Hallgass ide Fico!
Bizonyára nem érkezik el hozzád ez a levél, de azért csak megírom, mert ettől kissé talán csillapodik az a haragom, amit érzek a tót politika iránt. Nem, gyűlöletről nincsen szó, mert a buta embert nem szabad, és nem is lehet gyűlölni. A favágás és a tutajkészítés is tudomány, tehát, neked is bizonyára a génjeidben vannak ezek az ősi tót szakmák. Miért nem azokban csillogtatod meg az értékeidet? A politikához azonban nem értesz még nyomokban sem. Hiszen aki gyűlöli azt a nemzetet, amely ezer évig eltartotta, ruházta, etette és itatta, az alkalmatlan a saját népe vezetésére is. Mert a saját népét viszi a szakadékba.
Ja, hogy miért tegezlek, amikor te egy állam vezetője vagy? Egyrészt, mert nálunk a birtokon a tótokat évszázadok óta tegezték. Így csak hagyományt őrzök. Másrészt az állam, amelynek te a főnöke vagy – és mint ilyen megkeseríted úgy a tót mint a magyar emberek életét –, számomra nem létezik a maga huszonéves történelmével.
Csak nézz körül öcsém, és mindjárt rájössz, hogy valami nem stimmel a ti általatok is lakott Észak-Magyarországon, amikor tótiáról, Slovenskóról vagy legújabban Szlovákiáról beszéltek, mint tulajdon országotokról. A fennhatóságotok sajnos megvan, mert többek között azt hazudtátok Trianonban a minket gyűlölő nagyhatalmaknak, hogy az Ipoly egy hajózható folyó… stb. Ám, nem is ez a lényeg te Ficó. Hanem az, hogy maga a trianoni döntés a felvidéket illetően egy igazságtalan, törvénytelen és aljas döntés volt. Ugyanis a budapesti kormány olyan autonómiát biztosított nektek 1920 februárjában, amilyen a világon nem még volt. Emiatt pedig teljesen indokolatlan és aljas a Trianonban aláírt diktátum. Igaz, te nem tanultál erről és itt Magyarországon is titkolják, de most megmutatom neked, hogy átérzed a saját hülyeségedet, üldözési mániádat, azaz a börtönnel fenyegetést arra az esetre, ha igazat szól valaki a te ostoba nemzetiségi politikádat és a Felvidéken egyre inkább érezhető magyargyűlöletet bírálva, vagy a hozzád hasonló, gyűlölködő és fenyegetőző elődöd, Beneš, embertelen és aljas, de ma is érvényes dekrétumának megszüntetését követelve. Hiszen, egy olyan dekrétumról beszélünk, amelynek alapján ma is elvehetitek a magyarok ingó és ingatlan vagyonát, és amely rágalmaz, igaztalanul vádol egy népcsoportot, megbélyegezve a magyarokat a kollektív bűnösség bőrünkbe égetett pecsétjével.
Pedig, a bűnösök nem mi, magyarok vagyunk. Nem mi gyilkoltuk végig Felső-Magyarország lakosságát 1920-ban, hanem ti. Nem mi öltük meg az esztergomi érsek testvérét a Trianon utáni tót bosszúhadjárat idején, hanem ti. Nem mi végeztük ki szlovákok százait Pozsony-Ligetfalu határában, hanem ti gyilkoltátok le az ártatlan magyarok és németek százait. Nem mi öltük meg azt a magyar grófot, Esterházy Jánost, aki egyedül szólalt fel Pozsonyban a zsidók védelmében, és sürgetett kiegyezést a te néped és a mi népünk között, de amely kiegyezés, a ti primitív gyűlölködésetek miatt lehetetlen volt. Nem mi vettük el a magyarországi tótok jogait, iskoláit, hanem ti tiporjátok nap-nap után a magyarok jogait, s teszitek keserűvé a mindennapjaikat „Szlovákiában”, azaz, Felső-Magyarországon. Nem mi hazudjuk magyarnak azt a néhány híres tótot, akiknek a nevére büszkék lehettek, hanem ti hazudjátok Liszt Ferenctől Jedlik Ányosig tótnak legjobb magyarjainkat. Nem mi írunk hazug történelmet magunknak, de ti vonulgattok a magyar koronázó városban, a Szent Korona másolatával, azt hirdetve a világnak, hogy Szent Istvántól IV. Károlyig minden király tót volt… Igaz, Horthy Miklós kormányzót szerencsére nem vállaljátok… És nem mi zavartuk el a budai ferencest, Cirill atyát - aki hétről-hétre azért ment önzetlenül Érsekújvárra, hogy ott misét celebráljon magyarul -, hanem ti...
