Gergő Öcsém!
Mivel az érseked is közreadta véleményét és eltiltott a papi szolgálattól, nem szólíthatlak meg főtisztelendőként. Azonban keresztény testvérként igen, s koromnál fogva engedd meg, hogy tegezve fogalmazzam meg tanácsomat Egyházunk és mindannyiunk érdekében. Azért veszem a bátorságot, hogy tanácsot adjak ebben a rémes és nem egyedül rajtad múló, testet-lelket, hitet próbáló, és csak Isten segítségével túlélhető helyzeteden, mert tartozom Neked annyival, hogy megpróbáljak segíteni, mint esendő, Krisztust követni próbáló, de el-elbukó testvéred.
Mit tehet ilyen esetben az ember? Mit tehet ilyen esetben egy felszentelt, köztiszteletben álló, „celebként” ismert pap?
Ki kell állnod azok elé, akiknek az Evangélium igazságait hirdetted, akikkel zarándokoltál, akiknek erősítetted a hitét, de akik előtt most mindent leromboltál. Ki kell állnod és bűnbánatot tartanod, beismerve – ha valóban vétkeztél –, a bűnödet, és bocsánatot kell kérned! Majd, ha a hivatásod erős és a hited olyan acélos, amilyennek mutattad, vonulj el vezekelni, imádkozni. A Te helyzetedben csak az őszinte megbánás építhet tovább, s azzal folytathatod a hivatásodat. Hiszen olyan bűnbe estél, amely bűnt, így vagy úgy, de mindenki elkövet. Nővel, férfival… Ha azonban teljes szívedből megbánod, amit tettél – és effélére volt már ezernyi példa –, életed további része, Isten segítségével kiegyensúlyozott és Krisztushoz hű lehet. Péter háromszor tagadta meg Jézust!
Miért fontos megtenned és ezzel tovább vinned a léleképítést azokban, akik eddig követtek Téged? Mert az erkölcseiben lezüllött, hitetlen társadalom, a Te ügyedben nem lát tisztán mindaddig, amíg Te magad nem tisztázod vétkeztél-e vagy nem. Nem engedhetsz teret a szemellenzős bűnpártolóknak, akik párthovatartozásod miatt védenek, akik képesek a párthűség nevében az Egyház és a krisztusi parancsok elleni vétket is feloldozni, hazugságnak nevezni, egyszerűen, mert Rólad van szó, Krisztussal is ellenkezve elnézni. Ne engedj teret annak sem, hogy Egyházunkat becsmérelje az a liberális és szocialista ellenzék, amely fenntartás nélkül követi ugyan a nemzetközi erkölcstelenségeket, de Téged – mert katolikus pap vagy –, elítél, mert azt tetted, ami náluk természetes, sőt elvárható. Ne szállj föl arra a hajóra, amelyet magad is sokszor támadtál, s amelyen a bűn természetes, a kapitány pedig, a gráci teológusnő. Ne engedd, hogy általad és rajtad keresztül tovább támadják a Magyar Katolikus Egyházat, amely egyház e nélkül, a Te drámai történeted nélkül is súlyos veszélyben van, és naponta szenved el károkat! Végül, ne engedd, hogy papi tevékenységeden keresztül azt a kormányt támadják, amely nem bűntelen ugyan, de nincs alternatívája, és ha elbukik, akkor az ország és a nemzet is elbukik.
Gergő Öcsém!
Kérlek, állj ki – akár érseked nyilvánosságtól eltiltó parancsa ellenére is –, a társadalom elé, és megelőzendő a hazudozásokat, a félrevezetéseket, a miattad való egyházelhagyást, hitehagyásokat, egyházgyalázásokat és tarts nyilvánosan bűnbánatot. Ha valóban elkövetted magánemberként, de papságodtól nem elválaszthatóan azt, amiért Balázs érsek úr eltiltott, úgy nyilvánosan bánd meg a bűnödet, akkor is, ha az csak Rád és Istenre tartozik. Mutass példát ebben, mert ekként hitelesebb leszel annál, mint amilyen eddig voltál. Ne kezdj el mosakodni, nem engedd, hogy ködösítsenek akár a magukat immár tőled védő politikusok, civilek, amint tették a Böjte ügyben és más, ma még tisztázatlan ügyekben. Ne engedd, hogy ködösítsenek a paptársak, a hívek és ne engedd, hogy miattad rágalmazza az Egyházat az ellenzék. Nem megoldás eltűnni a nyilvánosság elől! Ugyanis Te pap vagy és nem csak a híveidnek, hanem Istennek tartozol híveidet megvédve felelősséggel!
Mentsd meg őszinteségeddel az általad okozott károktól az Egyházat, híveid lelkét és a saját lelkedet. Ne engedj többé a Sátánnak, hanem kérd a Szentlelket, hogy adjon erőt a nyilvános bűnbánathoz, és lehetőséget hivatásod későbbi folytatásához.
Főtisztelendő Úr!
Ha pedig nem követtél el semmi olyat, amit terhedre lehetne róni, akkor ne hagyd magad! A mai világban mindenkire, mindent rá lehet bizonyítani, de az igazság napfényre derül!
Imával maradok:
Stoffán György