Az abortusz sohasem megengedett, mindig embergyilkosság, tehát súlyos vétek!
(...) Jelen esetben az abortusz problémájához fejtem ki röviden véleményünket.
A fél évszázados ateista-kommunista hatalom tudatosan kiölte az ember általános személyi méltóságát, sőt már Hitler és kora is megkezdte ezt (Hitler haláltáborai, Sztálin emberdeportálási akciói, stb.) azzal, hogy az embert hatalma eszközévé süllyesztette. Így a hit nélkül élő ember is csak a maga önző célja elérésének vagy vágyai kielégítése eszközének használta a másik embert, akit csak addig becsült, míg szüksége volt rá, aztán eldobta, akár házastársról, akár gyermekről, vagy akár szülőről volt szó.
Romániában az abortusz terén a múlt ateista-kommunista társadalom egyházi vonatkozásban káros intézkedései mellett áldásos intézkedés volt az abortusz szigorú tiltása. Hogy ma mi a helyzet statisztikailag, hogy milyen szomorú kegyetlenkedések vannak, erre vonatkozóan bizonyára a romániai orvosok beszámolói többet tudnak mondani, mint én magam. És arról is, hogy mit teszünk az abortusz ellen, mert hála Istennek, vannak mélyen lelkiismeretes orvosaink (például dr. Földes Béla igazgató főorvos), vannak jó nővéreink, áldozatos önkénteseink, akik mindent megtesznek ennek a járványnak az akadályozása, megállítása érdekében. Én most az egyház véleményének adok hangot: minden abortusz - bármilyen módszerrel végzik is - gyilkosság! Véleményünk szerint orvosilag javalltnak minősített esetben sem fogadható el, tehát tiltott egyházi és lelkiismereti szempontból. A szülők részéről minősített gyilkosságnak számít, mert annak tekinthető, ha a saját véremet gyilkolom meg. De ez nem csak a szülők súlyos vétke, hanem a közreműködő, ajánló vagy tanácsot adó orvosé is, aki embermészárossá lesz, noha valamikor az élet védelmére esküdött fel. E bűn önmagától beálló kiközösítéssel jár és alóla csak külön engedéllyel lehet feloldozást adni. A megokolása ez: biztos halált nem szabad bizonytalan emberi vélekedésért elkövetni, mert bár az orvos tudása szerint mond véleményt, de az emberi okoskodás mindig tévedhet!
A fél évszázados ateista-kommunista hatalom tudatosan kiölte az ember általános személyi méltóságát, sőt már Hitler és kora is megkezdte ezt (Hitler haláltáborai, Sztálin emberdeportálási akciói, stb.) azzal, hogy az embert hatalma eszközévé süllyesztette. Így a hit nélkül élő ember is csak a maga önző célja elérésének vagy vágyai kielégítése eszközének használta a másik embert, akit csak addig becsült, míg szüksége volt rá, aztán eldobta, akár házastársról, akár gyermekről, vagy akár szülőről volt szó.
Romániában az abortusz terén a múlt ateista-kommunista társadalom egyházi vonatkozásban káros intézkedései mellett áldásos intézkedés volt az abortusz szigorú tiltása. Hogy ma mi a helyzet statisztikailag, hogy milyen szomorú kegyetlenkedések vannak, erre vonatkozóan bizonyára a romániai orvosok beszámolói többet tudnak mondani, mint én magam. És arról is, hogy mit teszünk az abortusz ellen, mert hála Istennek, vannak mélyen lelkiismeretes orvosaink (például dr. Földes Béla igazgató főorvos), vannak jó nővéreink, áldozatos önkénteseink, akik mindent megtesznek ennek a járványnak az akadályozása, megállítása érdekében. Én most az egyház véleményének adok hangot: minden abortusz - bármilyen módszerrel végzik is - gyilkosság! Véleményünk szerint orvosilag javalltnak minősített esetben sem fogadható el, tehát tiltott egyházi és lelkiismereti szempontból. A szülők részéről minősített gyilkosságnak számít, mert annak tekinthető, ha a saját véremet gyilkolom meg. De ez nem csak a szülők súlyos vétke, hanem a közreműködő, ajánló vagy tanácsot adó orvosé is, aki embermészárossá lesz, noha valamikor az élet védelmére esküdött fel. E bűn önmagától beálló kiközösítéssel jár és alóla csak külön engedéllyel lehet feloldozást adni. A megokolása ez: biztos halált nem szabad bizonytalan emberi vélekedésért elkövetni, mert bár az orvos tudása szerint mond véleményt, de az emberi okoskodás mindig tévedhet!