Mondd Fico! Nem volna-e jobb békében, és egykori politikusaitok elképzelése szerint a Magyar Szent Korona alatt, egy országban élni? Nem volna-e erősebb a mai világban az a politika, amit te is és Orbán Viktor is képviseltek? Bár te, olykor ebben is megbízhatatlan vagy.
Ma, sajnos ott tartunk, hogy ismét életre keltetted a hamu alatt izzó gyűlöletparazsat, és börtönnel fenyegetőzöl, ha a magyar kimondja az általatok okozott fájdalmát, elmondja óhaját, amely nem jelentene veszélyt sem rád nézve, sem „Szlovenszlóra” nézve. Noha, turdhatnád, hogy gyűlölködés, amelyet felszínre hoztál, a te népedre száll vissza a maga idejében, és ezt a történelem ezerszer bizonyította már. Mert nem lehet büntetlenül gyűlölködni, kivált a mai zavaros világban, amelyben egy pillanat alatt tűnhetnek el városok, országok, népek…
Térj észhez Robert Fico és ne fenyegess, ne vedd el a megmaradt kolostorokat, és dolgozz azon, hogy a tót és a magyar nép békében, egymást segítve élhessen. Ne éljünk úgy, mint két bolha, amelyek azon vitatkoznak, hogy kié az a kutya, aminek a bundájában élnek. Gondolj arra, hogy hány magyart öltetek meg az elmúlt 105 évben, hány magyarnak az életét keserítettétek meg kezdve a Prágába deportálástól, a lakosságcserén át az illovai börtönig.
Mi aggódtunk az életedért, amikor tót honfitársad fegyvert fogott rád. És ez az aggódás őszinte volt. A börtönnel való fenyegetőzésed és a magyarok elleni gyűlöletkeltésed azonban ezt az aggódást ma erősen mérsékelné…
Itt van tehát alább az a döntés, amelyet mi magyarok és a ti tárgyalóitok hoztak tető alá 1920-ban, a béketeremtés szándékával, de Trianon miatt ez a terv és döntés soha nem valósulhatott meg… azonban tükrözi a mi, azóta is változatlan jóindulatunkat és megértésünket a tót nép irányába. Vond vissza tehát a fenyegető, gyűlölködő törvényedet, tiltsd meg a gyűlölködést és hagyd a magyart a szülőföldjén boldogan élni és békésen meghalni. És ha egyszer valamelyik utódod felnő az emberiesség magaslataihoz, akkor két dolgot tegyen meg: Köszönje meg az elmúlt ezer évet, és kérjen bocsánatot az elmúlt 105 évért…
Most pedig olvasd el a Magyar Minisztertanács által 1920 februárjában, egyhangúlag elfogadott, és korábban a tót tárgyalók által aláírt autonómia-egyezményt. Ha lehet, tanulj is belőle!
***
A tót autonómia tervezetének alapelvei az alábbi formában kerültek a magyar minisztertanács elé:
"A magyar állam a szlovák nemzettel egyetértésben FelsőMagyarország számára oly széleskörű önkormányzatot létesít, mely egyrészt korlátlan lehetőséget nyújt a tót nemzet kulturális fejlődésének, másrészt minden, nem közvetlen országos érdekű közügynek intézését mind személyi, mind tárgyi tekintetben az illetékes országrész lakosságának biztosítja, végül amely gazdasági vonatkozásban is megfelelő tért enged a különleges érdekek érvényesítésének. Ezen felül gondoskodik a magyar állam arról, hogy az autonómia körébe nem eső ügyeknél is kellőképp figyelembe vétessék Felső-Magyarország különállása és lakosságának túlnyomóan szlovák nemzetisége.
