A bíróság állítólag megtiltotta, hogy egy hazai politikust lepoloskázzon a politika, a sajtó és a köznyelv. Ez a tiltás nem kifogásolható. A politikai poloskázás először nem a rovarra utalt, hanem egy bizonyos lehallgatásos történetre, de már kezdett elharapózni a rovar rajzával illusztrált politikai megjegyzésözön. Valami olyan elemi primitívséggel ötvözve, amilyen az O1G-zés, és más baloldali-liberális ízléstelenség. Bár, ez utóbbit senki nem tiltotta be, mert senki nem tett feljelentést az O1G ügyben. Kérdés, hogy ha tett volna, ugyanaz lett volna-e a jogi mérce. Vagy csak a szokásos hárítást, azaz, hogy „a közszereplőnek többet kell eltűrnie” szólamot énekelték volna el ismét a pulpitus mögül… Mindegy is, hiszen ez a társadalomra öntött gyűlölködés hamarosan mindenképpen megváltozik, mert már csak kevéssé lehet fokozni. És a gyűlölet önmagát is elpusztítja.
Azonban… számomra épp úgy, mint a poloskázás, egy másik jelző is sértő és tűrhetetlen. Ezért nem tett ugyan feljelentést a korábban lepoloskázott politikus, ám megtehette volna abban az esetben, ha valóban mindenkit képviselne. Ugyanis a messiásozás sokkal több hívő keresztény embert sért, mint amennyi poloskát sértett a poloskázás.
A „Messisás” Jézus Krisztus megnevezése, amelyet ha Madách Imre vagy Mécs László említ, akkor nincs vele baj, hiszen a két költő tisztelettel, és Jézusra vonatkoztatva említi. Viszont, egy politikust messiásnak nevezni, minden keresztény számára sértő. Kivált úgy, hogy ma már a közösségi oldalakon bibliai történetekkel, mint hasonlatokkal is ellátják a megnevezés okán az említett politikust. Például, a vizet borrá változtató politikusként említik, és ezt hazudozással hozzák összefüggésbe – a jobboldalon!!! Ez olyan mértékű pofátlan keresztényellenesség, amiért nem nekem kellene csak felszólalnom, hanem annak a keresztény szellemiséget képviselő kormánynak is, amelynek néhány alulművelt önkéntese elköveti e sokakat vérig sértő, és a vallásos embereket bántó, tiszteletlen és tudatlan bunkóságot. Igaz, szólhatna ezért a korábban a poloskázásért feljelentést tevő, ma a jobboldali médiában „messiásnak” nevezett politikus is, hiszen piarista öregdiákként elvárható volna tőle, hogy a Messisás nevet, és a Vele kapcsolatos, tudatlanságból eredő hasonlítgatásokat is visszautasítsa, mint blaszfémiát.
Ha ugyanez elhangzana a nyugati világ kalifátusaiban, Németországban vagy a franciáknál, az ő istenükkel összefüggésben, bizonyára más lenne az abban hívő nép reakciója… Itthon azonban, mint a jól nevelt birkák, mind a hívő nép, mind annak vezetői és a keresztény-keresztyén ország vezetés is hallgat. Hallgat, a Messiást váró adventi időszakban, miközben készülünk az Ő fogadására, születésének megünneplésére, a szeretet ünnepére. Mára odáig fajult ez a politikai gyűlölködő megnevezés, hogy az internetes keresők is az eddig poloskázott politikus képét adják be, ha a Messiás szót beírjuk.
A magyar társadalom skizofrén állapotban van, a demokráciával való súlyos fertőzöttség okán, hiszen abba a betegségbe minden belefér a renden és a tiszteleten kívül. Azonban, mint keresztény író, sokakkal együtt tűrhetetlennek és tiltandónak vélem a héber Messiás - görögül Krisztosz - nevet a politikai életben gúnyként, a gyűlölet megnyilvánulásaként ráakasztani bármelyik politikusra… hány keresztény magyar embert aláz meg ez a magatartás, ez a politikai, keresztényellenes megnevezés? És odáig jutott az ország népe, hogy ezt már észre sem veszi. Krisztus, a Messiás neve, már nem jelent tiszteletet, alázatot, imádatot és föl sem fogja a nép, hogy kivel gúnyolódik… ugyanakkor retteg a háborútól, a mai világ tragikus lehetőségeitől, a jövőtől, a természeti katasztrófáktól. Ám, kereszténynek mondja magát, ha a politika úgy kívánja, de mint a fentiekből is látszik, fogalma sincs a kereszténységről! Ha lenne, hallatná a hangját ebben az ügyben.
Jó volna tehát, végre gondolkodni, magunkba szállni és valóban a szeretet ünnepére, Krisztus születésére készülve felfogni a Messiás név valódi jelentését, illetve azt, hogy kit is illet ez a név a keresztény-keresztyén világban.
Mert eljön az idő, amikor nem kell elmagyarázni… Ha minden földi remény elfogy, mindenki tudja majd, kihez forduljon segítségért…
Stoffán György