A magyar újságírás nem könnyű
dolog, mert egy nem új, de egyre erősödő gusztustalan jelenség tapasztalható: a
magyar újságíró állandó veszélyben van, mert sajtószabadság, oknyomozó
újságírás, objektivitás és újságírói etika nem létezhet Magyarországon.
Ha őszinte akarok lenni, akkor maga az újságírás van veszélyben, mert az
elpártosodás szellemi kreténeket sodor erre a pályára ismerőseik és rokonaik,
vagy épp párttársaik által. Írni, olvasni, két értelmes mondatot egymás után
leírni alig-alig tudó fiatal „tehetségek” lepték el a pályát azon kevés öreg
seggnyalón kívül, akik évtizedek óta ontják a tutit, és akiket senkinek nem
szabad cáfolni. Ezek hol jobb oldaliak, hol bal oldaliak, hol liberálisok, hol
pedig szélsőségesek… attól függ, hogy az épp nyalandó párt-segg mennyit fizet
eme tevékenységért. De nem is erről akartam írni, hanem az évet szeretném
értékelni. Mégis összefügg ez az újságírással, mert a tömegek tájékoztatása nem
kis feladat és nem kis felelősség. A hatalom mögötti hatalom remekül él ezzel,
és úgy vezeti meg a jó magyar olvasót, hogy az észre sem veszi. Minden a sajtón
múlik, áll vagy bukik, mert a pártsajtó és a pártsajtóban dolgozó pártújságírók
komoly pénzeket kapnak a hazudozásért, a félrevezetésért. Lett légyen jobb vagy
baloldali lapról szó…
Persze, az élet minden területén
ugyanez a visszás helyzet tapasztalható. A hatalmi ágak, a törvények, a szép
szavak mögötti valóság mind-mind azt támasztják alá, hogy ma Magyarországon
teljesen mindegy ki van kormányon, mert az történik, amit egy láthatatlan
hatalom megrendez, megparancsol, eltervez. Világossá vált mindenki számára,
hogy a kormány fölötti erők mozgatják az igazságszolgáltatásnak nevezett
valamit, aminek legfőbb bírói testülete épp a minap legalizálta a csalást, a
sikkasztást, az uzsorát… de csak a bankok számára. A cigány uzsorást, aki csak
száz százalékot kér a kölcsönadott pénz után, nos, azt megbüntetik… a bankot,
amely két-háromszáz százalékot kér, vagy viszi egy élet munkáját, a Kúria
szárnyai alá vette. Évértékelésnek talán ennyi is elég volna. Hiszen, ha minden
visszásságot összegyűjtenénk, azokról véleményt mondanánk, terjedelmi okok
miatt befejezetlen volna a cikk, és a lapba sem férne más…
Összefoglalónak azért egy kis
történet…
Magyarországi kisváros. Nevet nem
írunk. Uniós támogatást kapott játszótér építésére. 50 millió forintot. A
polgármesteri hivatal semmit nem csinált, csak elszámolt… A polgármester
kommunista a képviselők többsége Fideszes. És senkinek nem tűnt fel, hogy a
kisvárosban nem lett új játszótér, de még egy libikókát sem állítottak fel. Az
elszámolás alapja egy évtizede meglévő játszótér volt. Semmi más. Az elszámolás
azonban precíz, mert még olyan játszóeszközre is kiterjed, amit az előző polgármester
készíttetett el a kivitelezővel a teljesítésen felül…
A pénz, tehát úgy ahogy volt,
bizonyára fiktív számlákkal igazoltan zsebbe vándorolt… Zsebekbe, amely zsebek
amúgy is tele vannak, hiszen, ha egy ilyen elszámolást sikerült megjátszani, lehetett
ott az elmúlt nyolc év alatt több efféle is. Mert ehhez értenek a kommunisták.