Engedjék meg, hogy ennek szemléltetésére elmondjam több évtizedes papi tevékenységem egyik megtörtént példáját.
Tenkén jött hozzám egy vőlegény-menyasszony pár. Előzőleg orvosnál voltak, részt vettek a házasság előtti kötelező vizsgálaton. Szomorúan mondották el nekem, hogy az orvos figyelmeztette őket: a menyasszonynak nem lehet gyermeke. A menyasszony valóban sápadt, sovány, tüdőbajos, vézna teremtés, orvosilag is nyilvántartott beteg volt. Az orvos véleménye az volt, hogy nem is tudná kihordani a magzatot, de ha mégis megpróbálná, belehalhat a szülésbe. Figyelmeztette a férfit, vegye ezt tudomásul, nehogy majd emiatt váljon el tőle. Én magam határozottan kijelentettem: ha nem tesznek esküt, hogy legalább egy gyermeket elvállalnak, egyházilag nem eskethetem meg őket, mert ezzel a kizárják a házasság egyik fő célját, hogy tudniillik utód legyen. Elmondották, hogy ők szeretnének gyermeket, de mi lesz, ha az anya belehal? A gyermeke vértanúja lesz, az Isten is értékelni fogja az áldozatát, az emberek pedig fejet hajthatnak előtte. Esküt tettek a gyerekre, én pedig megeskettem őket. Ma bárkit elvihetek hozzájuk. Négy vasgyúró fiúgyermekük van, akik mindannyian az apjuk erős természetét örökölték. Ha akkor az orvos véleményre hallgatnak, ma is szomorú, gyermek és így életcél nélküli emberekként lézengenének a világban. Lisbeth Burger, ki negyven évig volt bábaaszony Bölcsőre hulló fények és árnyak című könyvében így ír: "A boldogság kék madara a gyermekkel költözik a családba, vagy a gyermek száműzésével távozik onnan." Igaza van! Orbán Viktor miniszterelnök őexcellenciájának is az a véleménye, hogy csak az a szülő tett valamit a nemzetért, ahol legalább három gyermek van. (Vajon mi változott 1999 óta eme Orbán megnyilatkozást illetően? - a szerk.) Isten áldotta, eredményes tanácskozást kívánva a legmélyebb tisztelettel köszönt minden résztvevőt:
Tenkén jött hozzám egy vőlegény-menyasszony pár. Előzőleg orvosnál voltak, részt vettek a házasság előtti kötelező vizsgálaton. Szomorúan mondották el nekem, hogy az orvos figyelmeztette őket: a menyasszonynak nem lehet gyermeke. A menyasszony valóban sápadt, sovány, tüdőbajos, vézna teremtés, orvosilag is nyilvántartott beteg volt. Az orvos véleménye az volt, hogy nem is tudná kihordani a magzatot, de ha mégis megpróbálná, belehalhat a szülésbe. Figyelmeztette a férfit, vegye ezt tudomásul, nehogy majd emiatt váljon el tőle. Én magam határozottan kijelentettem: ha nem tesznek esküt, hogy legalább egy gyermeket elvállalnak, egyházilag nem eskethetem meg őket, mert ezzel a kizárják a házasság egyik fő célját, hogy tudniillik utód legyen. Elmondották, hogy ők szeretnének gyermeket, de mi lesz, ha az anya belehal? A gyermeke vértanúja lesz, az Isten is értékelni fogja az áldozatát, az emberek pedig fejet hajthatnak előtte. Esküt tettek a gyerekre, én pedig megeskettem őket. Ma bárkit elvihetek hozzájuk. Négy vasgyúró fiúgyermekük van, akik mindannyian az apjuk erős természetét örökölték. Ha akkor az orvos véleményre hallgatnak, ma is szomorú, gyermek és így életcél nélküli emberekként lézengenének a világban. Lisbeth Burger, ki negyven évig volt bábaaszony Bölcsőre hulló fények és árnyak című könyvében így ír: "A boldogság kék madara a gyermekkel költözik a családba, vagy a gyermek száműzésével távozik onnan." Igaza van! Orbán Viktor miniszterelnök őexcellenciájának is az a véleménye, hogy csak az a szülő tett valamit a nemzetért, ahol legalább három gyermek van. (Vajon mi változott 1999 óta eme Orbán megnyilatkozást illetően? - a szerk.) Isten áldotta, eredményes tanácskozást kívánva a legmélyebb tisztelettel köszönt minden résztvevőt:
+Tempfli József váradi püspök