BOD PETER
Ez
a kiváló református pap a XVII. században élt.1712-ben született, Felsőcsernátonban,
Háromszék megyében, és szegényes viszonyokból küzdötte fel magát, Isten
erejében bízva, nem lankadó szorgalommal dolgozva. Nagyon szeretett tanulni, de
későn jutott iskolába, mert mezei munkát kellett végeznie otthon a szülői
háznál. A nagyenyedi kollégiumban tanul, ahol dicsőséges emlékű nagy
fejedelmünk, Bethlen Gábor jóvoltából mindig jutott egy-egy (darab kenyér azoknak
a szegény tanulóknak, akik maguk nem bírtak volna tanulni. Nagy támogatója akad
Bethlen Kata grófnőben, aki nagyon mély keresztyén lélekkel volt megáldva és
csakis Istenben való bizalmával volt képes hordozni a sok fájdalmat, amivel
Isten meglátogatta. Abban keresett vigasztalást, hogy szegény gyermekeket
segélyezett, és így segítette Bod Pétert is.
Először külföldöt járja meg Bod Péter, ahol nagyon sokat tanul, aztán
hazajön, hogy szenvedő hazájában szolgáljon Isten „országának.
Magyarigenben lesz pap és
ezalatt az idő alatt egyik könyvet a másik után írja. Megírja a magyar írók életét és munkái jegyzékét,
ami nagyon fontos, mert sok íróról csak a Bod Péter könyvéből tudunk. Megírja
az erdélyi református egyházunk történetét egy másik előtte élt író után, ennek
a könyvnek a címe: Kősziklán épült ház
ostroma, mutatja, hogy
már akkor is úgy
ismerték a mi református anyaszentegyházunkat, mint amely szenvedések
tüzében nőtt és erősödött. Ennek az anyaszentegyháznak volt Bod Péter is egyik
büszkesége. Mint lelkész, tudományával az
egész országban nevet szerzett, sőt az idegen országokban is dicsőséget aratott
a magyar név számára. Sok szenvedésekkel tele· életében, mely felesége halála,
majd két gyermeke halála által súlyos próbák alá volt vetve, soha sem rendült
meg lstenbe vetett hite. Pedig, még üldözésekben is volt része, az
akkori szomorú időkben, mikor a
református embernek üldözést és háborgatást kellett hitéért és
nemzetéért állani, neki is kijutott ezekből, de ő vallotta, hogy boldogok, akik
ezt a háborúságot az igazságért szenvedik. Egyházának a püspökségre jelöltje
volt, csak halála, mely 1769. március 3-án következett be, akadályozta meg,
hogy püspökké nem lehetett. A Bod Péter temploma és eklézsiája még áll
Magyarigenben, de a Bod Péter hitének állania kell minden igaz református
magyar ember lelkében, mert csak ez tarthatja meg a mi Anyaszentegyházunkat és
óvhatja meg a viharokban is.
A mi időnkben új Bod Péternek kell támadnia, akikben él az Úr iránti szeretet és akik tudnak áldozni és szenvedni Istenért és az Ő Egyházáért.
„A gyermek iránt mindnyájan felelősséggel
tartozunk. A gyermek nem ezé vagy azé; a gyermek lstené, aki azt mindnyájunkra bízta és sorsát mindnyájunktól kéri
számon. „Aki pedig megbotránkoztat egyet
a kicsinyek közül, jobb annak, hogy egy malomkövet kössenek a nyakára és a
tenger mélységébe vessék.„ Képzeljétek el, hogy az ítéletkor előtökbe meredne
az a sok eltorzult és beszennyezett gyermekarc, amelyet a ti trágár
szavatok, rossz példátok rontott meg; amelyik tőletek tanult hanyagságot,
haragot, gyengeséget, akik előtt a ti közömbösségetek vagy cinizmustok nyitotta
meg és tette kívánatossá a bűnnek útját: - mit éreznétek? Ha kiderülne, hogy
lényetek egy szennyfolt vala, amelyik liliomlelkeket értéktelenített el!
Valamire való ember vigyáz a nyelvére, ha gyermek van jelen, s azt mondja:
kemence van a házban; hát arra gondolunk-e, hogy a mennyei Atya háza, ez, az
egész világ, telis-tele van gyermekekkel, akik tágra nyílt nefelejcs szemekkel
bámulnak ránk, hogy lelkük hozzánk hasonuljon?
Millió és millió példaadás válik le rólunk; óh áldott az az élet, melynek
példaadásai égi buzdítások gyanánt érintik a gyermeklelkeket. Áldott az az
élet, amelyből nála jobb, szebb életek fakadnak. Ah, ha másért nem, legalább
gyermekeinkért tudnánk jobb keresztyének lenni.
***
Magyarnak
születni - önmagában még sem nem végzet sem nem dicsőség, hanem feladat; minél
nagyobb, nehezebb feladat, annál drágább, annál gazdagabb ajándék. Minden
nemzet csak addig él a földön, amíg sajátos feladata, értékes egyéni jellemvonása
van. Találja meg önmagát a magyar, és megtalálta, megmentette a jövendőjét.