.jpg)
A
Trump-adminisztráció arra kötelezte az Egyesült Nemzetek humanitárius
ügynökségeit, amelyek amerikai pénzeszközöket kapnak vagy osztanak szét, hogy
töltsenek ki egy űrlapot, amely felfedi a kommunizmushoz, a szocializmushoz
vagy az Amerika-ellenes hithez fűződő kapcsolataikat.
Az
Associated Press megszerezte a kérdőív egy példányát. Az űrlap 36 kérdést
tartalmaz, és az Egyesült Államok Menedzsment és Költségvetési Hivatala (OMB)
küldte.
Az
Egyesült Nemzetek Gyermekalapja, az UNICEF és az UN Refugee Agency és az
Egyesült Államok hivatalai és ügynökségei közé tartozó Nemzetközi Fejlesztési
Ügynökség – USAID (United States Agency for International Development), is
megkapták az OMB kérdőívet. A dokumentum foglalkozik a Trump-adminisztráció
több aggályával, beleértve azt is, hogy valamelyik program támogatja-e a
sokszínűséget, a méltányosságot és a befogadást – DEI – erőfeszítéseket.
Míg
a kérdőív egyes kérdései rutinproblémákkal foglalkoznak, mint például, hogy a
megcélzott ügynökség olyan projektet futtat-e, amely rendelkezik
kockázatkezelési keretrendszerrel, mások a szervezet álláspontját vizsgálják a
republikánusok számára kényes témák széles körében, beleértve azt is, hogy
abortusszal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt-e, vagy a DEI-vel valamint a
„gender ideológiával” kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik-e.
A
kérdőív arra kéri a válaszadókat, hogy erősítsék meg, hogy „ez nem éghajlati
vagy ökológiai igazságosság projekt”, hogy a szervezet ösztönzi a
véleménynyilvánítás szabadságát, és nem működik együtt kommunista vagy
Amerika-ellenes nézeteket támogató pártokkal: „Meg tudja erősíteni, hogy az Ön
szervezete nem működik együtt kommunista, szocialista vagy totalitárius
pártokhoz kötődő entitásokkal, vagy egyetlen olyan párttal sem, amely
Amerika-ellenes meggyőződést vall?”
Egy
másik kérdés magát az ENSZ-ügynökségeket mutatja be problémaként, és azt
kérdezi a hazai szervezetektől, hogy projektjeik „erősítik-e az Egyesült
Államok szuverenitását azáltal, hogy korlátozzák a nemzetközi szervezetekre
vagy a globális kormányzási struktúrákra (pl. ENSZ, WHO) való támaszkodást?”
A
kérdőív második része arra kéri ezeket a szervezeteket, hogy a „nincs hatás” és
a „nagy hatás” közötti pontszámot adjanak az olyan kérdésekre, mint például:
„Milyen hatással van ez a projekt az Egyesült Államokba irányuló illegális
bevándorlás megelőzésére?” és „Mennyire befolyásolja ez a projekt a
rosszindulatú befolyás leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, beleértve Kínát
is?”
Egy
másik kérdés azt kéri az ügynökségektől, hogy erősítsék meg, hogy nem kapnak
forrást Kínától, Oroszországtól, Kubától vagy Irántól, mint ENSZ tagoktól.
A
kérdőív olyan projektekre vonatkozó kérdéseket is tartalmaz, amelyek hatással
lehetnek „az Egyesült Államok ellátási láncainak megerősítésére vagy a
ritkaföldfém ásványok biztosítására tett erőfeszítésekre”. „Néhány kollégánktól
tudom, hogy több ügynökség is kapott ilyen típusú kérdőívet” - mondta Stephane
Dujarric, az ENSZ szóvivője, amikor a felmérésről kérdezték. A BBC szerint a
világ néhány legnagyobb humanitárius szervezete kapta meg a kérdőívet, köztük
az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága.
Újságírók kijelentették, hogy az ENSZ segélyszervezetei közül sokan, amelyek
megkapták az űrlapot, nemcsak az USAID-től kapnak támogatást, hanem közvetlenül
az Egyesült Államok kormányától is. A BBC szerint az ENSZ-csoportok attól
tartanak, hogy a Trump-kormányzat lépése annak a jele, hogy az Egyesült Államok
teljesen fel kíván hagyni a humanitárius munkával – vagy akár az ENSZ-ből is
kilép. A BBC a diverzitás, a méltányosság és a befogadás kérdéseire vagy az
éghajlatváltozással kapcsolatos projektekre hivatkozva azt mondta, hogy ez
kényelmetlen lehet az olyan ügynökségek számára, mint az UNICEF, amely
támogatja a lányok oktatáshoz való egyenlő hozzáférését, vagy a Világélelmezési
Program, amely az éhezést próbálja megelőzni azáltal, hogy támogatja az
aszálytól sújtott közösségeket, hogy áttérjenek a klímaváltozásnak ellenállóbb
növényekre.
Az
amerikai pénzeszközöket fogadó ENSZ-ügynökségeknek küldött űrlap a
Trump-kormányzat által elindított hatalmas kormányzati költségcsökkentési akció
része. A műveletet Elon Musk milliárdos és a Kormányzati Hatékonysági
Minisztérium (DOGE) vezeti, amely már leállította az amerikaiak által nyújtott
külföldi segélyek nagy részét. A közvélemény-kutatások szerint a legtöbb
amerikai úgy gondolja, hogy az ország túl sokat költ külföldi segélyekre. „Az
amerikaiaknak az amerikaiak miatt kell aggódniuk. Ha nem tudjuk kitakarítani a
saját házunkat, akkor mi a fenéért próbáljuk kitakarítani valaki más házát?”