I. Területi elhatárolás
Felső-Magyarországnak szlovákok által lakott része Szlouenszko elnevezés alatt önkormányzati jogterületté alakítattatik. Szlovenszkohoz az összes túlnyomóan szlovák nyelvű megyék tartoznak. A magyarsággal határos megyék az ethnografiai határ szerint fognak kikerekíttetni. Szlovenszko pontos határait a békekötés után a magyar és a tót nemzet képviselőiből alakuló bizottság fogja kijelölni.
II. Az autonómia tárgyai: Szlovenszko autonómiája a következő ügyekre fog kiterjedni:
1./ A közoktatás és közművelés
ügye - ideértve a kultúrális célú alapítványok és egyesületek ügyeit is -
Szlovenszko belügyének tekintetnek és ehhez képest az említett ügyekben
Szlovenszko jogszabályokat alkothat, s azok végrehajtásáról maga gondoskodik.
A közoktatás nyelve Szlovenszko területén szlovák lesz, köteles azonban gondoskodni Szlovenszko arról, hogy a területén esetleg nagyobb tömegekben együtt élő más nemzetiségű polgárok, az általuk lakott vidék közelében, Szlovenszko intézeteiben, saját anyanyelvükön nyerhessenek kiképzést, kötelesek azonban Szlovenszko hivatalos nyelvét is tanulni. Szlovenszko minden középfokú iskolájában a magyar nyelv kötelező tantárgy lesz és a magyar nyelv, s irodalom, valamint a magyar történelem magyar nyelven fog taníttatni. Azok az országos törvények, melyek az elemi oktatás színvonalának biztosítása végett az elemi népiskolák dologi berendezése és a tanítószemélyzet javadalmazása tekintetében bizonyos minimumot állapítanak meg, továbbá azok az országos törvények, amelyek az elemi népiskolákra az oktatási minimumot előírják, Szlovenszko területére is kiterjednek, az oktatási minimumra vonatkozó rendelkezések azonban nem érinthetik Szlovenszko népiskoláinak szlovák nemzeti jellegét. Szlovenszko középfokú tanintézeteire nézve a kiállított iskolai bizonyítvanyoknak képesítő ereje az ország egyéb részeiben attól tehető függővé, hogy Szlovenszko középfokú tanintézetei megfelelnek a minimális tananyag tekintetében az ország egyéb részein működő hasonló fokú tanintézetekre nézve előírt követelményeknek.
2./ Ugyancsak belügye lesz
Szlovenszkonak a vallásügy.
Az, esztergomi főegyházmegye
Szlovenszko területi elhatárolásának megfelelően magyar-esztergomi és
szlovák-nagyszombati egyházmegyére osztatik szét. Az, ilykép alakuló hat,
Szlovenszko területére eső püspökség (nyitrai, besztercebányai, szepesi,
rozsnyói, kassai és nagyszombati) élén egy érsek áll.
Az, esztergomi főkáptalan
fokozatosan s arányosan tagoltatik szét Esztergom és Nagyszombat között.
Feltéve, hogy az apostoli szentszék beleegyezése megnyerhető lesz püspökök a szlovenszkói püspöki székek betöltésénél, Magyarország apostoli királyát megillető főkegyúri jog olykép fog gyakoroltatni, hogy a püspökségre alkalmas egyének listájából, melyet a püspöki kar nyújt be minden évben a római Curiához, a minister ellenjegyzésével egy jelöltet fog kinevezni. (Azok a püspökök kik a tót nyelvet szóban és írásban, miként azt a kánonjog előírja, tökéletesen nem bírják, a szlovenszkói egyházmegyék élén nem maradhatnak.)
3./ Belügye tovább Szlovenszkonak a népjóléti ügy, amennyiben Szlovenszko az autonóm költségvetés keretein belül népjóléti intézményeket létesít és tart fenn.
