2022. február 14., hétfő

Finn büntetőper Krisztus ellen

 


Ha ma eljönne Jézus, és példabeszédekben oktatná a népet, hamar börtönbe kerülne. S talán meg is kínoznák, mint tették akkor, ott, Jeruzsálemben… Hiszen, ismét olyan világot élünk, amelyben bárkivel, bármi megtörténhet – ha normális felfogású, van hite és ragaszkodik az isteni igazságokhoz.

Voltak már efféle sátáni korok. A Római Birodalomban oroszlánok elé vetették a keresztényeket. A későbbi korokban tűzhalál volt a jutalmuk, majd a guillotine, a kötél, a vízbefojtás, a lefejezés, és sorolhatnám a tömeges kivégzéseket, amelyek vagy politikai okokból, vagy az esztelen vallásháborúk miatt vagy a kommunizmus sátáni korszakában történtek.

A történelem legsötétebb korában, a Szovjet Birodalom kialakulásakor azonban a maihoz hasonló bolsevikok, a maihoz hasonló pert indítottak – Isten ellen. A vádlottak padjára a Bibiliát tették, majd Istent halálra is ítélték… Mi lehet ennél sötétebb, sátánibb és primitívebb cselekmény a jog és a bíróságok történelmében? Senki nem gondolt 1917 óta ilyen botor és elvadult „igazságszolgáltatásra”… és lám, a az elaljasult és istentelen 21. század mégis meghozta az egykor műveltnek és kereszténynek hitt Nyugaton, a bolsevikokhoz hasonló jogi eljárást. Csak ma még nem Isten ellen indítottak büntetőeljárást, hanem a Biblia, azaz, Pál, illetve a Pál apostolt idéző politikus ellen.  

És ez a per nem csupán az ateista, ostoba, sátánista új világ szégyene, de magában hordozza a keresztény világ megsemmisülésének, helyrehozhatatlan szégyenének és hittagadásának a tényét is. Hiszen, alig van olyan pap, lelkész, püspök, érsek, aki szót emelne, emelt volna eddig, vagy nyíltan tiltakozna ez ellen az eljárás ellen. Nem halljuk a vatikáni Úrangyala imádság után Róma püspökének erélyes tiltakozását, nem hallunk tüzes, Krisztus és a kereszténység védelmére felszólító szózatokat, nincsenek a templomokon tiltakozó molinók Európa-szerte… Krisztus népe, mint az ostoba birkanyáj, tűri, hogy a Szentírás a finn bírák elé álljon.

Milyen hitehagyott kereszténység ez? Milyen keresztény világról beszélünk? Hol van a keresztény média? Hol vannak és vannak-e még, a hitüket nem csak megvalló, de megvédő keresztények? Szégyen, hitehagyás, hazugság minden jámbor beszéd, amely nem ez ellen a bírósági ügy ellen emel szót, amely nem ennek a volt miniszter asszonynak a védelmében hangzik el napjainkban. Mert most újra Jézust állították a taláros politikai cselédek elé, ma ismét Barabást kiáltanak az emberek, s ma ismét háromszor tagadják meg az Üdvözítőt… és senki nem zokog bocsánatért, mint Péter, senki nem látja be, hogy a Sátánt szolgálja, senki nem segít vinni a keresztet, és senki nem nyújtja oda a kendőjét Jézusnak, mint Veronika tette. Ahogy a gyermekgyilkosságokért sem tiltakozott senki nagy hangon akkor, amikor még lehetett volna tenni is ellene.

Ma Pál apostol áll a finnek LMBTQ-csatlós „igazságszolgáltatása” előtt, és a keresztény világ néma maradt. Arról a néhány ezerről pedig, senki nem beszél, amely tömeg kiállt a hitéért, Krisztusért, a Bibliáért. Langyosak vagyunk és a hitünket nem követik cselekedetek! Tehát, semmit nem ér így a hitünk! Minden Krisztust követő keresztény egyháznak egyként kellene most fellépnie! Hiszen, az igazi okumené nem az álságos és parttalan teológiai vitákban kell, hogy megnyilvánuljon, hanem a Biblia, a vallásszabadság és a józan gondolkodásmód közös védelmében – Krisztusért. A csaknem hárommilliárd ember hangjának hallatszania kellene az európai és a világpolitikában, amikor Istent akarják újra bíróság elé állítani! Mert a Biblia a Teremtő Isten üzenete az emberiségnek!...

Egy szomorú vicc jut eszembe:

– Betér két géppisztolyos ember a zsúfolásig megtelt templomba, és az egyik elkiáltja magát: – aki nem akar meghalni a hitéért, az távozzon innen! Mire egymást taposva hagyják el a templomot az addig áhítatosan imádkozó, éneklő emberek.  Alig tízen maradnak a pappal együtt. Mire az egyik fegyveres a pap felé fordulva ismét megszólal, immár halkan: Na, most kezdje el atyám, nekik érdemes bemutatni a szent áldozatot… – és a két géppisztolyos elhagyja a templomot…   

Ilyen a mai európai kereszténység! Keresztény hitükért másutt megölik az embereket, az arab világban élve elégetik a keresztényeket… de itt, Európában állami, jogi szintre emelkedett a keresztényüldözés… és a keresztény világ, az európai keresztények hallgatnak… papostul, pápástul, mindenestül.

Közeleg a Nagyböjt, a krisztusi szenvedés szent három napja… és a Feltámadás. És azt ünnepli a maradék európai keresztény… csak mert megszokta, de nem éli és nem képes védeni. Noha, ma a húsvéti ünnepkörnek CSAK erről az aljas, finn, bolsevista perről kéne szólnia, ez ellen kellene szót emelni, és imádságot mondanunk a Nagyböjt teljes időszakában, és ettől kellene harsognia minden keresztény-keresztyén templomnak és imaháznak, egyházi rádió és TV-csatornának, nyomtatott és internetes sajtóorgánumnak!

Mert ez a balga némaság egyenlő a töviskoronával, az ostorcsapásokkal, a nehéz kereszttel és a keresztre feszítéssel. A csenddel, a tiltakozások elmaradásával, a tiltakozó prédikációk hiányával ugyanis a keresztény világ maga feszíti meg Krisztust a 21. században, és a maga bűnével idézi elő saját büntetését. Mert mi bizonyosságot kaptunk Istentől ahhoz, hogy most, és ne csak a halála után mondjuk ki: „Ez valóban Isten Fia volt!”…

A bolsevik, Istent elítélő büntetőper után, iszonyatos szenvedés várt Oroszországra és a saját hazájukat, hitüket és történelmüket eláruló csatlósokra. Most sem lesz másképpen, ha hallgatunk, ha nem tartunk bűnbánatot, ha nem ajánljuk Isten irgalmába a hitehagyott és züllött Európát, és hazánkat, a hitében megromlott Kárpát-medencét, amelyre hasonló sors várhat… 

Könyörülj rajtunk Uram!

Stoffán György