Ugyanakkor
a felmérések kimutatták, hogy az amerikai felnőttek hajlamosak túlbecsülni a
szövetségi költségvetés külföldi segélyekre szánt százalékát.
A
BBC szerint az USA GDP-jének kisebb százalékát költi humanitárius
segítségnyújtásra, mint az európai országok, de a hatalmas amerikai gazdaságnak
köszönhetően a globális humanitárius finanszírozás mintegy 40%-át biztosítja.
A
Trump 2.0 adminisztráció egyik legfontosabb döntése a USAID programok, a
külföldi fejlesztési támogatások kezeléséért felelős amerikai kormányzati
intézmény felszámolását célozta meg.
Az
1961-ben alapított USAID humanitárius és gazdasági fejlesztési projekteket
támogat világszerte, amelyek fő célja, állításuk szerint, a szegénység
csökkentése, a demokrácia előmozdítása, a közegészségügy, az oktatás javítása,
valamint a természeti katasztrófák és humanitárius válságok kezelése.
Miután
januárban visszatért az Egyesült Államok élére, Trump drasztikusan csökkentette
az Egyesült Államok külföldi segélyeit, megszüntetve a USAID által irányított
programok 83%-át, egy olyan művelettel, amely az elmúlt évtizedekben épült
fejlesztési projektek teljes kategóriáit bontotta le. A múlt hét elején Marco
Rubio külügyminiszter is bejelentette a hatalmas csökkentéseket, és az X
platformon közzétette, hogy az USAID globális programjainak körülbelül 83%-át
megszüntették. A tisztogatásokat túlélő kezdeményezéseket – Amerika korábbi
segélyállományának kevesebb, mint egyötödét – a külügyminisztérium fogja
ezentúl átvenni és irányítani.
„Szorgalmas
alkalmazottjaink, akik hosszú órákat dolgoztak” a DOGE csapatai mellett,
elismerést érdemelnek ezért a „történelmi és régóta várt reformért” – írta
Rubio.
Rubio
bejegyzésében bejelentette, hogy a felülvizsgálat „hivatalosan befejeződött”,
az USAID 6200 programjából körülbelül 5200-at töröltek. Ezek a programok
„dollártízmilliárdokat költöttek olyan módon, amely nem szolgálta (sőt,
bizonyos esetekben sértette is) az Egyesült Államok alapvető nemzeti érdekeit”
– írta Rubio.
„A
Kongresszussal egyeztetve azt kívánjuk, hogy a megtartott programok 18
százalékát hatékonyabban irányítsák a külügyminisztérium koordinálásával” –
tette hozzá.
–
Nehéz, de szükséges. Jó együttműködés volt. „Az USAID fontos részeinek mindig a
külügyminisztériumban kellett volna lennie” - reagált Musk Rubio bejelentésére.
A
tömeges elbocsátások az USAID-nél Donald Trump január 20-án aláírt végrehajtási
rendeletét követték, amely felülvizsgálatra befagyasztotta a külföldi
segítségnyújtást, arra hivatkozva, hogy az egy liberális globális menetrendet
támogat.
Segélyszervezetek
szerint még néhány életmentő program is, amelyeket Rubio és más tisztviselők
megkíméltek, felmondást kaptak, például sürgősségi táplálkozási támogatást az
alultáplált gyerekeknek és a tiszta vízhez való hozzáférést a hatalmas szudáni
menekülttáborokban.
A
két nagy tengerentúli pártnak eltérő elképzelései vannak az USAID-ről és a
külföldi segélyekről. Az amerikai republikánusok egyértelműen kifejezték azon
óhajukat, hogy a nemzetközi segítségnyújtást sokkal korlátozóbb módon
határozzák meg újra, elősegítve az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek
korlátozottabb értelmezését.
A
külügyminisztérium az USAID gyors bezárásával kapcsolatos számos per egyikében,
a hónap elején azt mondta, hogy az USAID-programok több mint 90%-át bezárja.
A
járvány elleni védekezéstől az éhínség megelőzéséig, valamint a szakmai és
demokratikus képzésig terjedő programokat irányító vállalkozók és alkalmazottak
munkáját leállították. A segélyszervezetek és más USAID-partnerek több tízezer
munkavállalót bocsátottak el az Egyesült Államokban és külföldön.
A
perek azt állítják, hogy az USAID hirtelen bezárása miatt az ügynökséggel
szerződést kötött segélyszervezetek és vállalkozások dollármilliárdok nélkül
maradtak.
A
bezárás következtében sok USAID alkalmazott és alvállalkozó, családjukkal
együtt még mindig külföldön tartózkodott, akik közül sokan a hátralékos
kifizetésekre és az utazási költségek megtérítésére várnak, hogy hazatérjenek.
Valójában
a USAID hivatalos oldala tartalmaz egy üzenetet, amely bejelenti, hogy február
23-tól a USAID összes közvetlenül foglalkoztatott alkalmazottját adminisztratív
szabadságra helyezi a világot, kivéve a küldetéskritikus funkciókért, a felső
vezetésért és/vagy a speciálisan kijelölt programokért felelős kijelölt
személyzetet.
Ezzel
párhuzamosan az USAID bejelentette, hogy megkezdte a munkaerő-csökkentési terv
végrehajtását, amely körülbelül 1600 USAID-alkalmazottat érint, akiknek az
Egyesült Államokban van szolgálati állomása.
A
külföldi alkalmazottak számára az USAID ügynökség által fizetett önkéntes
utazási programot és egyéb juttatásokat tervez megvalósítani. A USAID
elkötelezett amellett, hogy külföldön dolgozó munkatársait biztonságban tartsa.
Hazatérésükig a munkatársak továbbra is hozzáférhetnek az Ügynökség
rendszereihez, valamint diplomáciai és egyéb erőforrásaihoz – áll az üzenetben.
Czeglédi
Andrea