4./Az általános közigazgatást Szlovenszko saját területén autonóm hatáskörben látja el. Az önkormányzati alapon szervezett általános igazgatási szervek, nevezetesen a községek (városok) és megyék felettes hatóságaként Szlovenszkonak önkormányzati alapon szervezett kormányzósága jár el, az illetékes szakminisztériumok pedig csupán mint legfelsőbb irányító és ellenőrző szervek szerepelnek, amelyekhez az ügyek Szlovenszko területéről intézkedés végett csupán kivételesen, nevezetesen a törvényalkalmazás egységességének szempontja, az ügy országos fontossága, vagy egyébként való nagy jelentősége által indokolt, és minden egyes igazgatási ágra nézve szabatosan körül írandó esetekben kerülnek fel. Az, általános közigazgatás nyelve Szlovenszko területén szlovák, azok a jogok azonban, amelyek a nemzeti kisebbségek javára a helyi (községi, városi), esetleg a járási hatóságok nyelvének megállapítása valamint általában a nyelvhasználat tekintetében az ország egyéb részében biztosíttatni fognak, Szlovenszko területén is érvényesülni fognak. A járások és a megyék elhatárolása a lakosság nemzeti megoszlásának alapulvétele mellett Szlovenszko területére revisio alá fog vétetni.
5./ Szlovenszko autonóm hatáskörében állapítja meg az igazságszolgáltatás nyelvét, a nemzeti kisebbségek jogai azonban itt is figyelembe fognak vétetni. Szlovenszko területén működés igazságügy személyzete lehetőleg Szlovenszko területén illetékes, s a szlovák nyelvet bíró egyének közül fog kineveztetni. A kinevezéshez a szlovák miniszter hozzájárulása is szükséges. Az. igazságügyi szervezet oly módon fog átalakíttatni, hogy Szlovenszko területe egy, esetleg két külön ítélőtáblát alkosson. A Legfelsőbb Bíróságoknál a Szlovenszko területén működő bírák számára megfelelő számban fognak bírói állások biztosíttatni.
6./ Szlovenszko belügyeinek az autonóm szervezetének költségeit autonóm hatáskörében állapítja meg. A Szlovenszko területén levő, azok az állami javak, amelyek Szlovenszko belügyének minősített, valamely célt (pl. közoktatási, kulturális vagy népjóléti célt) szolgálnak és alapítvány jellegével bírnak, Szlovenszko tulajdonába mennek át. Ugyan ez áll általában az említett célokat szolgáló állami intézetekre. Kivéve a selmecbányai erdészeti és bányászati főiskolát, valamint esetleg még némely más ily országos jellegű intézetet. Ezekben az intézetekben a szlovák nyelv is megfelelő módon érvényesül.
7./ Végül Szlovenszko autonóm hatáskörébe tartozik minden oly ügy, amelyet országos törvény a felsoroltakon kívül autonóm hatáskörbe utal.
III. Az autonóm szervek.
Szlovenszko jogalkotó szerve, a
szlovák autonóm nemzetgyűlés, olymódon fog választatni, hogy abban a nemzeti
kisebbségek képviselete biztosítassék. Az alkotott jogszabályok ellen azonban
az országos kormány csak azon az alapon tehet kifogást, ha azok valamely
országos törvénybe ütköznek. Ily esetben az autonóm jogszabály érvénye bírói
döntés tárgya lesz. Szlovenszko jogalkotó testülete az autonómia körén kívül
eső közügyekkel is foglalkozik és ily ügyekben az országos kormányhoz és
törvényhozáshoz előterjesztést tehet.
Szlovenszko belügyeiben a
legfelsőbb végrehajtó és igazgatási szerv Szlovenszko kormányzósága, amely
egyúttal Szlovenszko területén az általános közigazgatásnak is szerve. A
kormányzóság élén a kormányzó áll, akit korlátolt időtartamra Szlovenszko
jogalkotó testülete választ. A kormányzóság egészében mint önkormányzati szerv
alakul.
Miként az alábbiak szerint Szlovenszko autonómiájának és a szlovák nemzeti jogoknak biztosítására az országos szlovák minister fog kineveztetni, ennek megfelelően Szlovenszko kormányzósága mellé az állami főtisztviselők kinevezésére hivatott szerv egy állami közeget fog kinevezni, akinek feladata lesz az autonómia kereteinek betartását ellenőrizni, továbbá az önkormányzat és az állami igazgatás együttműködését előmozdítani. Ezen állami közegnek, amellyel szemben az önkormányzati szervek nem lesznek alárendeltségi viszonyban, Szlovenszko területére közvetlen intézkedési joga lesz.
A kormányzóság hivatalos és belső ügyviteli nyelve a szlovák lesz.