Csak az nem világos, hogy a többségi Fideszes testület miért nem vette észre
ezt? S miért hagyja, hogy a pályáztatásokban is ott lehessen a sumákolás és a
polgármester párttársa – aki szintén kommunista országgyűlési képviselő –
építhesse a kisváros új gyermekintézményét? …
Mindegy. Tudjuk, ismerjük a
körülményeket… kivizsgálva soha nem lesz, a pénz pedig marad a hatalomban
lévőknél…
A politika rátelepedett immár
mindenre, és a nép hülyítése ma elsődleges feladat. Gyűlöletet kelteni, zavart
generálni a társadalomban - bármi áron. Nem a győzelem, hanem a zavarkeltés a
cél, mint egy éve a világvége mesével…
A bankok csalásait a Kúria
szentesítette, így nem ütközik a mai liberális erkölcsbe az, ha valaki 4 millió
forintot felvett új autóvásárlásra, de 16-ot kell visszafizetnie. A magyar
igazságszolgáltatás a saját erkölcsi normáihoz mérte a helyzetet. A klasszikus
erkölcsi normák alapján működő országokban kimondta az igazságszolgáltatás
ennek a magyar jogértelmezésnek az ellenkezőjét. A magyaroknak pedig erre
telik. Vidéken a magyarok úgy mondják, ha nem akarnak dönteni vagy véleményt
mondani valamiről, hogy „nem értek hozzá”… A Kúria pedig úgy fejezi ki
ezt a lagymatagságát, hogy Brüsszeltől kér magyar ügyben véleményt. Ugye ne is
folytassam?! A pártok pedig ostobán és a legaljasabb módon politikai előnyt
kívánva szerezni maguknak, a Fidesz ellen hangolják a Kúria döntése elleni
tüntetést, noha egyedül a Fidesz az a párt – és ma kormányerő -, amely tett és
folyamatosan tesz a bankok által embertelenül megkárosított polgárok érdekében…
de ezt a prolinak hiába magyarázná bárki. Ha hülyeferi vagy a libapecér (vagy
ezeknek a fizetett megbízottja, egy-egy „civilszervezeti” vezető) azt mondja,
hogy a Fidesz tehet mindenről, akkor a társadalom alja, a csürhe ennek
megfelelően skandál…
Sorolhatnánk az évértékelésben
ezernyi hasonló történést, társadalmi problémát, ügyet… de minek? Mindenki
tisztában van mindennel. Ma a kormány kevés ahhoz Magyarországon, hogy a
hatalmi erő legyen, hogy változtatni tudjon azokon a bajokon, amelyek fertőzik
a társadalmat, és életben tartják a gazdasági maffiát, kedvükre
befolyásolhatják a függetlennek nevezett hatalmi ágat (ágakat). Magyarországon
napjainkban a nemzetellenesség, a magyargyűlölet, a fizetett hazaárulás hadakozik
a józanésszel, a nemzeti identitást és a keresztényi erkölcsöt kívánó
többséggel.
Karácsony van, amikor írom e
sorokat… s azt kell tapasztalnom, hogy Magyarországra is megérkezett az az
alattomos liberális tiltás, amely miatt a Duna TV és a TV1 nem közvetít(het)
éjféli misét… lassan tilos lesz itt is a karácsonyt annak nevezni ami, s Őt
ünnepelni, aki ezen az éjszakán született, hogy megváltson minket. Európa
önmagát számolja fel, hiszen mindenki és minden fontos, csak az nem ami
erkölcsös és keresztény. Ma a nem vallásos liberális zsidók – eleik
elszenvedett sérelmeire hivatkozva – keresztényellenes gyűlölködést hirdetnek,
hazudozva az egyházról és a keresztény hitről, vádolva hősöket és nemzeteket.
Idejutottunk 25 rendszerváltott
aljaév alatt! Lehet, hogy gyermekeink már a Stille Nachtot sem ismerhetik meg,
s a Mennyből az angyalért szigorú büntetés jár majd, nem beszélve a
Csordapásztorokról. Hiszen az Iszlám Európa, zsidó vezetéssel a legtökéletesebb
keresztényellenes koalíció. S mert ez a parancs, sajnos az unióval együtt
Magyarország is a kereszténygyilkos terroristákat támogatja az arab világban…
ahol papokat, hívő keresztényeket és arámi nyelven beszélő keresztény falut is
büntetlenül irtanak a mi pénzünkön kapott fegyvereikkel az iszlám
terrorszervezetek. A zsidók nem tiltakoznak a keresztényellenesség miatt… és ezt elhallgatni immár nem vétek, hanem
égbekiáltó bűn!
Évértékelést tehát nem szabad
tartanunk, mert elkedvetlenedünk, hiszen a liberális világ maga a téboly, a
brutalitás, amely az európai ember és a keresztény erkölcs megsemmisítéséről
szól.
Ám tudják-e vajon akik ezt a
világot irányítják, akik a nemzeti és keresztény kormányokat, akik a nemzeteket
igyekeznek közös, lélektelen akolba terelni, hogy ez a szellemiség őket is
kiirtja? Csak idő kérdése. Inteném ezért e politikai dirigenseket, mert
többször próbálkoztak efféle Isten ellenes irányítással a világban, de mindig tragédia
lett belőle. S ma, bár még csak a keresztényeket irtják, nincs-e rémképe a
liberális világnak arról, hogy ez a tendencia kiterjedhet rájuk is? Mert fog! Ugyanis
a gyűlölet sokra képes. A szeretet és az alázat még többre… mindenre…!
Stoffán György
Európai Idő
Európai Idő