztályra, mintegy elrettentő példaként… – hogy ugyebár ilyet, hogy hárman egyet és egyszerre, nem illik csinálni, még ha a leányka meg is kapta a kis összegecskét – állítólag alig 15 ezer forintnyi pénzt – a dologért. A három ifjú perverz lovag tehát hősként ünnepeltetik, a tizenhárom, mások szerint – az ügyet jogilag  tompítandó – tizenhat éves leányka pedig, csak akkor kapott észbe, amikor a netről viszontlátta a három, általa a videón véleményezett deli farkat, és azokkal önmagát… A nagymenő kedves papa viszont elégedetten leporolta tenyerét, és nyugtázta, hogy a gyerek rá hasonlít, s ez jól is van így. (Mert azt nem tudja a kedves papa, hogy drága gyermeke a kedves papát és a kedves mamát is levideózta üzekedés közben, s ezt a videót már az egész iskola, mintegy 700 gyerek látta, bár nem prezentációként, csak a szünetben érdekességképpen a tízórai mellé…… s ezen röhög ma a kisváros összes olyan diákja, aki abba az alma materbe jár...)



Ha ezen a fenti kis eseten elgondolkodunk, akkor rá kell jönnünk, hogy bizony Sodoma és Gomora csak egy felekezeti cserkésztábor lehetett ehhez képest a tűzeső előtt. A történetben minden EU-s, liberális és züllött ocsmányság, visszaélés benne van… minden, amiben élünk, amit a liberalizmus és az ószövetségi gondolatiság generált az egykor volt, de ma kiirtásra ítélt keresztény Európában. Társadalmi, jogi, iskolai, törvénykezési, erkölcsi, emberi… – a legalja. 
És mindez, egy kereszténynek mondott országban történt…



Csodálkozunk-e tehát, ha egy pécsi szocialista „büdösbunkó” veszi a bátorságot, és a miniszterelnököt fejlövéssel riogatja? A hazugságok, a cselvetések, a hazaárulás, a jogtalanságok és a gyalázat történelmi csúcsokat döntenek ma Magyarországon! Hiszen ma már minden sorosista párt vezére maga találta ki a kerítést, amit eddig bontani akart...  Hegedűs papné  olyan ellenérveket és indokokat sorolt fel a TV-ben Vona hazaárulását és iszlamizálódását tagadva, amelyek arra engednek következtetni, hogy a Horthy szobrot felállító pap neje esetleg nagyot nagyokat hazudott... amire az is következtetni enged, hogy a neki feltett kérdéseket már nem merte pártja televíziója feltenni a netre. 

Ám mi, már semmin sem csodálkozhatunk immár, de várjuk a végkifejletet, április 8-át.



A választási kampány ádáz és aljas, embertelen küzdelmétől valami kifejezhetetlen szánalmat, lenézést, megvetést, undort és viszolygást érezek. Ennyi mocskot még soha nem láttam, mint most, mint ebben a kampányban, amiben a magyarság kiirtása vagy megmaradása a tét. S nem kérdés, ki melyiket akarja… Nem méltó ez a magatartás felnőtt és értelmesnek mondott emberekhez… de tovább megyek… emberekhez nem méltó ez a söpredék-viselkedés. Érhet-e ennyit az idegen pénz? Érhet-e annyit, hogy az ember a hazáját, a gyermeke jövőjét, az anyját, a szeretteit, mindenét feláldozza egy őrült, a hitlerinél ezerszer aljasabb ószövetségi eszme sátáni oltárán?



A magyarországi ellenzék ma végleg levizsgázott…  ahogy ebben a "fejlövős" ügyben az igazságszolgáltatás is, és mindazok, akik megtehették volna a feljelentést az elkövető ellen, de hallgatnak, mert demokrácia van. Ám, ha ez a demokrácia, akkor nekem a demokráciától hányingerem van, undorom van tőle és gyűlölöm is a demokráciát.



Ha azonban ezt anarchiának hívjuk, akkor minden a helyén van… Ám, rend, az e tekintetben sincs… és ez az egy, nem az ellenzék bűne! 



Bűn, mert ezek potenciális gyilkosok, és ha mi beengedjük  őket a hatalomba, úgy megérdemeljük, amit tesznek majd velünk és gyermekeinkkel... Mert 1919. óta semmi nem változott… ők gyilkosok maradtak, mint Khon Béla, Szamuely, Fürst, Eisenberger vagy Rosenfeld... és erről tettek hitet ismét. Mert ahogyan a nemzeti szocialista pártot betiltották, úgy ezt a százmillió embert lemészároló véreskezű, szocialista söpredéket is be kell tiltani! Amíg nem késő! Ha még nem késő….




Stoffán György