IV. Szlovenszko különállása nem autonóm ügyekben.
1./ Az országos törvényhozás tagjainak választására vonatkozó jogszabályok oly módon fognak megállapíttatni, hogy Szlovenszko népességének és területének megfelelő képviseletet nyerjen az országos törvényhozásban.
2./ A Szlovenszko területéről sorozott szlovák ezredek és nemzetiségű katonai legénység külön szlovák ezredekbe foglaltatik, amely ezredekhez az ezrednyelv a szlovák lesz s a szlovák nemzeti színek használata meg lesz engedve.
3./ A karhatalom (csendőrség, rendőrség) országos szervezésénél gondoskodás fog történi Szlovenszko területére külön szlovák osztagok alakításáról.
4./ A vasút, továbbá a posta és távirda igazgatás keretében Sdovenszko területére külön középfokú hatóságok (igazgatóságok) fognak felállíttatni azonban a központ hatásköre alá helyezve.
5./ Az itt külön nem említett
állami szakigazgatási ágakon belül is az egyes hatóságok területi beosztása általában
úgy fog megállapíttatni, hogy Szlovenszko területére külön ily hatóságok
szerveztetnek.
6./ A Szlovenszko területén működő állami hatóságok személyzete, úgyszintén az ottani vasúti és postai személyzet az e területeken lakó nemzetekből lehetőleg arányosan fog vétetni.
V. Garanciális rendelkezések. Szlovenszko területi autonómiájának, továbbá a nemzeti kisebbségek és az állampolgárok részére biztosított nemzeti jogoknak védelmére a következők fognak szolgálni:
1./ Az országos kormánynak tagja lesz egy szlovák minister. A szlovák minister feladata Szlovenszko területi autonómiájának és ezenkívül a Szlovenszko határain túl levő szlovák nemzeti kisebbségek és a szlovák nemzetiségű állampolgárok részére biztosított nemzeti jogoknak védelme. Ennek folytán a szlovák minister Szlovenszko autonómiájának és a szlovák nemzeti jogokat érintő törvényes rendelkezéseknek végrehajtását ellenőrizné és az ő hozzájárulása érvényességi kellék lesz minden oly kormányzati intézkedésnél, amely Szlovenszko autonómiáját vagy valamely szlovák nemzeti jogot közvetlenül érint. Egyebek közt a szlovák minister hozzájárulásához lesz kötve a szlovák nemzet által lakott területeken működő állami tisztviselők kinevezése, továbbá ily területekre nézve a legfőbb kegyúri jog gyakorlása.
2./ A Szlovenszko részére biztosított területi autonómia, valamint a nemzeti jogok bírói védelem alá helyez tetnek. A bíróságok hatáskörét, nemzetiségtől független, egyenlő rangú bíróság fogja ellátni, amelynek összeállításánál a nemzeti szempontból való pártatlanság a legmesszebbmenő módon biztosíttatni fog. A panaszjog a bíróság előtt a közvetlen sértett félen kívül az autonómia védelmében meg fogja illetni úgy a szlovák ministert, mint Szlovenszko kormányzóságát, a nemzeti jogok védelmében pedig a közvetlenül sértett félen kívül a szlovák ministert is.
3./ Szlovenszko területi autonómiáját és a nemzeti jogokat szabályozó törvények alaptörvény jellegével ruháztatnak fel.
4./ Szlovenszko területi épsége és autonómiája a koronázó oklevelében biztosíttatni fognak.
Ezen autonómia tervezet az 1920. január 9-én megtartott minisztertanácsban egyhangúlag elfogadtatott, melyről hiányzott Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter, de jelen volt Horthy Miklós a nemzeti hadsereg fővezére.
A jogkiterjesztés mértékét mindenki őszintén és hátsógondolat nélkül fogadta el, csupán a formára nézve nem volt mindenki részéről fenntartás nélküli hozzájárulás.
Báró Korányi Frigyes pénzügyministernek a jegyzőkönyvbe diktált közlése: „Kénytelen vagyok kikötni, hogy a szóban forgó ellenvélemény autonómia az államháztartás és pénzügyi igazgatás egységét sértetlenül tartsa fenn, úgy mint azt az állam suverén pénzügyi jogai megkívánják.”
Írta
és a dokumentumot közreadja:
Stoffán
György
(Forrás:
a szerkesztőségben)